Jaki Szaniszlo

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Jaki Szaniszlo
Jáki Szaniszló atya
Jaki Szaniszlo atya
Szuletett 1924 . augusztus 17.
Gy?r
Elhunyt 2009 . aprilis 7. (84 evesen)
Madrid
Allampolgarsaga magyar
Foglalkozasa tudomanytortenesz, tudomanyfilozofus, szerzetes, teologus, fizikus, egyetemi tanar
Iskolai
Kituntetesei
Halal oka szivinfarktus
A Wikimedia Commons tartalmaz Jaki Szaniszlo temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Jaki Szaniszlo Laszlo (Stanley L. Jaki) ( Gy?r , 1924 . augusztus 17. ? Madrid , 2009 . aprilis 7. ) Templeton-dijas magyar szarmazasu amerikai tudomanytortenesz , tudomanyfilozofus , bences szerzetes , romai katolikus pap, teologus , fizikus , egyetemi tanar. Tobb mint negyven vilagszerte elismert konyv, ezenkivul tobb mint nyolcvan tudomanyos es teologiai essze, valamint kritikak, konyvel?szavak, enciklopedia cikkek tucatjainak szerz?je, Immanuel Kant es Giordano Bruno m?veinek angolra forditoja.

Elete [ szerkesztes ]

1942 . augusztus 6-an lepett a bences rendbe (ket testvere, Jaki Zeno [1] Archivalva 2016. januar 15-i datummal a Wayback Machine -ben es Jaki Teodoz , szinten bences szerzetes), ahol 1947 -ben unnepelyes fogadalmat tett, majd egy evvel kes?bb, 1948 . junius 27-en Pannonhalman pappa szenteltek. 1947 -ben ment Romaba tanulni, ahol 1950 -ben a bencesek Papai Szent Anzelm Egyetemenek teologiai fakultasan doktoralt. Utana az Amerikai Egyesult Allamokban telepedett le, ahol az egyik egyetemen teologiat es francia nyelvet kezdett tanitani, de negy ev utan sulyos egeszsegi problemai miatt vissza kellett vonulnia a tanitastol. Ekozben hat magyar szerzetestarsaval megalapitotta a woodside -i bences prioriatust, amelynek 1957 es 1960 kozott konyvel?je lett.

A tanitasbol valo visszavonulasa utan a New York -i Fordham Egyetemen kezdett el fizikai tanulmanyokat folytatni, es az osztrak emigrans, Nobel-dijas Victor F. Hess alatt doktori diplomat szerzett 1957 -ben. 1961 ? 1965 kozott a Princetoni Egyetemen volt kutato, majd 1963 -tol nyilvanos rendes tanar. A New Jersey allambeli South Orange -ban, a Seton Hall Egyetemen 1965 -ben lett adjunktus, majd 1971 -ben a fizika tanara lett. Kozben a Princeton Egyetemen vegzett kutatasokat es mas egyetemeken ? pl. Yale , Harvard , Sorbonne vagy a romai Gregoriana Papai Egyetemen ? mint vendegtanar tanitott. Tobb konyvet es tanulmanyt irt, amelyekben a fizika id?szer? problemait, a termeszettudomanyok kolcsonhatasait, a hit es a tudomany viszonyat, a hit mai ervenyesseget es jogosultsagat targyalta. 1970 -ben a Rockefeller Egyetemt?l megkapta a Lecomte du Nouy-dijat , 1987 -ben pedig ? a tudomany es a vallas kozotti kapcsolat epitese teren vegzett munkajaert ? elnyerte a Templeton-dijat , a legjelent?sebb tudomanyos kituntetesek egyiket. Az edinburgh -i egyetemen ketszer tartott Gifford-el?adassorozatot , ugyancsak ket el?adassorozata volt Oxfordban , valamint a Yale Egyetemen , de szamos mas egyetemen is m?kodott el?adokent vagy tiszteletbeli tagkent az Egyesult Allamokban, Ausztraliaban , Nagy Britanniaban , Franciaorszagban , Nemetorszagban , Olaszorszagban es Magyarorszagon . Jaki Szaniszlo tiszteletbeli tagja a Papai Tudomanyos Akademianak , levelez? tagja a bordeaux-i Academie Nationale des Siences, Belles-Lettres et Arts-nak. 1997 -ben megkapta az MTA Szechenyi Istvan-emlekplakettjet .

