Jose de San Martin
Szuletett	1778 . februar 25.   Argentina , Corrientes tartomany , Yapeyu
Meghalt	1850 . augusztus 17. (72 evesen)   Franciaorszag , Boulogne-sur-Mer
Sirhely	Buenos Aries-i f?szekesegyhaz
Allampolgarsaga	argentin
Nemzetisege	argentin
Rendfokozata	generalissimo tabornok captain general dandartabornok
Csatai	Narancsok haboruja felszigeti haboru Revolution of October 8, 1812 Battle of San Lorenzo Chilean War of Independence Peruvian War of Independence Argentine War of Independence
Kituntetesei	Order of the Sun of Peru honorary doctorate of the National University of San Marcos
Hazastarsa	Maria de los Remedios de Escalada
Elettars	Rosa Champuzano
Gyermekei	Mercedes Tomasa San Martin y Escalada
Szulei	Gregoria Matorras Juan D' San Martin y Gomez
Iskolai	Royal Seminary of Nobles of Madrid
Jose de San Martin alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Jose de San Martin temaju mediaallomanyokat.

Jose de San Martin , teljes neven Jose Francisco de San Martin Matorras ( Yapeyu , 1778 . februar 25. ? Boulogne-sur-Mer , 1850 . augusztus 17. ) argentin tabornok, a Del-Amerika deli reszen Spanyolorszag ellen folytatott szabadsagharc els? szamu vezet?je.

Palyafutasa [ szerkesztes ]

Hetevesen Madridba ment tanulni, ahol baratsagot kotott a chilei Bernardo O'Higginsszel . 1808 -ban, miutan spanyol oldalon reszt vett a felszigeti haboruban , kapcsolatba kerult a Spanyolorszagtol valo fuggetlenseg del-amerikai tamogatoival.

1812 -ben Angliabol Buenos Airesbe hajozott, es felajanlotta szolgalatait Del-Amerika Egyesult Tartomanyainak (a mai Argentina el?djenek). Az 1813 -as san lorenzoi csata utan 1814 -ben az eszaki hadsereg parancsnoka volt.

Ezutan elkezdte megvalositani tervet, hogy legy?zze az Egyesult Tartomanyokat Fels?-Peru fel?l fenyeget? spanyol er?ket, felhasznalva a Perui Alkiralysagba vezet? alternativ utvonalat. Ennek erdekeben Cuyo tartomanyban uj hadsereget hozott letre Andoki hadsereg neven. Onnan az Andokon atkelve Chilebe vonult, ahol a chacabucoi es a maipui csataban ( 1818 ) megverte a spanyolokat, es felszabaditotta Chilet. Ezutan tengerre szallt, hogy a perui Limat onnan tamadja meg.

1821 . julius 12 -en, miutan reszben ellen?rzese ala vonta Limat, Peru protektorava neveztek ki, es julius 28 -an kikialtottak az orszag fuggetlenseget. Egy evvel kes?bb, miutan az ecuadori Guayaquilban zart ajtok mogott talalkozott Simon Bolivarral , Bolivar vette at Peru teljes felszabaditasat. San Martin varatlanul elhagyta az orszagot es lemondott a hadsereg vezeteser?l, visszavonulva a politikatol es a katonasagtol, es 1824 -ben Franciaorszagba koltozott.

Hatasa [ szerkesztes ]

Simon Bolivarral egyutt Del-Amerika spanyol reszenek felszabaditojakent tartjak szamon. A Felszabadito San Martin tabornok-rend a legmagasabb kituntetes Argentinaban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Jose de San Martin cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.