Javak

Javak alatt ertunk a kozgazdasagtanban minden olyan dolgot, amely ? kozvetve vagy kozvetlenul ? emberi szuksegletek kielegitesere alkalmas. A javak egyes szamu megfelel?jekent altalaban a joszag szo hasznalatos. A kozgazdasagtanban joszag minden olyan dolog (a szo koznapi ertelmezesevel szemben, ami leginkabb ’haszonallat’), amely kozvetve vagy kozvetlenul emberi szuksegletek kielegitesere alkalmas. Kozvetlenul, ha a joszag fogyasztasra kerul; kozvetve pedig, ha mas javak el?allitasahoz jarul hozza. Ez utobbi javakat termel?eszkozoknek nevezzuk. A fogyasztasi cikkekre vagy termel?eszkozokre cserelhet? penzt is szokas a javak koze sorolni. A kozgazdasagtanban eppugy joszagnak tekintenek peldaul egy hajvagast vagy egy foldterulet berleti jogat, mint egy tolcser fagylaltot vagy a szomszed tehenet.

A javak kozott megkulonboztetunk magan- es kozjavakat; utobbiakat tulajdonsagaik folytan nem sajatithatja ki egyetlen szemely ? ide sorolhato peldaul a kozvilagitas. A tarsadalom kozjavakkal valo ellatasa burokratikus koordinaciot igenyel, ezert a legtobb fejlett tarsadalomban az allam feladata. A maganjavak eseteben viszont a modern kozgazdasagtan legdominansabb iranyzatai szerint a magantulajdonban tartas es a piaci (kolcsonos cseren alapulo) koordinacio biztositja a leghatekonyabb elosztast, bar ezt a megallapitast sokan vitatjak.

Csoportositasuk [ szerkesztes ]

Fizikai megjelenesuk szerint [ szerkesztes ]

Az anyagi (materialis) javak fizikai formaban jelennek meg, ?megfoghatoak”. Ha mestersegesen lettek el?allitva, termekeknek is hivhatjuk ?ket; ha pedig jelen vannak valamilyen piacon , akkor aruknak is nevezhet?k.

Az egyeb javak immaterialis javak . Ide tartoznak:

a vagyoni ertek? jogok ( berleti jog , vedjegylicencia stb.);
a szellemi termekek (szamitogepes szoftver , talalmany , gyartasi eljaras stb.);
a szolgaltatasok (peldaul szemetszallitas).

Sz?kosseguk szerint [ szerkesztes ]

A sz?kosseg a kozgazdasagtan egyik legfontosabb fogalma. Attol fugg?en, hogy egy joszag sz?kosen all-e rendelkezesre, harom f? csoportot kulonboztethetunk meg.

A szabad javak eseteben a sz?kosseg nem ertelmezhet?: ilyen a leveg? vagy a feny, vagyis amelyek olyan ?mennyisegben” vannak jelen, hogy minden rajuk iranyulo igenyt kepesek kielegiteni. Az ilyen javaknak ezert nincs aruk . A szabad javak szama az elmult egy-ket evszazadban jelent?sen csokkent. Korabban meg ide szamitottak a vizek, az erd?k fai, az asvanykincsek egy resze stb. Ma mar ezek mind arral rendelkez?, sz?kos javak.

A sz?kos javak nem allnak olyan mennyisegben rendelkezesre, hogy ingyenes hozzaferhet?seg eseten minden szuksegletet kielegitsenek. Ezert ezeknek a javaknak ? legalabb egyoldalu ? piaca alakul ki: lesznek vasarlok, akik versenyeznek egymassal a joszag elfogyasztasaert. Ha a sz?kos joszag magantulajdonban van, akkor eladoja vagy eladoi is lesznek, akik a piacon kinaljak. A joszagnak vegs? soron ara alakul ki, amely biztositja, hogy csak azok jussanak hozza, akik ezt az arat megfizettek ? vagyis azok, akiknek az adott joszag penzben kifejezve a legtobbet eri.

