Ez a szocikk a szineszr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Javor Pal (egyertelm?sit? lap) .

Javor Pal
Egy dunai hajon, hatterben a Lanchid (1940)
Szuletett	Spannenberger Pal Gusztav 1902 . januar 31. [1] Arad
Elhunyt	1959 . augusztus 14. (57 evesen) [2] [3] Budapest [4]
Allampolgarsaga	magyar
Hazastarsa	Landesmann Olga (h. 1934?1959)
Gyermekei	ket gyermek
Foglalkozasa	enekes szinhazi szinesz filmszinesz
Iskolai	Orszagos Szineszegyesulet Szineszkepz? Iskolaja (?1922)
Halal oka	gyomorrak
Sirhelye	Farkasreti temet? (40-1-94/95)
Szineszi palyafutasa
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Aktiv evek	1922?1959
IMDb PORT.hu
A Wikimedia Commons tartalmaz Javor Pal temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Javor Pal , eredeti neven Jermann Pal Gusztav ( Arad , 1902 . januar 31. ? Budapest , 1959 . augusztus 14. ) minden id?k egyik legismertebb es egyik legkedveltebb magyar szinesze, az els? magyar ferfi filmsztar. Nepszer?seget kezdetben jo megjelenesenek, tucatfilmekben eljatszott er?s karakter? figurainak koszonhette. Kes?bb ismertek fel dramai tehetseget, mely jellemabrazolo kepesseget, de ezert meg kellett kuzdenie.

Elete [ szerkesztes ]

Jermann Pal 53 eves varosi penztaros es Spannenberger Katalin 17 eves cseledlany szerelemgyerekekent szuletett Aradon, a racvarosi (racfertalyi) Kis Molnar utca 11. szam alatti hazban. Szulei csak az ? szuletese utan hazasodtak ossze, ezert az anyakonyvbe Spannenberger Pal Gusztav neven jegyeztek be.

A haromgyerekesse nov? csalad nehezen elt meg, sokszor koltozkodtek lakbergondok miatt, amig edesanyjuk a Kossuth (korabbi neven Pesti, mai neven Hollo, romanul M?r??e?ti) utcaban f?szer- es gyumolcsboltot nyitott. Edesanyja az Allami F?realba iratta, de az iskola helyett szivesebben jart az Urania es az Apollo mozikba.

Az els? vilaghaboru alatt kiszokott a frontra, es leveleket kezbesitett a katonaknak. Edesanyja kerestette, es honapok mulva a tabori csend?rok szallitottak haza.

1918-ban az Aradi Hirlap ujsagiro gyakornoka volt, de kiutasittatta magat az ujdonsult Romaniabol , mert Daniaban akart letelepedni.

Budapesten [ szerkesztes ]

A vasuti jegyet azonban Budapesten ervenytelenitettek, igy ottragadt, es beiratkozott a Szinm?veszeti Akademiara . Oklevelet mar az Orszagos Szineszegyesulet sziniiskolajaban szerzett, 1922-ben.

El?szor a Varszinhazban , majd 1922 es 1924 kozott a Renaissance Szinhazban jatszott. 1924 es 1926 kozott Szekesfehervaron , Farago Sandor tarsulataban, 1927 es 1928-ban Szegeden szerepelt. Ekkor a Magyar Szinhazhoz szerz?dott, 1929-ben fellepett a Belvarosi Szinhazban es a F?varosi Operettszinhazban is.

1934. julius 24-en hazassagot kotott Landesmann Olga, gyermekeit egyedul nevel? ozvegyasszonnyal, egy zsido iparmagnas lanyaval. ^{[5] [6] [7]}

1930-tol 1935-ig a Vigszinhaz , 1935-t?l 1944-ig a Nemzeti Szinhaz tagja volt. (Kozben 1938-ban es 1943-ban fellepett az Erzsebetvarosi Szinhazban es 1944-ben a Vigszinhazban is.)

1944-ben a nemetek Sopronk?hidara hurcoltak. 1945-ben a Magyar Szinhazban , 1946-ban a M?vesz Szinhazban kapott egy-egy szerepet.

Amerikai kiter? [ szerkesztes ]

1946-ban Sarossy Szule Mihaly tarsulataval az Egyesult Allamokban turnezott, 1950-ben es 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban . Az itthon unnepelt sztar sokat szerepelt amerikai magyarok el?tt nagy sikerrel, rogtonzott, szegenyesen diszletezett szinpadokon. Az amerikai eletszakasza egeszeben veve azonban sikertelen volt, es honvagyat sem tudta lekuzdeni.

1956-ban Izraelben vendegszerepelt, de a kovetkez? evben hazatert, el?szor a Pet?fi Szinhazban , majd a Jokai Szinhazban jatszott.

