John Edgar Hoover
? gyakran csak
J. Edgar Hoover
? (
Washington
,
1895
.
januar 1.
? Washington,
1972
.
majus 2.
) az amerikai
Szovetsegi Nyomozoiroda
(FBI) es annak el?dje, a Bureau of Investigation (BOI) meghatarozo igazgatoja volt, aki 48 evig toltotte be hivatalat, egeszen halalaig.
Hoover volt az FBI leghosszabb ideig regnalo igazgatoja, ezt ellentmondasos szemelyisege es palyafutasa eredmenyezte, amiben a b?noz?k es a maskent gondolkodok gyakran egy kalap ala kerultek. Hoover szinte maniakusan ragaszkodott
konzervativ
,
viktorianus
ertekrendjehez es az FBI-t is gyakorlatilag arra hasznalta fel, hogy a szerinte maskent gondolkodo embereket megfigyelje, kompromittalja es adott esetben zsarolhassa, legyenek akar hires emberek is. Az egyik legismertebb ilyen szemely
Martin Luther King
volt, de mas ismert politikusok, tudosok, m?veszek is szerepeltek Hoover megfigyelesi listajan.
Kozeposztalybeli csaladba szuletett. Washington Seward Square nev? kornyeken laktak, itt toltotte gyermekkorat. Ezen a kornyeken a Hooverekehez hasonlo kozeposztalybeli, tobbnemzetseg?
protestans
csaladok eltek, akik szentul meg voltak gy?z?dve arrol, hogy Amerika az ? viktorianus elveik szerint m?kod? vilag, minden mast elkorcsosulasnak tekintettek. Ebben a tarskozossegben mindenki hivatali tisztvisel? volt, akik az allamapparatus valamelyik hivatalaban dolgoztak, szinten nemzetsegeken at.
Hoover nagyapja, apja es batyja is tisztvisel?kent dolgozott. Ez a kornyezet tette Hoovert is elkotelezett hiveve a konzervativ, viktorianus elvek, es a hivatali munka irant. Ez hatarozta meg aztan kes?bbi eletet is, amiben egyfel?l rosszalloan es gyanakodva nezett minden mas lazabb vagy megenged?bb vilagszemleletet, masreszt gorcsosen ragaszkodott sajat elert hivatali poziciojanak megtartasahoz es megovasahoz. Ennek es hivatalanak megvedesenek erdekeben aztan mindig hajlando volt bizonyos kompromisszumokra.
Miutan az FBI igazgatoja lett, igyekezett politikai bazist kiepiteni maga korul es jo viszonyt apolni az amerikai elnokokkel es vezet? politikusokkal, hogy emiatt ?t es az FBI-t semmilyen modon ne lehessen tamadni, valamint hogy megmaradjon az a latszat is, hogy a Nyomozoiroda valosagos h?sokb?l all, akik tulajdonkeppen Amerika erkolcsei felett ?rkodnek. Masfel?l politikai tamogatast is szeretett volna elerni a Nyomozoirodanak es persze sajat maganak is, es ezt rendszerint el is erte. Jol mutatja ezt
Franklin D. Roosevelt
elnokhoz valo viszonya, akinek liberalis nezeteit megvetette ugyan, de megis vele volt talan a legkozelebbi kapcsolata a politikai vezet?k vagy elnokok kozul, mivel Roosevelt mindig tamogatta az FBI-t es magat Hoovert is.
Hoover
1917
-ben szerzett jogi diplomat a
George Washington Egyetemen
. Ebben az id?ben vett reszt
Alexander Mitchell Palmer
f?ugyesz kampanyaban is, aki a
radikalisok
es
baloldaliak
ellen inditott tamadast, de a nyilt jogtipro eljarasok miatti felhaborodas majdnem vesztet okozta. Ez sem csillapitotta azonban az eletet vegigkiser?
kommunistaellenesseget
. Az
els? vilaghaboru
utan felvettek az Igazsagugyi Miniszteriumba, ahol rovidesen a ?kuls? ellensegeket” megfigyel? csoport vezet?je lett.
