Jean Parisot de La Valette
A Jeruzsalemi Szent Janos Lovagrend 48. nagymestere
Uralkodasi ideje
1557 . augusztus 18. ? 1568 . augusztus 21.
El?dje	Claude de la Sengle
Utodja	Pietro del Monte
Eletrajzi adatok
Szuletett	1494 Parisot
Elhunyt	1568 . augusztus 21. (74 evesen) Birgu , Malta
Nyughelye	Valletta
A Wikimedia Commons tartalmaz Jean Parisot de La Valette temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Jean Parisot de La Valette testver ( Parisot , 1494 . ? Castello a Mare , Malta , 1568 . augusztus 21. ) provence-i johannita lovag, a Jeruzsalemi Szent Janos Lovagrend 48. nagymestere volt. Els?sorban katonai kepessegei, es a Nagy ostromban jatszott szerepe miatt ismert.

Elete [ szerkesztes ]

Del-Franciaorszagban szuletett ismert csaladban. 20 evesen lepett be a Szent Janos Lovagrendbe, ahol a provence-i "langue" tagja lett. Rodosz elvesztesekor mar jelen volt 1522 -ben. A Maltarol inditott portyak idejen kuzdotte fel magat a rangletran. Brantome atya igy irta le: "Kellemes ember volt, magas, nyugodt es erzesekt?l mentes, jo nehany nyelvet folyekonyan beszelt: olaszul, spanyolul, gorogul, arabul es torokul." 1537 -ben kineveztek Tripoli kormanyzojava, rendkivuli organizacios kepessegevel az egykori kalozvarost sikerult a lovagok egyik kozpontjava kiepitenie. 1541 -ben egy csataban sulyosan megserult, es elvesztette hajojat, a San Giovanni -t. Egy evre torok galyarabsagba kerult. 1554 -ben a rend galyainak f?parancsnoka lett. 1557 . augusztus 18 -an valasztottak meg Claude de la Sengle nagymester utodaul. Kezdetben biztositotta a Nemet-Romai Csaszarsag es a Velencei Koztarsasag adofizet? teruleteit, am a Trienti zsinattol nem kapta meg a tamogatast, hogy a protestansok altal elvett teruleteket is visszakovetelje. Ezutan az Oszman Birodalom elleni harcra koncentralt. Miutan Garcia de Toledo sziciliai alkiralytol hireket kapott egy keszul? torok tamadasrol, jelent?s er?ditesi munkakba kezdett Maltan. Az ostromra nehany ev mulva kerult sor. 1565 . majus 18 -an a torok seregek Piali pasa, Musztafa pasa es Turgut reisz (Dragut) vezetesevel partraszalltak Maltan. Egy honapi ostrom utan elfoglaltak a Sant'Elmo-er?dot, am hatalmas vesztesegeket szenvedtek. A lovagok ket varosanak, Castello a Marenak es Sengleanak az ostroma ujabb harom honapig tartott. De la Valette tobbszor szemelyes batorsagaval mentette meg az ostromlott varost, egy alkalommal a felrobbantott fal resen at beozonl? torokokre tamadva, maskor a leomlo fal moge epitett fallal csapdaba ejtve ?ket.

A gy?zelmes ev utan azonban biztonsagosabb varos epitesebe fogott a kikot?k legel?nyosebb pontjan. A varos epitese 1566 marciusaban kezd?dott. De la Valette sajat nevet ( Valletta ), es a Citta Umilissima (legalazatosabb varos) nevet adta neki. Utolso evet a papaval valo kuzdelem nehezitette. A varos elkeszultet nem erhette meg, ket ev mulva meghalt. Utoda Pietro del Monte lett. A Szent Janos-tarskatedralis elkeszulte utan hamvait athoztak Castello a Marebol, ma itt nyugszik.

Erdekesseg [ szerkesztes ]

A Malta es Olaszorszag kozotti kompjaratot m?kodtet? Virtu Ferries rola nevezte el legujabb katamaranjat , amely az ausztraliai gyartotol Malta fele tartva sikeresen kelt at a kaloztevekenyseger?l hirhedt szomaliai vizeken: a megszallas ellen szogesdrottal meger?sitett hajo 77,8 km/h-s teljes sebesseggel kelt at az erintett reszen, es a kalozok id?vel feladtak a sokkal gyorsabb hajo uldozeset. ^[1]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Jean Parisot de la Valette (angol nyelven). Knights of Malta. [2010. augusztus 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. junius 25.)
• Jean Parisot de la Valette (angol nyelven). Catholic Encyclopedia . New Advent. (Hozzaferes: 2010. junius 25.)
• Blouet, Brian. The story of Malta , 3. kiadas (angol nyelven), Malta: Progress Press, 50-68. old. o. (1981)