Johannesburg
, masik neven
eGoli
(az arany helye), a
Del-afrikai Koztarsasag
legnagyobb terulet? es legnepesebb varosa. A varost
Jo'burg
,
Jozi
es
JHB
neven is emlegetik a del-afrikaiak. Johannesburg
Gauteng tartomany
szekhelye, amely a leggazdagabb tartomany Del-Afrikaban es amelynek a legnagyobb a gazdasagi ereje az egesz
Fekete-Afrikaban
.
A varos egyike a Fold 40 legnagyobb metropoliszanak,
Afrika
egyetlen, hivatalosan is elismert
vilagvarosa
(a gamma vilagvaros kategoriaba sorolva). Bar gyakran hiszik Del-Afrika f?varosanak, nem szekhelye egyik f? hatalmi agnak sem (a vegrehajto hatalom
Pretoria
, a biroi hatalom
Bloemfontein
, a torvenyhozas
Fokvaros
szekhellyel m?kodik), azonban itt szekel a
Del-afrikai Alkotmanybirosag
, Del-Afrika legfels?bb birosaga.
1880
-ban a
Transvaal
keleti terulete volt.
1886
-ban aranyra bukkantak itt, es beindult az aranykereses.
Az
1899
es 1902 kozott lezajlott angol-bur haboru utan a briteke lett a videk. 1910-ben a Del-Afrikai Unio resze lett.
Johannesburg legnagyobb fekete negyede, az 1920-as evekben letrejott
Soweto
(South-Western Townships)
, ahol
1976
.
junius 16-an
a rend?rseg belel?tt az
afrikaans nyelv
kotelez? iskolai oktatasa ellen tuntet?, f?leg gyerekekb?l allo tomegbe. Az 566 halalos aldozatot
[3]
kovetel? veres akcio utan az egesz orszagra kiterjed? tiltakozomozgalom indult meg, nemzetkozi biralatokat is kivaltva az
apartheid
rendszer ellen.
Az un.
Group Areas Act
(szegregacios torveny) visszavonasa utan (
1990-es evek
elejen), Johannesburgba szegeny feketek ezrei koltoztek be, tobbek kozott
Sowetobol
. A b?nozes azota ugrasszer?en megn?tt. F?leg a s?r?n lakott varosreszekben (pl. Hillbrow) tobb ingatlant elhagytak a tulajdonosaik, de menekultek a cegek es intezmenyek is (peldaul az ertekpapirt?zsde, a JSE), es a varos szelen epitettek ki uj varosreszt maguknak (peldaul, Sandton keruletben). Az 1990-es evek vege ota Johannesburg egyike a vilag legveszelyesebb varosainak. A kriminalisztikai helyzet ma sem tul rozsas.
El?varosokkal egyutt a nepessege kb. 15 millio f? (2023-ban),
[2]
ezzel a Del-Afrikai Koztarsasag legnepesebb es Afrika
egyik legnagyobb
metropolisza.
A legnagyobb nepcsoport a feketek (73%). A feherek aranya 16%, a szineseke (felverek) 6%, az azsiaiake 4%.
A johannesburgiak 26%-a nguni, 26%-a szoto, 19%-a angol es 8%-a afrikaans nyelven beszel.
A lakossag 53%-a kereszteny. 24%-a a lakossagnak ateista, 3%-uk muzulman, 1%-uk zsido es hindu.
Kozigazgatasi beosztas
[
szerkesztes
]
Johannesburg uzleti negyede
- 1. kerulet: Diepsloot, Kya Sand
- 2. kerulet: Midrand, Ivory Park
- 3. kerulet: Bryanston, Douglasdale, Fourways, Randburg, Sandton, Strijdom Park, Sunninghill, Woodmead
- 4. kerulet: Northcliff, Rosebank, Parktown
- 5. kerulet: Roodepoort, Constantia Kloof, Northgate
- 6. kerulet: Doornkop, Soweto, Dobsonville, Protea Glen
- 7. kerulet: Alexandra, Wynberg, Bruma
- 8. kerulet: Ovaros
- 9. kerulet: Johannesburg Sud, City Deep, Aeroton, South Gate
- 10. kerulet: Meadowlands, Diepkloof
- 11. kerulet: Orange Farm, Ennerdale, Lenasia
- Centrum
- Soweto
- Keleti Vororte
- Eszaki Vororte
- Eszaknyugati Vororte
Johannesburg a vilag
arany
- es
gyemantkereskedelmenek
egyik kiemelked? kozpontja, mivel kozel fekszik az
asvanykincsekben
gazdag
Witwatersrand
-hegyvidekhez.
Kiemelked? jelent?seg? a varost kiszolgalo
O. R. Tambo nemzetkozi repul?ter
, mely a kontinens legnagyobbika, es amely osszekottetest biztosit a vilag legiforgalma es a kontinens deli reszenek tobbi orszaga kozott.
Tobb del-afrikai ujsagnak itt van a szekhelye.
Fontosabb
napilapok
:
- Beeld (afrikaans)
- The Sowetan (angol)
- The Citizen (angol)
- The Star (angol)
Fontosabb
hetilapok
:
- City Press (angol)
- Rapport (afrikaans)
- Mail & Guardian (angol)
- The Sunday Times (angol)
A varosban 2 fontos egyetem van:
Az 1993?1997 kozott lefolytatott johannesburgi b?nugyi felmeres szerint a leggyakoribb b?ncselekmeny ebben az id?szakban a betores volt, amely a felmeresben resztvev?k kb. 24%-at erintette. Ez utan kovetkeztek az er?szakos b?ncselekmenyek: rablas (16,5%) es testi sertes (15,5%). A testi sertesek tobbsege sulyos volt, 84%-nal a tamado(k) valamilyen fegyvert is hasznalt(ak).
[4]
A varosvezetes celul t?zte ki a b?nozes visszaszoritasat. Biztonsagi kamerakat szereltek fel az utcasarkokra, es a gazdasag stabilizalasanak koszonhet?en is valamelyest csokkent a b?nozes.
[5]
Erre nagy szukseg volt, mivel Johannesburg rendezte meg a
2010
-es futball vilagbajnoksagot (
FIFA
vilagkupa).
Johannesburg eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 25,5
| 25,0
| 24,0
| 21,0
| 19,0
| 16,0
| 16,7
| 19,5
| 23,0
| 23,8
| 24,2
| 25,0
| 21,9
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 14,7
| 14,0
| 13,0
| 10,3
| 7,2
| 4,0
| 4,0
| 6,2
| 9,3
| 11,2
| 12,7
| 14,0
| 10,0
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 125
| 90
| 90
| 55
| 13
| 10
| 5
| 5
| 27
| 70
| 117
| 105
| 712
|
|---|
| Havi napsuteses orak szama
| 250
| 225
| 240
| 240
| 275
| 267
| 285
| 285
| 280
| 270
| 250
| 263
| 3130
|
|---|
|
Hires johannesburgiak
[
szerkesztes
]
Testvertelepulesek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]