John Dalton
Eletrajzi adatok
Szuletett	1766 . szeptember 6. Cumberland
Elhunyt	1844 . julius 27. (77 evesen) Manchester
Ismeretes mint	fizikus matematikus meteorologus kemikus botanikus
Nemzetiseg	angol
Hazastars	nincs
Szulei	Deborah Greenup Joseph Dalton
Iskolai
Egyeb diplomaja	alternativ fizika
Palyafutasa
Szakterulet	fizika, kemia,
Kutatasi terulet	atomsulyok, idealis gazok nyomasa, szinvaksag, meteorologia, nyelveszet
Jelent?s munkai	atomelmelet, Dalton-torveny
Szakmai kituntetesek
a Royal Society tagja Royal-erem American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Akademiai tagsag	Royal Society
Hatassal volt	James Prescott Joule
John Dalton alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz John Dalton temaju mediaallomanyokat.

Ez a szocikk a fizikusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Dalton (egyertelm?sit? lap) .

John Dalton ( Eaglesfield , 1766 . szeptember 6. ? Manchester , 1844 . julius 27. ) angol fizikus es kemikus volt, az atomelmelet vedelmez?je.

Hateves koraban derult ki rola hogy dikromata (szinteveszt?). ^[1] Tudomanyos erdekl?dese igen sokret? volt. Jelent?s kutatasokat vegzett a szinvaksag es szintevesztes teruleten. A voros es zold szinek osszeteveszteset ma is daltonizmus neven ismeri az orvosi szaknyelv. ^[2]

Demokritosz utan 2200 evvel ismet felismerte az atom jelent?seget. Rola neveztek el az atomi tomegegyseget daltonnak es a tokeletes gazok elegyeiben a parcialis nyomasra vonatkozo Dalton-torvenyt .

Elete [ szerkesztes ]

Gyerek- es ifjukora [ szerkesztes ]

Kveker csaladban szuletett Eaglesfieldben , a cumberlandi Cockermouth kozeleben. Apja takacs volt. Tizenot eves koraban batyja, Jonathan melle szeg?dott, hogy segitsen egy kveker iskola m?kodteteseben a kozeli Kendalban . 1790 korul azt fontolgatta, hogy jogot vagy orvostudomanyt tanuljon, a csaladtagjai azonban nem batoritottak ? az Anglikan Egyhaztol elszakadok (a dissenterek ) ebben az id?ben nem tanulhattak vagy tanithattak az angol egyetemeken ?, igy Kendalban maradt 1793 tavaszaig, amikor Manchesterbe koltozott.

F?leg John Gough vak filozofus es polihisztor tamogatasanak koszonhet?en ? akit?l ekkori tudomanyos ismeretei javat szerezte ? Daltont kineveztek a matematika es a termeszetfilozofia tanaranak a manchesteri dissenter akademian. 1800-ig ?rizte meg ezt az allasat, amikor az iskola rosszabbodo penzugyi helyzete miatt feladta es maganorak adasabol kezdett elni.

Zsenge koraban nagy befolyassal volt ra egy Elihu Robinson nev? prominens eaglesfieldi kveker, aki kepzett meteorologus volt es hangszerkeszit?, es akinek a hatasara erdekelni kezdtek a matematika es a meteorologia problemai. Kendali eveiben Dalton problemamegoldasokat es kulonboz? temakban kerdeseket kuldott a Gentlemen's and Ladies' Diaries almanachnak, es 1787-ben meteorologiai naplot inditott (amelybe a kovetkez? 57 ev soran tobb, mint 200 ezer megfigyelest jegyzett be). ^[3] Nagyjabol ugyanekkor ujra felfedezte George Hadley atmoszferikus cirkulaciorol szolo elmeletet (mai neve Hadley-cella ). ^[4]

Els? publikacioja az 1793-ban megjelent Meteorologiai megfigyelesek es esszek (Meteorological Observations and Essays) volt, amely mar tartalmazta tobb kes?bbi felfedezese magvait. A megkozelites eredetisege ellenere a m? nem vonta magara mas korabeli tudosok figyelmet. Masodik munkaja, Az angol nyelvtan elemei (Elements of English Grammar) 1801-ben jelent meg.

