Japan
nemzeti parkjai
vedett teruletek, igen szigoru jogszabalyi vedelmet elveznek. E jogszabalyoknak altalaban harom fontos celkit?zese van: meg?rizni a teruleteket es azok okoszisztemajat, egeszseges es szep kornyezet biztositasa a kikapcsolodashoz, valamint kornyezeti neveles es kornyezetgazdalkodas.
Daiszecuzan Nemzeti Park latkepe
Toya-to
- Risiri-Rebun-Szarobecu Nemzeti Park
1974-ben alapitottak, terulete 21 222 hektar. Jellegzetessegei a vulkanok, alpesi novenyek (pl. azaleak). F?bb nevezetessegek: Risiri-sziget a Risiri szunnyado vulkannal (1719 m), Rebun-sziget (mas neven ”vadviragok-szigete”), Vakkanai-part: hosszanti d?nesorok mocsarakkal, kis tavakkal, Szarobecu-siksag: vizes el?helyek, homokd?nek.
A Shiretoko felszigeten talalhato, 1964-ben alapitottak, 2005-ben pedig a vilagorokseg reszeve nyilvanitottak. Terulete 38 633 hektar. Jellegzetessegei a vulkanok, ?sfenyvesek, tengerpartok, illetve tengeri madarak (kormoran), elgatolt tavak, es nem utolsosorban a barnamedve. F?bb nevezetessegek: Shiretoko ot-to, Kamuiwakka meleg vizeses (Istenek folyoja), Oshinkoshin-vizeses.
1934-ben hoztak letre. Terulete 2267,64 km². Jellegzetessegei a 600m ? 2300 m magas hegycsucsok, s?r? erd?segek. Ez a hely a hegymaszok es termeszetkedvel?k paradicsoma. Lathatunk szarvast, barna medvet es sok mas allatot. F?bb nevezetessegei: Daiszecuzan (Aszahi), Tokacsi (Tokacsi, Jubari, Hidaka), Sikaribecu (Isikari) valamint a hevizforrasok: Aszahidake, Szounkjo, Tenninkjo.
1934-ben alapitottak, terulete 904.81 km2. Jellegzetessegei kozott tartjuk szamon a krater tavakat, hevizforrasokat es a kulonboz? vulkani eredet? tavakat, amelyekben pisztrang, ill. lazac is talalhato. F?bb nevezetessegek: Akan-to (gyonyor? kraterto, melyben ?marimo” alga talalhato), Kussaro-to, Massu-to, Ivozan-vulkan, mely a termeszetes kenes kig?zolgesekr?l hires.
- Kusiro Sicugen Nemzeti Park
1987-ben alapitottak, terulete 26 861 hektar. Ez a legnagyobb terulet? vizes el?hely, a japan daru es mas ritka madarak kolt?helye. A Kusiro-folyo meanderei kozott tavak, mocsarak talalhatoak, pl. Taro-to, Sirarutoro-mocsar, illetve a Kottaro vizes el?hely.
1949-ben alapitottak, terulete 993.02 km2. Jellegzetessegei a vulkanok es hevizforrasok.F?bb nevezetessegek a Sikocu es Toja kaldera tavak, a Jotei-szan, Uszu-szan, Sovasinzan, Tarumae-szan vulkanok.
- Tovada-Hacsimantai Nemzeti Park
1936-ban alapitottak, terulete 85,409 hektar. Jellegzetessegei a hevizforrasok, alpesi novenyek es a fergeteges ?szi levelszinek. F?bb nevezetessegek: Tovada-to, Hakkoda-hegyseg ingovanyos, mocsaras teruletei, valamint a Hacsimantai-plato (1613 m): forro iszapfortyogok, g?z es fust kig?zolgesek, hevizforrasok, t?level? erd?k talalhatok itt.
- Rikucsu Kaigan Nemzeti Park
1955-ben hoztak letre, terulete 12 198 hektar. 180 km hosszu tengerpart veszi korul. Eszaki resze erodalt, magas tengerpart fantasztikus sziklaformakkal (”Tengeri Alpok”), delen riapart talalhato.
- Bandai-Aszahi Nemzeti Park
1950 alapitottak, terulete 187 041 hektar. Vadvilagi jellegzetessegei a kulonfele majomfajok, illetve a fekete medve. Alpi novenyek talalhatok szinte mindenhol. F?bb nevezetessegek: a Bandai-szan az elgatolt Inavasiri-toval, Aszahi-hegyseg es a Deva-Szanzan-hegyseg.
Az Oze Nemzeti Park latkepe
A
Fudzsi
-hegy es az Asinoko-to
1934-ben alapitottak, terulete 140 021 hektar. F?bb latnivalok a hegyek (pl. Nantai-szan), zuhatagos folyok, vizesesek (Kegon), tavak (Csuzendzsi-to), forrasok, s?r? erd?k, valamint a tortenelmi emlekek, szentelyek (Tosogu-szentely), templomok, illetve nevezetes meg az Ozega-hara fennsiki lap.
- Oze Nemzeti Park
- Csicsibu Tamakai Nemzeti Park
1950-ben hoztak letre, terulete 121 600 hektar. 2000 meternel magasabb hegycsucsok, mely volgyek es s?r? erd?k jellemzik a tajat. F?bb latnivalok a Micumine-hegyseg es a Micumine-szentely (2000 eves), a Mitake hegyseg es a Muszasi-Mitake szentely, valamint a Hasidate-cseppk?barlang.