Visszaterese Magyarorszagra [ szerkesztes ]

Kitor? lelkesedessel fogadtak itthon, elhalmoztak szerepekkel, de betegsege ekkor mar egyre inkabb elhatalmasodott rajta. Varkonyi Zoltan Sobalvany cim? filmjeben a probafelvetelek utan Mohai dr. szerepet kenytelen volt atadni a mar korabban hazatert Pager Antalnak . 1959-ben a Nemzeti Szinhazhoz szerz?dott, ami nagy elegtetel volt szamara, hiszen a haboru utan Major Tamas nem fogadta be a szinhazba. Betegsege miatt szerepet azonban mar nem kapott.

A kozonseg tokeletes kiszolgalast kapott. Azt kapta, amit akart: idealkepet es vagyteljesulest. Akar grofot, akar mezei gazdat jatszott Javor Pal, a ruhaja tokeletes szabasu volt, csizmaja fenyes, autoja es bajsza elegans, ? maga snajdig, a legszebb n?kkel csokolozott, sokat enekelt, es akar busongva, akar szilajul, mindig peldas szakertelemmel ciganyozott ? irja rola Lukacsy Sandor (Filmvilag, 1987/10 [1] .

1959 augusztusaban a Janos Korhaz kertjenek egy felrees? zugaban egy hofeher klinikai asztal mellett Javor Palnak utoljara huztak legkedvesebb notait a budapesti muzsikus ciganyok. Az egykori filmsztar utolso kivansaga volt, hogy halala el?tt meg egyszer mulathasson ugy, ahogyan azt eveken at tette a szekesf?varos ezust tukros kavehazaiban, majd nehany esztend?vel kes?bb az Egyesult Allamok magyarlakta videkein . ^[8]

A halalat gyomorrak okozta. ^[9] Temetesere a Farkasreti temet?ben tizezrek kisertek el.

A sarm?r [ szerkesztes ]

A harmincas-negyvenes evek magyar amorozoja botranyairol, lovagiassagarol es emberszereteter?l volt ismert.

Hires ?ciganyozo”, bor mellett, ciganyzenere mulatozo es notazo budapesti ur volt, es meg ezzel a szokasaval is novelte a szemelyet ovez? rajongast.

Fontosabb szerepei [ szerkesztes ]

Horatio (Shakespeare: Hamlet ); Essex (Bruckner: Angliai Erzsebet); Ifj. Nagy Istvan (Brody Sandor: A taniton?); Bolond (Shakespeare: Vizkereszt, vagy amit akartok ); Kukorica Jancsi (Kacsoh Pongrac: Janos vitez); Orlando (Shakespeare: Ahogy tetszik ); Noszty Feri (Mikszath Kalman-Harsanyi Zsolt: A Noszty fiu esete Toth Marival); Mercutio (Shakespeare: Romeo es Julia); Peer (Ibsen: Peer Gynt); Rank doktor (Ibsen: Nora); Petrucchio (Shakespeare: A makrancos holgy ); Liliom (Molnar Ferenc); Szell Kalman (Foldes M.: Orok szerelem). Javor Pal m?ve: Egy szinesz elmondja (1946).

Tobb mint 70 filmben jatszott, nemcsak hazankban, hanem kulfoldon is. Rengeteg filmdalt, filmslagert enekelt. Vele vegz?dott a magyar nemafilmgyartas ( Csak egy kislany van a vilagon ? 1929), ^{[Mj. 1]} vele kezd?dott a magyar hangosfilmgyartas (Kek balvany - 1931) ^[10] es a haboru utan megindulo ?uj” magyar filmgyartas (A Taniton? ? 1945).

Legsikeresebb filmjei [ szerkesztes ]

• ?F?szer es csemege” ^[11] cimmel keszult (1939) az a hangosfilm, amely kozvetlenul bemutatoja utan nez?szamrekordot dontott es ujat allitott fel.

?Levai film Bemutato: 1940. januar 29. Decsi Filmszinhaz, Budapest, VI. Terez krt. 30. A legmodernebb magyar mozi. Irta: Csatho Kalman Zene es versek: Kemeny Egon Rendezte: Rathonyi Akos F?szerepl?k: Somlay Artur, Vizvary Mariska, Szorenyi Eva , Javor Pal, Denes Gyorgy, Hidveghy Valeria, Pethe? Attila, Bihary Jozsef, Foldenyi Laszlo Operat?r: Vass Karoly Diszlet: Kokas Klara”

A film Csatho Kalman nagy siker? regenyenek megfilmesitett valtozata, ezt megel?z?en a Vigszinhaz mutatta be. ^[12]

• A szerelem nem szegyen (1940)
• Egy tal lencse (1941)

Gyakran volt partnere a filmekben Karady Katalin (het filmben jatszottak egyutt, legendas volt a ?Karady-Javor paros”) peldaul a Szorenyi Eva rendezes? filmekben: A Taniton? , Madach , Halalos tavasz , Igen vagy nem , A Noszty-fiu esete Toth Marival , de jatszott a kor mas olyan nagy divaival is, mint Murati Lili , Simor Erzsi , Szeleczky Zita , Tolnay Klari vagy Turay Ida .