Egy, a romai Pontificio Ateneo Regina Apostolorumon (Apostolok Kiralyneja Papai Egyetem) tartott el?adasa utan Madridba ment barataihoz, ahol szivinfarktust kapott. Roviddel korhazba kerulese utan, 2009. aprilis 7-en elhunyt.

Tudomanyos munkassaga [ szerkesztes ]

Jaki atya els? jelent?s tudomanyos konyve az uttor? A fizika latohatara , amelyet a Chicagoi Egyetem kiadoja adott ki 1966 -ban. [2] Ebben, valamint az elkovetkez? irasainak jelent?s reszeben Jaki atya tekintelyes es vitatott szemelyisegge valt azzal, hogy a nyugati tudomany tortenetenek egy olyan uj elbeszelese mellett ervelt es bizonyitott, amely melyen felkavarta azt az altalanos nezetet, amit kezdetben Francis Bacon , Rene Descartes es az ?ket kovet? utodaik, a 19. szazadi francia ? enciklopedistak ” es brit utilitaristak sugalltak es fejtettek ki. Roviden osszefoglalva Jaki erve az volt, hogy harom el?itelet sujtja a tudomany fejl?dese es kulonosen annak sikerei kore font magyarazatot: az empirizmus , az idealizmus es az antiklerikalizmus . Felfedezve es elmelyitve a francia katolikus fizikusok es Pierre Duhem tudomanytortenesz uttor? munkait (akir?l egy jelent?s eletrajzot is irt), Jaki atya a kozepkori vallasossag es tudomany jelent?sege mellett ervelt, mint amelyek el?keszitettek az utat Kopernikusz , Kepler , Galilei es Newton fizikai es csillagaszati attoresenek. Sem az okori vagy a baconi empirizmus, sem az okori vagy modern idealizmus nem talalhatta volna meg a metafizikai realizmus ?kozeputjat”, ami aztan a tudomanyos attorest mozditotta el? a 17. szazadban , legszembet?n?bb peldakent Newtonnal.

Az okori es modern empirizmust es idealizmust illet? kritikajaban Jaki Szaniszlo azt is alatamasztotta, hogy a tudomanytortenetet tobbszor is igazsagtalanul es helytelenul keresztenyellenes ideologiai fegyverkent hasznaltak fel, kulonosen a francia egyhazellenes propagandistak hosszu soraban, az enciklopedistaktol kezdve George Sartonon at Alexander Koyre -ig. Ezekben a kerdesekben, valamint a tudomany , a filozofia , az etika , a vallas es a kultura kapcsolataiban Jaki Szaniszlo munkassaganak filozofiai ereje es jelent?sege az egesz vilagon elismert. Jaki Szaniszlo paratlanul elesen lato, reszletes, filozofiailag is alatamasztott munkaja Duhem nagyszabasu eletm?vet, valamint Alfred North Whitehead rovid Science and the Modern World ( 1925 ) cim? m?vet bontotta ki es tette teljesse.

Jaki atya az els?k kozott allitotta azt is, hogy Godel els? nemteljessegi tetele a teoretikus fizikaban a szuperhur vagy mindenseg elmeletekre (Theory of Everything, ToE) is vonatkozik. Kurt Godel tetele azt allitja, hogy minden matematikai elmelet, meg ha a szamelmelet bizonyos alapvet? tenyeit is tartalmazza (es kiszamithatoan felsorolhato, azaz amelynek kepleteit vilagosan fel lehet sorolni) vagy hianyos vagy kovetkezetlen. Mivel mindegyik ?mindenseg elmelet” bizonyara ellentmondasmentes, annak vagy hianyosnak kell lennie, vagy pedig keptelen arra, hogy bizonyitsa az alapvet? tenyeket az egeszr?l.