A kozjavak eseteben a sz?kosseg olyan ertelemben ertelmezhet?, hogy ezeknek nincsen aruk, ezert a piaci kereslet irantuk mindig nagyobb a kinalatnal . A kozjavakat (honvedelem, kozlekedesi lampak) ezert mindig egy kozosseg adojabol kell finanszirozni. A kozjavak olyan ertelemben nem sz?kosek, hogy az egyik fogyasztonak okozott hasznossag nem csokken azaltal, hogy tobb fogyaszto osztozik a kozjoszagon. A kozjavak ezert a szabad es a sz?kos javak jellemz?it is magukon viselik.

Hasznalati joguk szerint [ szerkesztes ]

A javakat erdemes aszerint csoportositani, hogy hasznalatuknak ki viseli a koltseget es ki elvezi a gyumolcseit. Ezek a kerdesek a birtoklas es tulajdonlas jogi kerdeseivel is osszefuggenek.

	Kizarhato fogyaszto	Nincs kizaras
Rivalizalo fogyasztas	Maganjoszag (peldaul elelmiszer)	Kozos joszag (peldaul kozutak)
Nincs rivalizalas	Klubjoszag (peldaul mosokonyha)	Tiszta kozjoszag (peldaul honvedelem)

A maganjavak eseteben a magantulajdon es a piac biztositja a hatekony termelest es hatekony elosztast, ha lehet olyan fogyasztot talalni, aki legalabb annyira ertekeli a joszagot, mint annak kozvetlen el?allitasi koltsege. A maganjavak eseteben a magantulajdon dominanciaja jellemz?.

A klubjavak olyan javak, amelyekb?l bizonyos hatarokon belul eleg tobb embernek is egy, mert nem rivalizalnak a hasznalataban. Uszodat nem erdemes egy embernek fenntartania addig, ha akkora klubot tud a fenntartasra szervezni, amelyben az emberek meg nem zavarjak egymast. A tarsashazak gyakran tartanak fenn klubjavakat, hiszen a tobbi ember kizarasa megoldott (mosokonyha, kozos pingpongasztal). A klubjavak egyik lehetseges jogi lekepezese az osztatlan kozos tulajdon .

A kozos javak vagy vegyes javak eseteben a kizaras nem valosithato meg, de olyan zsufoltsag alakulhat ki, ami az egyes emberek hasznossagerzetet csokkentheti. Peldaul ahol a kozutak hasznalata ingyenes, el?bb-utobb csokken a hasznalati ertekuk, mert egyre lassabban lehet rajtuk haladni. Az ilyen javak hasznalata rivalizalo. A kozos javak gyakran allami vagy onkormanyzati tulajdonban vannak.

A tiszta kozjavak eseteben nem alakul ki sem rivalizacio, sem kizaras. Egy egeszseges okoszferaban ilyen a tiszta leveg?: amit az egyik ember besziv, a masik nem veheti el t?le, felteve, ha eleg noveny van a szen-dioxid lekotesere. Az ilyen kozjavakra gyakran nem ertelmezzuk a tulajdonjogot .

Keresletuk szerint [ szerkesztes ]

Ha a joszag fogyasztojanak jovedelme n?, es ennek hatasara a joszagbol fogyasztott mennyiseg is n?, normal joszagrol beszelunk. Ha a jovedelem novekedese a fogyasztott mennyiseg csokkenesevel jar (ez a ritkabb eset), az adott joszag inferior joszag .