Ketsegtelenul a haboru el?tti magyar filmgyartas legjelent?sebb alakja volt. Emleket ma filmjei ?rzik, amelyeket egyre nagyobb szamban arusitanak DVD-lemezeken, igy mindenki lathatja milyen volt a ?javorbajusz”, a filmamorozo, akiert egy orszag n?i szivei dobogtak a harmincas-negyvenes evekben. Egykori filmbeli partnerei kozul a Hyppolit Terkaja, Fenyvessy Eva , a Halalos tavasz Jozsaja, Szorenyi Eva , a Langok Evaja, Hidveghy Valeria azonban nem csak a h?sszerelmest lattak benne. A szinpadi-filmes kollegak kozul Vay Ilus , Bako Marta , Bardy Gyorgy is megnyilatkozasaikban Javor Pal irantuk megnyilvanulo pozitiv emberi oldalat emeltek ki. Vay Ilus 2006 -ban megjelent ? Mikozben bohockodtam ” cim? konyveben idezte fel emlekeit a szinm?veszr?l. A dalszovegiro Szenes Ivan Javor Palnak irta az otvenes evek masodik feleben (amikor kulfoldr?l hazatert) az ? Egy tisztes ?szes halantek ” cim? dalt, amelyet tobbszor hallhatunk archiv m?sorokban.

Filmszerepei [ szerkesztes ]

Kotetei [ szerkesztes ]

• Egy szinesz elmondja... ; Magyar Iras, Bp., 1946
• Egy szinesz elmondja... ; szoveggond. Furko Zoltan, utoszo Veress Jozsef; Akademiai, Bp., 1987 ( Egyeniseg es alkotas )

Lemezek, amelyeken kozrem?kodott [ szerkesztes ]

• Koszonom, hogy imadott ? az els? magyar hangosfilmek dalai ( hanglemez ) Qualiton LPX 16 628
• Magyar filmek dalai II. (hanglemez) Qualiton LPM 16 643
• Majus ejszakan… ? Javor Pal filmdalai ( CD )

Archiv felveteleken [ szerkesztes ]

• Muzsikal a mozi 'Filmdalok' - 41 perc (1995)
• Muzsikal a mozi 'Ferficsillagok' - 30 perc (1995)
• Muzsikal a mozi 'Javor Pal dalai' (tevefilm, 1995) IMDb-adatlap
• Muzsikal a mozi 'Zenes filmek' - 28 perc (1995)
• Ne kerdezd, ki voltam! (tevefilm, 1990)
• A Javor - 106 perc (1987) IMDb-adatlap

Emlekezete [ szerkesztes ]

• ? Javor Pal ” a cime a Kiscsillag zenekar egyik szamanak.

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

1. ↑ Tobb forras ezt a filmet tekinti az els? magyar hangos produkcionak. Teny azonban, hogy csak egyes jelenetek kaptak utolag hangot. Erdekesseg, hogy a rekedt Javort a kamerak mogott Fekete Pal helyettesitette. Akkor meg nem volt lehetseges az utoszinkron.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar szinhazm?veszeti lexikon. F?szerk. Szekely Gyorgy. Budapest: Akademiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Szineszkonyvtar
• Filmvilag
• Puskel Peter: Szaz eve szuletett Javor Pal . Nyugati Jelen Polgari napilap (Aradon szerkesztett magyar nyelv? napilap a del-erdelyi es bansagi megyeknek.) , 2002. februar 1. [2011. julius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. februar 20.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Javor Pal szinesz eletenek kevesbe ismert epizodjai- Korszakok, sorsok, torekvesek 67.-73. oldal
• Javor Pal a PORT.hu -n (magyarul)
• Reszletes eletut ? szineszkonyvtar
• Javor Pal a filmkultura oldalain
• Banos Tibor: Javor Pal ; Gondolat, Bp., 1978 ( Szemt?l szemben )
• Nemlaha Gyorgy : Az alomlovag. Javor Pal elete kepekben es dokumentumokban ; General-trade Kft., Bp., 1992 ( Sztar )
• Banos Tibor: Javor Pal ; Athenaeum 2000, Bp., 2001
• Kik voltak ?k valojaban? Szineszek kezirasanak nyomaban. Blaha Lujza, Jaszai Mari, Csortos Gyula, Kabos Gyula, Javor Pal ; grafologiai elemzesek Sooky Andrea, szerk., kommentarok Oroszlan Eva; DFT Hungaria, Bp., 2005 (Grafologiai szemelyisegelemz? sorozat)
• Varkonyi Vilmos: Javor Pal es a magyar film aranykora. Eletrajz, palyatarsak, anekdotak, slagerek ; Lupuj-Book, Debrecen, 2013
• Vajda Pierre: Ripityom Javor Pal, aki ketszer halt meg ; Athenaeum, Bp., 2018