Konyvei magyarul [ szerkesztes ]

  • 1990 ? A tudomany Megvaltoja
  • ...erre a sziklara... Ket szovetseg es egy fold tanusaga ; ford. Jaki Zeno, Schilly Jozsef; Ecclesia, Bp., 1991
  • 1991 ? Kozmosz es Teremt?
  • 1991 ? Csodak es fizika
  • 1992 ? Az Orszag kulcsai: egy eszkoz tanusagtetele
  • 1992 ? Isten es a kozmologusok
  • Krisztus, egyhaz, tudomany. Osszegy?jtott tanulmanyok ; ford. Csanyi Attila et al.; Jel, Bp., 1992 (Jel konyvek)
  • Csodak es fizika ; ford. Scholtz Kinga; Ecclesia, Bp., 1992
  • 1992 ? Mi az Egesz ertelme?
  • 1993 ? Vilagegyetem es hitvallas
  • 1993 ? Sz?zi szules es a tudomany szuletese
  • 1994 ? A fizika latohatara
  • 1996 ? Van-e Univerzum?
  • 1997 ? Vilag es vallas (Osszegy?jtott tanulmanyok)
  • 1997 ? Biblia es tudomany
  • 1998 ? A papi colibatus teologiaja
  • 1998 ? Tudomany es vilagnezet
  • 1999 ? Advent es tudomany
  • Isten es a nap Fatimaban ; ford. Somogyi Gyorgy; Agape?Ecclesia, Szeged?Bp., 2000
  • Miert el a kerdes: van-e Isten? ; Igazsagert Alapitvany, Bp., 2000
  • A szamok dontenek: a Planck-allando es a filozofia allandoi ; Igazsagert Alapitvany, Bp., 2000
  • A keresztut tizennegy allomasa ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2001
  • Miert el a kerdes: van-e lelek? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2001
  • Foldontuliak a vilagegyetemben? A Holdunk valasza ; ford. Vagi Barnabas; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2001
  • Miert higgyunk Jezusban? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2002
  • Jezus, iszlam, tudomany ; ford. Fejervari Boldizsar; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2002
  • Miert higgyunk az egyhazban? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2002
  • 2002 ? Eszkozadta uzenet ? Ertekezes az igazsagrol
  • 2003 ? Egy elme vilaga ? Szellemi oneletrajz hitr?l es tudomanyrol
  • Eredeti b?n? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2003
  • Szent Jozsef litaniaja ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2003
  • 2003 ? A zsoltarok imadkozasa (zsoltarmagyarazatok)
  • Newman kihivasa ; ford. Kerenyi Denes; Jel, Bp., 2003
  • A rozsafuzer husz titka ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2003
  • Miert van szentmise? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2003
  • Egy elme vilaga. Szellemi oneletrajz hitr?l es tudomanyrol ; ford. Fejervari Boldizsar; Kairosz, Bp., 2003
  • Bizzunk Istenben? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2004
  • Feltamadas? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2004
  • Jojjon el a te orszagod? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2004
  • 2004 ? A fizika latohatara
  • Halal? ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2005
  • A mennyisegek dramaja ; ValoVilag Alapitvany, Bp., 2005
  • A tudomany es a vallas kapcsolatanak abeceje ; ford. Kerenyi Denes; Kairosz, Bp., 2006
  • 2007 ? Evolucio hiv?knek
  • A Teremt? megpihent a hetedik napon Teremtes konyve 1. fejezetenek kulcsa ; Kairosz, Bp., 2010
  • Az agy, az elme es a szamitogepek ; Kairosz, Bp., 2011

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ http://kairosz.hu/c/2554/jaki-szaniszlo-osb
  2. ↑ Magyarul csak 1994-ben, majd 2004-ben jelent meg az Abigel Bt., illetve a Kairosz Kiado jovoltabol.

Forrasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jaki_Szaniszlo&oldid=27049979 ”