Egy joszag normal vagy inferior jellege vizsgalhato eppugy egy szemely, mint egy csoport vagy akar az egesz piac vonatkozasaban. El?fordulhat az is, hogy egy fogyaszto kulonboz? jovedelemszintjeinel ugyanaz a joszag maskent viselkedik. Peldaul egy nagyon olcso elelmiszer kis jovedelem mellett meg normal joszag, mert csak ezt tudjuk megengedni magunknak, igy jovedelmunk novekedesevel ebb?l veszunk tobbet, nagyobb jovedelemnel viszont inferiorra valik, mert mar kepesek vagyunk mas elelmiszerek megvasarlasara, igy egyre inkabb lemondunk az adott joszag fogyasztasarol. Az, hogy egy joszag normal vagy inferior, az ugynevezett Engel-gorbejer?l olvashato le. Ez egy olyan fuggveny , amely a fogyaszto vagy fogyasztoi csoport kulonboz? jovedelemszintjeihez az ekkor fogyasztando mennyisegeket rendeli. Ha az Engel-gorbe egy adott jovedelemszinten pozitiv meredekseg? , akkor normal, ha negativ meredekseg?, akkor inferior a joszag.

Kezenfekv?nek t?nik, hogy egy joszagbol az aranak csokkenesevel egyre nagyobb mennyiseget hajlando vasarolni a fogyaszto, es forditva: arnovekedes eseten egyre kevesebbet. Valoban igy van ez az esetek legnagyobb reszeben, az ilyen javakat kozonseges javaknak nevezzuk. El?fordul azonban nehany ?extrem” helyzet, amikor hiaba csokken a joszag ara, az elfogyasztott mennyiseg megis csokken es forditva. Ezeket nevezzuk paradox arhatasok nak. Gyakran fordul ilyesmi el?, ha az arat a tarsadalom a min?seg jelz?jenek tekinti ? peldaul bizonyos szeszes italok eseteben. Ekkor az ar csokkenese olyan latszatot kelt, mintha a min?seg is elveszne ? a fogyaszto ezert kevesebbet vasarol az adott joszagbol. Az ilyen javak az ugynevezett Giffen-javak .

Hasonloan a normal es inferior javakhoz, itt is vizsgalodhatunk szemelyek, csoportok vagy akar az egesz piac koreben, illetve megtortenhet, hogy egy joszag valamilyen arszinten kozonseges, egy masikon pedig mar Giffenkent viselkedik. A joszag ara es a bel?le fogyasztott mennyiseg kozti osszefuggest a joszag keresleti gorbeje mutatja. Ahol ez negativ meredekseg?, ott kozonseges, ahol pozitiv, ott Giffen-joszagrol beszelunk. A kereslet torvenye kapcsolatot teremt a ketfele csoportositas kozott: kimondja, hogy minden normal joszag egyben kozonseges is. Egy masik fontos megallapitas igy hangzik: a Giffen-javak mindegyike inferior joszag egyben. Ennek a ket allitasnak a bizonyitasa mikrookonomiai osszefuggesek segitsegevel vezethet? le.

Helyettesit? es kiegeszit? javak [ szerkesztes ]

Konnyen el?fordulhat, hogy egy joszag fogyasztasa hatassal van egy masikera. Peldaul az autokbol vasarolt mennyiseg er?teljesen meghatarozza az uzemanyagbol vasarolt mennyiseget, hasonloan a feherbor fogyasztasa a vorosboret.

A ket pelda kozott van egy lenyeges kulonbseg. El?bbinel az egyik joszag (az auto) aranak novekedese csokkenti a masik (az uzemanyag) keresletet, hiszen ha kevesebb autot veszunk, akkor kevesebb benzint is; viszont a feherbor aranak emelkedese noveli a vorosborfogyasztast, mert az emberek az arnovekedes miatt erre az italra ternek at. El?bbi esetben kiegeszit?, utobbiban helyettesit? javakrol beszelunk.

Szallithatosag szerint [ szerkesztes ]

Ingo es ingatlan javak : Mig az ingo javak, peldaul a gepek, butorok es a fogyasztasi cikkek szinte mindegyike, szallithatok, addig az ingatlanok alatt a foldet es minden olyan joszagot ertunk, amit a folddel szoros kapcsolatban letesitettek (peldaul epuletek, utak) ? ezert az ingatlanok nem szallithatok.

