Jacobi Viktor
(
Budapest
,
1883
.
oktober 22.
?
New York
,
1921
.
december 12.
)
magyar
zeneszerz?
.
Gertie Millar es Raymond Lauzerte a
Leanyvasar
ban (1913)
Budapesten szuletett
zsido
csaladban. Edesapja a
pancelcsehi
(Szolnok-Doboka megye) szuletes? dr. Jacobi Samuel ?Samu” (1844?1913) ugyved, a Pesti Sakk-kor alapitoja, tiszteletbeli elnoke es a
lovasberenyi
szuletes? Brachfeld Vilma (1850?1896) voltak, akik 1878. junius 12-en Budapesten kotottek hazassagot.
[1]
[2]
Mar
gimnazistakent
sikereket ert el szerzemenyeivel.
Zenei
karrierje akkor kezd?dott, amikor a
Marko utcai
realiskolaban megszervezte az iskola zene- es enekkarat.
A
Zeneakademian
a Brahms-kovet? mester,
Koessler Janos
tanitvanya volt, legalabbis bizonyithatoan ket tanevet (1903/4 es 1904/5) elvegzett itt. Egy evfolyamon tanult
Kalman Imrevel
,
Szirmai Alberttel
es
Weiner Leoval
.
Jacobi a kezdet kezdetet?l a konny? muzsanak hodolt. Meg a zeneakademiai diakevek alatt megkomponalta az 1904. december 17-en bemutatott els? szinpadi m?vet,
A ratartos kiralykisasszony
cim?
operettet
, amelyet nagy sikerrel adtak el? a regi
Nepszinhazban
. A szazadfordulo
nevmagyarositasi
hullamanak hatasa alatt
Jakabfi
neven jegyezte ezt a darabot.
A nagy siker kovetkezmenyekent ket tanev utan otthagyta az akademiat, es az addig megszerzett tudassal belevetette magat az operettkomponalasba. Ett?l kezdve majdnem minden evben egeszen
1914
-ig, egy-egy ujabb sikeres operettel jelentkezett, rendszerint
Martos Ferenc
szovegere.
A kovetkez? evekben megirta a
Tengerszem tundere
t- Tary Zoltan szovegere ?, a Magyar Szinhaz szamara, azutan Martos Ferenc szovegkonyvere
A legvitezebb huszar
t es a
Tuskerozsa
t. 1911-ben a Kiraly Szinhazban adtak el? Janoskat Fenyes Annuskaval oriasi sikerrel. Szerenyseget mutatja, hogy a Janoska el?adasainal nem mert bemenni a szinhazhoz. Csak telefonon erdekl?dott, hogy elfogytak-e a jegyek s a kozonseg tapsol-e a zeneszamok utan.
Els? darabjai a
Kiraly Szinhazban
uralkodo magyaros daljatekizlesnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetkozi sikerek remenyeben a nyugati stilus, de nem az aktualis osztrak?magyar operett iranyaba orientalodott: az angolszasz vilag fele tekintett,
dzsesszes
elemeket kezdett hasznalni. Ezek meg is hoztak a vart eredmenyt.
Legnagyobb sikerei kovetkeztek: a
Leanyvasar
es a
Szibill
. A Leanyvasart vegighallgatta George Edward londoni szinigazgato, akinek annyira megtetszett az operett es ennek tokeletes m?veszi el?adasa, hogy a darabbal egyutt magaval vitte
Londonba
a komponistat es az primadonnat,
Petrass Sarit
is, ahol a Daily’s Theatre-ban otszazszor jatszottak a darabot.
Londonbol visszaterve
Brody Miksaval
es Martossal megirta a Szibillt, melyet 1914 februarjaban adott el? a Kiraly Szinhaz. Ezutan az el?adas londoni probaira utazott, es ott a bemutato el?keszitesevel foglalkozott. Ekkor azonban kitort az
els? vilaghaboru
. Ezutan mar mint ellenseges allam polgarat kiutasitottak a brit f?varosbol. Londonban Jacobit nagyon szerettek, igy sikerult elernie azt, hogy kiengedjek az internalasbol, es az angol kormany kiveteles engedelyevel
Amerikaba
utazhasson.
Itt kezd?dik Jacobi amerikai karrierje.
New Yorkban
telepedett le, es par ev alatt az Egyesult Allamok legels? zeneszerz?i koze kerult. Hazai szinpadi sikerei atultetesen es zongoradarabok komponalasan dolgozott. A
Broadway
egyik beszallitoja lett. Amerikai tartozkodasa alatt komponalta a Futorozsa es az Almavirag cim? operettjeit. Legutolso New York-i sikere a
Love-letter
volt, amelyet
Molnar Ferenc
Farkas
anak szovegere szerzett
Fritz Kreisler
heged?m?vesszel, zeneszerz?vel egyuttm?kodve.
1920-ban meg tett egy
europai
latogatast, de a kovetkez? evben a Lennox Hill Hospitalban 38 eves koraban akut
feher?segben
elhunyt. Egy budapesti rokonainak kuldott
surgonyb?l
kiderult, hogy a zeneszerz?t a legjobb szanatoriumban a legkivalobb orvostanarok kezeltek. Halala napjan Londonban epp utolso, negyszazadik, jubileumi el?adasra t?ztek ki a Szibillt. A bemutaton ott volt
Giacomo Puccini
is, aki azt mondta, hogy ez a legszebb
operettmuzsika
, amit eleteben hallott… Jacobi stilusaban egeszen kulonos gracia es szellemesseg elt, liraja pedig egyike volt a legszubtilisabbaknak (finom, gyenged).
s
[3]
Operettjeivel eleteben sikereket ert el itthon, es ket f? m?ve repertoaron maradt bel- es kulfoldon is, bar az Operbase statisztikaja szerint 2004?2020 kozott mar csak
Magyarorszagon
jatszottak ket f?m?vet, par alkalommal. (A
Leanyvasar
t haromszor filmesitettek meg [1918, 1941, 1982].) Amerikaban keletkezett m?veinek fogadtatasa messze elmaradt a budapesti sikerekt?l, a
Szibill
mellett nagy szeriat csak az
Apple Blossoms
ert meg, de ezt inkabb Kreislerhez kotottek.
Operettjei, zenes jatekai
[
szerkesztes
]
- A ratartos kiralykisasszony
(1904)
- A legvitezebb huszar
(1905)
- A tengerszem tundere
(1906)
- Tuskerozsa
(1907) (
Jokai Mor
elbeszelese nyoman)
- Van, de nincs
(1908)
- Janoska
(1909)
- Leanyvasar (operett)
(1911. Kiraly Szinhaz,
Ratkai Marton
es
Fedak Sari
kozrem?kodesevel)
- Sybill
(1914)
- Apple Blossoms
('Almaviragzas', 1919, Fritz Kreislerrel)
- The Half Moon
('A felhold', 1920)
- The Love Letter
('A szerelmeslevel', 1921)
- Miami
(1925,
posztumusz
pasticcio
Vincze Zsigmond
osszeallitasaban, reszben az amerikai szerzemenyek felhasznalasaval)
Filmek, tevejatekok
[
szerkesztes
]
- Sybill (Zenes TV Szinhaz) (operafilm) (1980)
- Leanyvasar (magyar romantikus vigjatek) (1941) (86 perc) Rendez?:
Podmaniczky Felix
♥
- Leanyvasar (tevefilm) (1985) (98 perc) Rendez?:
Zsurzs Eva
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]