1921
-ben a Nyomozoiroda alelnoke, majd
1924
-t?l igazgatoja, amely tisztseget egeszen halalaig betoltotte.
Hoover 1924-ben,
amikor igazgatova valt
1930
korul tobb banda is bankrablasokkal es rablogyilkossagokkal tartotta rettegesben Amerikat, ezek kozul a legismertebb gengszter
John Dillinger
volt. Hooverre es a Nyomozoirodara vart a feladat, hogy veget vessen a garazdalkodasuknak, es ez sikerult is, amikor egy fules reven rajtautottek Dillingeren egy
szinhaznal
, akit vegul a Nyomozoiroda ugynokeinek sortuze teritett le. Ezutan a sikeres akcio utan nem sokkal,
1935
-ben lett a hivatal neve FBI, es kezd?dott meg Hoover vezetesevel az adatok, ujjlenyomatok nyilvantartasanak letrehozasa, valamint a Nyomozoiroda ugynokeinek szolo szabalyrendszer kialakitasa is. Hoover es az altala vezetett FBI talan ekkor volt sikerei csucsan.
Az
1940-es
,
1950-es evek
kommunistaellenessegeben is aktivan reszt vett, mivel legendasan gy?lolte a kommunistakat, szerinte ugyanis ez a nezet volt a szamara fontos valodi ertekek legnagyobb ellensege. Ezekben az id?kben teljesedett ki a megfigyelesi es kompromittalo adatszerzesi "maniaja", amihez az FBI-t hasznalta fel igen aktivan. F?leg ekkoriban tett szert arra a rengeteg, megfigyelesb?l szarmazo informaciora is, ami tobbek kozott az elkovetkezend? evekre ?t magat is bebiztositotta az FBI igazgatoi szekebe, hisz ezek kozott politikusokat kompromittalo informaciok is szerepeltek.
A
Joseph McCarthy
szenator altal vezetett kommunistaellenes-kampany szinte mindenkihez elert, ismert es kevesbe ismert emberekhez egyarant, es sokakat tonkre is tett. Amikor azonban a kampany kezdett szels?seges mereteket olteni, a felhaborodas hatasara sajat jo hiret es hivatalat vedend? Hoover kihatralt McCarthy mogul. Hoover nem csak a kommunizmust gy?lolte, hanem megvetette a
liberalizmust
, a polgarjogi mozgalmakat, az
iszlamistakat
, a szines b?r?ek egyenl? jogaikert harcolo embereket es szervezeteket, gyakorlatilag szinte minden kisebbseget. Hires ellenfele ez ugyben
Martin Luther King
volt, szervezetekben pedig pl. a
Fekete Parducok
. Kinget Hoover sajat bevallasa szerint is gy?lolte. Ebben az id?ben,
1956
-ban indult el a COINTELPRO program is, ami egeszen
1971
-ig m?kodott, feladata pedig az volt, hogy bels? feszultsegeket szitson a kulonboz? Amerikan beluli kisebbsegi szervezetek berkeiben.
Az
1960-as evek
dramai valtozast hoztak Hoover eletebe. El?szor is
1961
januarjaban uj elnok lepett hivatalba Amerikaban, akit
John Fitzgerald Kennedy
-nek hivtak. A demokrata politikus es occse,
Robert F. Kennedy
hatalmas szalka volt Hoover szemeben, mivel Kennedyek szembementek mindazzal, amit Hoover kepviselt. Kennedyek fesztelen, laza jellem? emberek voltak, nem sokat tor?dtek a hivatali ut betartasaval, es ez rendkivul bosszantotta Hoovert, akinek a hivatali ugyintezes volt mindene. Am meg veluk szemben is kepes volt kell?en rugalmas lenni, ha maganemberkent gy?lolte is ?ket, szemelyes talalkozasokkor mindig kedvesen hizelgett nekik, ahogy mas vezet?knek is, nehogy az a vad erje, hogy nem akar joban lenni az orszag vezet?ivel. Masfel?l a hatvanas evekre vegervenyesen elmultak a korabbi evtizedekre jellemz? pr?d es konzervativ eletszemleletek, ugyanakkor a polgarjogi es kisebbsegi torekvesek el?retortek, es ezt Hoovernek sajat erdekeben is, ha tetszett, ha nem, el kellett fogadnia.