- Dzsosinecu Kogen Nemzeti Park
1949-ben jott letre, terulete 189 062 hektar.2000 meternel magasabb vulkanok es fennsikok, tavak es hevizforrasok, illetve nagy kiterjedes? erd?k es alpi novenyek jellemzik a parkot. Itt talalhato a Tanigava-hegyseg, Aszama-hegyseg, Sirane-hegyseg, a Karuiszava-plato, a Sigakogen-magasfold tavakkal, mocsarakkal es a Szugadaira-fennsik.
1200 km-re talalhato a f?szigett?l. A park nagyszer? oceani szigetekkel es parti diszlettel kerkedik. Az allat- es novenyvilaganak gazdagsaga, valtozatossaga egyedulallo. F?bb nevezetessegek: Mijanohama-part, Minamisima sziget es Szendzsiniva (mas neven ”Sziv-szikla”, azaz egy sziv alaku szikla)
- Fudzsi-Hakone-Izu Nemzeti Park
1936-ban alapitottak, terulete 1218.5 km2. Itt talalhato a
Fudzsi
es a kornyez? vedett teruletek, Hakone gyogyfurd?i, Asinoko es az Izu-felsziget es het szigete, hevizforrasokkal.
A ?Japan Alpok”
A Hakuszan-hegyseg
A Kitadake-hegyseg
- Csubu-Szangaku Nemzeti Park
1934-ben alakult ki, terulete 174 323 hektar. ?Japan Alpok” neven is emlegetik ezt a teruletet, itt talalhato a Hida-hegyseg, Norihuka-hegyseg, valamint a Jake aktiv vulkan es a Hotaka hegyseg.
1962-ben hoztak letre ezt a 47 700 hektar kiterjedes? parkot. F?bb nevezetessegei a Hakuszan-hegyseg (2702 m): ”Szent hegy” - szunnyado t?zhanyo, eszaki oldalan feny?erd?kkel, deli oldalan japan bukkerd? (fosszilis erd?), illetve nyolc nagyobb krater talalhato itt.
- Minami Alpok Nemzeti Park
1964-ben alapitottak, terulete 35 752 hektar. 3000 meternel magasabb hegyek jellemzik, ilyen a Kitadake (3192 m) vagy a Szendzsogatake (3033 m). Novenyvilagaban az alpesi novenyek toltenek be jelent?sebb szerepet.
1946-ban alapitottak, terulete 55 544 hektar. Novenyvilagat cedrusok, japan vorosfeny?k es termeszetes erd?segek jellemzik. F?bb nevezetessegei a Kii-felsziget, az Aszakuma-hegyseg es az
iszei nagyszentely
.
- Josino-Kumano Nemzeti Park
1936-ban hoztak letre, 59 798 hektar kiterjedes?. Kii-felsziget kozepen, kanyargo folyok, gyonyor? tengerpart talalhato, valamint itt helyezkedik el a Josino-hegyseg, az Omine-hegyseg es az Odaigahara-hegyseg.
Tottori homokd?nei
- Szanin Kaigan Nemzeti Park
1963-ban alapitottak, terulete 8784 hektar. Japan-tengerre tekint?, erodalt tengerparttal rendelkezik a park. Jellegzetessege: Tottori homokd?nei.
1936-ban alapitottak, terulete 35 053 hektar. Hegysegek boritjak, tengerpart ovezi, hevizforrasok talalhatok a park teruleten. Itt talalhato a Hiruzen-hegyseg, a Daiszen-hegyseg (1730 m), a Simane-felsziget, az Oki-sziget (abrazios barlang)es az
Izumo-taisa
(egyike a legregebbi szentelyeknek).
1934-ben hoztak letre, 62 781 hektar kiterjedes?. A Japan-beltenger szigetei es a vedett partszakaszok tartoznak ide, valamint a Szeto-ohasi hid.
- Asizuri-Uvakai Nemzeti Park
1972-ben alapitottak, 11 166 hektar kiterjedes?. A parkot ovez? meredek partvideket granit sziklak es k?oszlopok, csatornak es korallzatonyok jellemzik. Itt talalhato az Asizuri-fok es a Nametoko-volgy.
1955-ben alapitottak, terulete 24 646 hektar. Kozel 400 kisebb-nagyobb szigetb?l all. A leghiresebbek a Goto-szigetek es a Fukue-szigetek, ahol ritka vulkani formak, pl. hamukupok talalhatoak.
- Unzen-Amakusza Nemzeti Park
1934-ben hoztak letre, terulete 28,287 hektar.Az Unzen-hegy hevizforrasairol hires, valamint a nemzeti park teruletehez tartozinak az Amakusza-szigetek (120 kisebb-nagyobb sziget).
1934-ben alakult meg, 72 678 hektar kiterjedes?. F?bb nevezetessegek az Aszo-szan, Kudzsu-szan, valamint a vadon nov? azaleak.
- Kirisima-Jaku Nemzeti Park
1934-ben alapitottak, terulete 57 084 hektar. Majdnem 20 vulkan talalhato, pl.: Szakuradzsima. Termeszetes erd?k jellemzik: tolgyesek es japan vorosfeny?b?l allo fenyvesek. A Jakusima-szigeten pedig cedruserd?k es hevizforrasok talalhatoak.
1972-ben hoztak letre, terulete 12 506 hektar. Szubtropusi fak jellemzik, a Nakama-folyo torkolataban egy mangroveerd? allja utunkat. A park teruleten ritka allatfajokkal is talalkozhatunk. A Taketomi es az Isigaki szigetek kozott korallzatonyok alakultak ki.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]