Forgalmazhatosag szerint [ szerkesztes ]

A forgalmazhato ( angolul tradable, a ?trade” (kereskedni) angol szobol) javak szallitasanak ugynevezett tranzakcios koltsegei eleg alacsonyak ahhoz, hogy ezekkel a javakkal rendszeresen kereskedjenek az orszagok. Ezekkel szemben a nem forgalmazhato (non-tradable) javak kereskedelme vagy nagyon koltseges volna, vagy egyszer?en lehetetlen.

Az ingatlanok mindegyike es a szolgaltatasok tobbsege nem forgalmazhato joszag. Igen koltseges volna peldaul egy hajvagast masik orszagba ?szallitani”.

Hasznossag szerint [ szerkesztes ]

Az egyen szempontjabol [ szerkesztes ]

Ha azt vizsgaljuk, hogy egy tetsz?leges egyen a joszag elfogyasztasaval jobban jar-e, mint el nem fogyasztasaval, harom csoportot kulonboztethetunk meg:

hasznos javak ? ezeknek a fogyasztasaval az egyen jobban jar, mintha nem fogyasztja el ?ket;
kozombos javak ? ezek fogyasztasa vagy nem fogyasztasa az egyen szamara kozombos, egyenertek?;
karos javak ? ezek eseteben jobb a szamara a nem fogyasztas.

A javak tobbseger?l elmondhato, hogy a fogyasztott mennyiseg novekedesevel el?bb hasznosak, kes?bb pedig ? egy telitettsegi szint meghaladasa utan ? karoskent viselkednek.

A tarsadalom szempontjabol [ szerkesztes ]

Nehez meghatarozni, hogy mi jar tarsadalmi szempontbol haszonnal, illetve mi okoz kart, ez altalaban az adott tarsadalom ertekrendjet?l fugg. Tegyuk azonban most fel, hogy sikerult a javakat tarsadalmi szempontbol hasznosnak, kozombosnek, illetve karosnak min?siteni. Ekkor az a jobbik eset, ha a tarsadalmi szempont egybeesik a ? lehet?leg minel nagyobb ? tobbseg egyeni szempontjaival. Sajnos azonban sokszor nem igy van. Peldaul az adozas, mint a jovedelmek igazsagosabb atcsoportositasa es a kozjavak finanszirozasanak eszkoze, az egyenek tobbsege szamara karosnak t?nik, tarsadalmilag viszont hasznos. Ezzel szemben mondjuk a drogfogyasztas bizonyos egyeneknek nagy elvezetet okoz, viszont tarsadalmilag karosnak tekintjuk. Ilyen esetekben tobbnyire az allam beavatkozasara van szukseg, hogy a ?maskent gondolkodo” egyeneket tarsadalmilag hasznos cselekvesre kenyszeritse vagy osztonozze.

Informacios tartalom szerint [ szerkesztes ]

Amikor a javak kozott felmerul a min?segi differencialas lehet?sege, a termel? csak a legritkabb esetben erdekelt a termek valodi min?segenek felfedeseben. Eszerint haromfele termeket kulonboztetunk meg (Nelson, 1970; Darby es Karni, 1973).

keresleti javak : a fogyaszto mar a vasarlas el?tt meggy?z?dhet a termek min?seger?l. Pelda erre egy ruhanem?, amit fel lehet probalni, illetve megtapintani, hogy kellemes-e az anyaga.
tapasztalati javak : a termek min?sege csak a vasarlas, rendszerint a termek fogyasztasa utan allapithato meg. Ilyen peldaul egy ettermi vacsora.
bizalmi javak : a termek min?sege az elfogyasztasa utan sem allapithato meg. Egy gyogyszer hatasa gyakran nem igazolhato egy konkret paciens eseten; vagy peldaul egy vegyi anyag karos hatasai is csak evek, evtizedek mulva jelentkeznek, amikorra az ok-okozati osszefuggesek mar nem egyertelm?ek.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

Darby, M, E. Karni (1973). ? Free Competition and the Optima Amount of Fraud ”. Journal of Law and Economics 16 , 67-88. o.
Nelson, Philip (1970). ?Information and Consumer Behaviour”. Journal of Political Economy 78 (2), 311-329. o.