Hoover 1967-ben, ez mar nem az ? korszaka volt
Miutan belatta, hogy ezen nem tud valtoztatni inkabb el?remenekult, es az FBI f? feladatava tette a
Ku-Klux-Klan
felszamolasat, ami beepulesekkel sikerult is. Az FBI vegul kiepitette allomashelyeit a deli allamokban, amivel erelyesen segitett az
1964
-
65
-ben elfogadott polgarjogi torvenyek ervenyre juttatasaban. Ugyanakkor a COINTELPRO bizonyos tulkapasaitol igyekezett fuggetleniteni magat es helyettesere,
William Sulivanre
haritani a felel?sseget. Amikor azonban jogsert? eszkozokkel probalkozott a fekete radikalisok es az uj baloldal lejaratasara, nemcsak a szelesebb kozvelemeny, de a politikai vezetes is Hoover ellen fordult, aki igy a hatalom fenyegetesenek szimbolumava valt a polgari jogok ellen. Ezt a vereseget Hoover mar soha tobbe nem tudta kiheverni, vegleg elvesztette a bizalmat a tarsadalommal szemben, egyedul a
szels?jobboldal
tekintett ra meg ?h?skent”.
Hoover eletenek utolso fejezetet az
1969
-ben megvalasztott
Richard Nixon
elnoksege alatt elte le. Nixon republikanus politikus volt, aki annak idejen szinten volt tagja kommunistaellenes vizsgalobizottsagnak es azota is jo baratsagot apolt Hooverrel, aki segitette Nixon politikai karrierjet, igy bar "idealis" elnoknek latszott Hoover melle, elnokkent Nixon hatalmas kockazattal jaro man?verekbe kezdett, es ez megint csak nem tetszett az emiatt is poziciojat felt? Hoovernek. Ezenkivul Nixonek sem tartottak magukat annyira a hivatalos utak betartasahoz, inkabb becsmerl?en viszonyultak hozzajuk. Nixon szerette volna elerni Hoovernel, hogy az FBI legyen reszese annak a becsvagyo tervnek, aminek soran a
Feher Haz
illegalis eszkozokkel is b?vitette volna a fennhatosagat az orszag folott. A tervet Huston-tervnek neveztek el a terv kidolgozoja, egy arrogans es gatlastalan feher-hazi munkatars, Tom Huston utan. A Huston-terv soran az osszehangolt allami szervek, koztuk az FBI olyan lepeseket tettek volna, amelyekkel Nixon politikai ellenfeleit lehetetlenitettek volna el.
Hoover ezt mindenkeppen el akarta kerulni, egyfel?l egy ilyen kozos akcio gyengitette volna a hivatalat, masreszr?l nem volt hajlando vallalni a meresz terv politikai es jogi kovetkezmenyeit.
1971
-re bar mar nem volt akkora hatasa az FBI-nal, megis sikerult elinteznie, hogy a Huston-terv FBI-beli f?tamogatojat, a helyetteset William Sulivant elbocsassak az Irodatol. Ezutan meg Tom Huston befolyasat is sikerult annyira meggyengitenie, hogy vegul az egesz terv megbukott. Viszont Nixon nyughatatlansagara bizonyitek a
Watergate-botrany
, aminek kibontakozasat Hoover mar nem erhette meg, de man?vereinek koszonhet?en neki es az FBI-nak nem lett semmi koze az ugyhoz.
