A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Jean-Paul Laurens
[ejtsd: loran] (
Fourquevaux
, 1838. marcius 29. ?
Parizs
, 1921. marcius 23.) francia fest?.
A toulouse-i m?veszeti iskolaban tanult, azutan
Parizsban
Coquietnek es Bidanak volt tanitvanya. M?vei, melyekben a legszigorubb torteneti h?seget iparkodik elerni, a vilag- es egyhaztortenelemb?l vett, tobbnyire borzalmas jeleneteket abrazolnak. Minthogy h?sege nem valik szarazsagga es komolysaga is meggy?z?, a legkedveltebb torteneti fest?k koze tartozik.
Legismertebb kepei:
Cato halala; Tiberius halala; Hamlet; Krisztus es a halal angyala; Hang a pusztaban; Enghien herceg kivegeztetese
(alenconi muzeum);
Formosus es VII. Istvan papak; a Bethesda-to
(toulouse-i muzeum);
Szt. Bruno visszautasitja Calabriai Roger ajandekait
(a Notre Dame des Champs templomban);
Szt. Genoveva halala; Az egyhazi atok
(havre-i muzeum);
Borgia Ferenc Portugali Izabella koporsojanal; Jambor Robert kikozositese
(Parizs, Luxembourg-muzeum);
Az osztrak vezerkar Marceau tabornok halottas agyanal; A carcassonnei befelazottak megmentese; A kihallgatas; Miksa csaszar utolso percei; VI. Orban papa bosszuja; A languedoci agitator; Eudoxia csaszarn?.
Nagy folt?nest keltett az 1894-iki parizsi szalonban a
Papa es csaszar
cim? kepevel, mely
I. Napoleon
es
VII. Piusz papa
talalkozasat abrazolja
Fontainebleau
-ban 1813-ban. A parizsi
Pantheon
szamara megfestette a
Szt. Genoveva
halalat es temeteset abrazolo ket jelentet es illusztraciokat is keszitett
Augustin Thierry
m?veihez.
[10]