Szinlatasi zavara [ szerkesztes ]

1794-ben, roviddel Manchesterbe erkezese utan Daltont a Manchesteri Irodalmi es Filozofiai Tarsasag ( Manchester Literary and Philosophical Society , "Lit & Phil") tagjava valasztottak es nehany hettel kes?bb ertekezest publikalt Kulonleges tenyek a szinek latasaval kapcsolatban (Extraordinary facts relating to the vision of colours) cimmel, amelyben azt feltetelezte, hogy a szinlatas hianyossagai a szemgolyo folyadekanak elszintelenedeseb?l erednek. Miel?tt Dalton a sajat szinlatashianyarol irt, ezt a jelenseget senki nem irta le, s?t hivatalosan tudomast sem vettek a letezeser?l. Bar elmeletet meg eleteben megcafoltak, sajat latasi problemainak alapos tanulmanyozasaval olyan ismertsegre tett szert, hogy a szintevesztesre elterjedt a daltonizmus nev. Konzervalt szemgolyojanak tanulmanyozasa 1995-ben felfedte, hogy Daltonnak a szintevesztes egy ritka fajtaja volt, a deuteroanopia (nem a kozonsegesebb deuteranomalia). A keken es a lilan ( angol purple ) kivul csak sarga szint latott, mint ertekezeseben irja:

a latvany azon resze, amelyet masok vorosnek neveznek, az en szamomra alig t?nik tobbnek, mint a feny egy arnyalata vagy hibaja. Ezenkivul a narancsszin , a sarga es a zold egy szinnek latszik, amely harsanybol halvany sargaba megy at, szamomra a sarga arnyalatait letrehozva.

Ezt az irast szamos masik kovette, olyan szerteagazo temakrol, mint az es? , a harmat , a forrasok eredete, a h?, az eg szine, a g?z , a segedigek es a melleknevi igenevek az angol nyelvben, a fenyvisszaver?des es a fenytores.

Az atomelmelet [ szerkesztes ]

Dalton az 1808-ban Jeremias Benjamin Richter egyenertek-torvenyet fejlesztette tovabb, osszekapcsolva azt Daniel Sennert atomelmeletevel. Ugy velte, hogy az atomok az anyag legkisebb reszecskei. Ugyanazon elem atomjainak minden tulajdonsaga hasonlo, a kulonboz? elemek atomjai azonban kulonboz?ek. A vegyuletek az atomok egyesulesevel jonnek letre. Az allando tomegaranyok torvenyenek lenyege, hogy csak egesz atomok egyesulhetnek. A kulonboz? elemek atomjainak tomege kulonboz?, ezert a vegyuletek kepz?desenel megallapitott tomegaranyok az egyes atomok elter? tomegenek kovetkezmenyei. ^[5] Pontositotta az egyenertek-torvenyt es geometriai ertelmezest adott neki. Kimutatta, hogy a kemiai reakciokban csak az anyagok egesz adagjai vehetnek reszt, ^[6] es ebb?l a kovetkez? megallapitasokra jutott:

• 1. Minden anyag paranyi reszecskekb?l, atomokbol epul fel.
• 2. Az atomokat nem lehet felepiteni vagy eloszlatni. Az atomok egysegesek es oszthatatlanok.
• 3. Ugyanazon elem valamennyi atomja azonos tulajdonsagu es azonos tomeg?.
• 4. Kulonboz? elemek atomjainak tulajdonsagai es tomege is kulonboz?.
• 5. Amikor az elemek vegyuletet kepeznek, az atomok egesz szamokkal kifejezhet? aranyban kapcsolodnak. ^[7]

A reakcioban kolcsonosen reszt vev? mennyisegek meghatarozasara uj parametert vezetett be: az elemek atomsulyat .

Tevesen ugy gondolta, hogy a viz egy hidrogen- es egy oxigenatombol all, ezert az oxigen atomsulyat 8-nak adta meg. ^[6]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Claus Bernet: John Dalton (1766-1844), in: Biographisches-bibliographisches Kirchenlexikon, 31, 2010, 309-332.