Hoover az FBI igazgatojakent,
1972
.
majus 2
-an halt meg
szivroham
kovetkezteben.
Tolson es Hoover 1939-ben a
Los Angeles
-i tengerparton pihen
Hoover maganemberkent nem igazan volt felt?n? jelenseg, mondhatni rigorozus ember volt, ez betudhato konzervativ felfogasanak is. Harmincnyolc eves koraig az anyja hazaban elt, majd annak halala utan koltozott at egy masik hazba, ahol egeszen halalaig lakott. A hazaban mindennek megvolt a pontos helye, ha ki is festetett akkor is minden kepet megszamozta, hogy a festes utan minden kep ugyanoda keruljon vissza a falra. Mindig ugyanabban a vendegl?ben ebedelt, ugyanannal az asztalnal, ugyanakkor es ugyanoda ment nyaralni, ugyanazokkal az emberekkel.
Hoover sohasem n?sult meg, de az FBI igazgatohelyettesevel,
Clyde Tolsonnal
egesz eleteben kozeli baratok maradtak. Viszonyuk mar-mar felert egy hazassaggal is, mivel Tolson teljesen Hoovernek rendelte ala magat. Ellen?rizhetetlen pletykak szerint, amit egyesek tudni is veltek Hoover es Tolson kozott
homoszexualis
kapcsolat sem volt kizart, masok viszont semmi ilyesmit nem tartottak valoszin?nek kettejuk kapcsolataban. Ezen kivul Hoovernek allitolag viszonya volt egy ideig Dorothy Lamour szineszn?vel, akit a harmincas evekben ismert meg. Gyereke sem szuletett senkit?l.
Hoover halala utan Tolson orokolte Hoover vagyonat es hazat, aki be is koltozott, es ott allitolag ? maga semmisitette meg Hoover hirhedt adatgy?jtemenyet. Tolson harom ev mulva tavozott az el?k sorabol.
Hoover megitelese igencsak ellentmondasos. Egyfel?l egy diktatorikus onkenyurat idez a viselkedese, ahogy a Nyomozoirodat hasznalta masok alaptalan megfigyelesere, masreszt viszont karrierje egy kitarto hivatalnoke, aki hamar vezet?beosztasba kerul, hogy ott elete vegeig dolgozzon, mikozben korulotte jonnek-mennek a politikusok es elnokok. Hoover nyolc elnokot szolgalt ki, de ? talan meg naluknal is nagyobb hatalommal rendelkezett az informacioi reven. Mikozben lazasan igyekezett egy gyerekkoraban megismert, viktorianus vilag fenntartasaban, amihez kezdetben az orszag is partner volt, nem vette eszre vagy nem akarta eszre venni, hogy ennek oltaran felaldozza masok szabadsagjogat es emberi jogait. Ahogy azonban id?vel a vilag egyre valtozott es egyre inkabb jelentek meg, majd valtak fontossa az egyen szabadsagjogai, Hoover ugy valt egyre inkabb egy let?n? kor maradvanyanak, aki nem t?r mas velemenyt es zsarolasokkal kiskiralykent probal uralkodni masok felett. Hoover sok id?t toltott azzal, hogy hasztalanul lazadozzon az id?k valtozasa ellen teljesen remenytelenul, celjat, hogy Amerika egy "kis konzervativ sziget" legyen, soha nem erhette el.
Hoover halala utan hoztak meg azt a szabalyt, miszerint egy igazgatot legfeljebb tiz evre lehet megvalasztani.
Az FBI kes?bb epult szekhazat Washingtonban rola neveztek el J. Edgar Hoover Epuletnek.
Hoover eleter?l
Clint Eastwood
forgatott filmet
2011
-ben
J. Edgar ? Az FBI embere
cimmel, amiben Hoovert
Leonardo DiCaprio
alakitja. (Hoover karaktere korabban csak epizodszerepekben t?nt fel.)
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
J. Edgar Hoover
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.