Ivan Ga?parovi?
Szlovakia 3. elnoke
Hivatali id? 2004 . junius 15.  ? 2014 . junius 15.
El?d	Rudolf Schuster
Utod	Andrej Kiska
Szuletett	1941 . marcius 27. (83 eves) Poltar , Szlovakia
Part	Koztarsasag (szlovak part) (1992?)
Hazastarsa	Silvia Ga?parovi?ova
Foglalkozas	politikus tanar nevelestudos
Iskolai	Comenius Egyetem Jogtudomanyi Kar
Vallas	romai katolikus egyhaz
Dijak	Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (2007) Feher Sas-rend Harom Csillag erdemrend nagykeresztje Elefantrend (2012. oktober 23.) Andrej Hlinka Order Class I (1998. oktober 28., Vladimir Me?iar, Szlovakia elnoke) ?udovit ?tur Order 1st class (2004. junius 15.) Cross of Milan Rastislav ?tefanik Cross of Pribina class I Grand Order of King Tomislav a Szerb Koztarsasag Erdemrendje Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic Knight Grand Cross of the Order of St. Olav? (2010) Grand Collar of the Military Order of Saint James of the Sword Order of Vytautas the Great Order of the Cross of Terra Mariana Military Order of Saint James of the Sword Holland Oroszlan Rend Katolikus Izabella-rend Szent Olav-rend Harom Csillag erdemrend Feher Oroszlan-rend Grand Cross of the Order of Polonia Restituta (2014) Order of Andrej Hlinka ?udovit ?tur-dij Pribina-kereszt Dostyk Order of grade I
Ivan Ga?parovi? alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Ivan Ga?parovi? temaju mediaallomanyokat.

Ivan Ga?parovi? ( Poltar , 1941 . marcius 27. ?) szlovak politikus, jogtudos, 2004 ? 2014 kozott a Szlovak Koztarsasag elnoke, az els? ujravalasztott elnok.

Elete [ szerkesztes ]

Kozep-Szlovakia deli reszen, egy a Losonctol 20, Besztercebanyatol 80 kilometernyire fekv? faluban, a Besztercebanyai keruletben lev? Poltaron szuletett. Apja, Vladimir Ga?parovi?, Horvatorszagbol koltozott a Felvidekre az els? vilaghaboru vegen es egy pozsonyi kozepiskola tanara lett.

A kommunista rendszer bukasaig [ szerkesztes ]

Ivan Ga?parovi? a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karat vegezte el, 1959 es 1964 kozott. 1965 es 1966 kozt a turocszentmartoni kerulet ugyeszsegen dolgozott, majd 1966 es 1968 kozt a pozsonyi ugyeszsegen volt ugyesz. 1968 -ban belepett a Szlovak Kommunista Partba , mint Alexander Dub?ek reformjainak tamogatoja, a Varsoi Szerz?des (koztuk magyar) csapatainak augusztusi intervenciojat kovet?en azonban megfosztottak parttagsagatol. A partbol valo ki?zetes jogi palyajat nem torte derekba ? 1968 es 1990 kozott a Comenius Egyetem jogi karanak Buntet?jog, Kriminologia es Kriminologiai Gyakorlat tanszeken tanitott. 1990 februarjaban az egyetem rektorhelyettese lett.

A szlovak fuggetlensegig [ szerkesztes ]

Miutan Csehszlovakiaban megbukott a kommunista rezsim, Vaclav Havel allamelnok meghivasara Ga?parovi? csehszlovak f?-allamugyesz lett. Ezt a hivatalt 1990 juliusa es 1992 marciusa kozott viselte. Marciusban Csehszlovak Torvenyhozo Tanacsa alelnoke lett, Csehszlovakia azonban 1993 januarjaban megsz?nt ( Csehorszagra es Szlovakiara szakadt szet). Egy ideig Ga?parovi? ismet a Comenius Egyetemen tanitott. Az egyetem es az egyetem jogi kara tudomanyos tanacsainak tagja lett. Mar korabban, 1992 vegen reszt vett a fuggetlen Szlovakia alkotmanyanak megszovegezeseben.

A HZDS-ben [ szerkesztes ]

Ga?parovi? 1992 -ben belepett Vladimir Me?iar Neppart ? Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom (HZDS) nev? partjaba. Me?iar miniszterelnoksegei idejen Ga?parovi? a HZDS egyik vezet? alakja volt es nyilatkozataiban reszt vett Me?iarek Michal Kova? akkori allamelnok elleni politikai hadjarataiban is. Mindezek a kes?bbiekben nem vetettek jo fenyt Ga?parovi?ra, hiszen Me?iar kormanyzasa jelent?s ellenerzeseket szult az Europai Unio koreiben, olyannyira, hogy az EU es a NATO b?viteser?l szolo targyalasokba Szlovakiat ezekben az id?kben be se vettek. (A szlovak titkosszolgalat szerepe pedig Michal Kova? fianak elrablasaban evekig tarto botranyt gerjesztett.)

Miutan 1998 -ban a HZDS elvesztette a valasztasokat es ellenzekbe szorult, Ga?parovi? a kovetkez? negy evre a szlovak SIS titkosszolgalatot felugyel? parlamenti bizottsag tagja lett, illetve a szlovak parlament egyik kuldotte az Interparlamentaris Unioba .

2002 juliusaban elhagyta a HZDS-t, mivel Me?iar ugy dontott, mas politikusokkal egyutt ?t sem veszi fel a part valasztasi jeloltjei koze. Az igy kiszoritott politikusokkal egyutt meg ugyanabban a honapban uj partot alapitott Demokraciaert Mozgalom (szlovakul Hnutie za demokraciu, roviden HZD) neven. Ga?parovi? maga ugy emlekszik a szakadasra, hogy azt a Me?iar antidemokratikus partvezetesi stilusa elleni tiltakozas szulte.

A HZD a 2002-es valasztasokon mindossze 3,3%-ot szerzett, ami nem volt elegend? a parlamentbe jutashoz, Ga?parovi? igy ujra visszatert a Comenius Egyetemre, ahol szamos tankonyvet es tanulmanyt irt a buntet?jogrol.

Az allamf?i szekben (2004?2014) [ szerkesztes ]

Ga?parovi? 2004 -ben ugy dontott, hogy versenybe szall az allamelnoki posztert ? amelyr?l Szlovakiaban kozvetlen valasztason dontenek ? Me?iarral , valamint a Mikula? Dzurinda vezette kormanykoalicio jeloltjevel, Eduard Kukannal szemben. Az eselytelennek tartott Ga?parovi? az els? forduloban megszerezte a masodik helyet, igy a elindulhatott a masodik forduloba, ahol ellenfele Me?iar volt.

Kukan az elemz?i velemenyek szerint azert nem jutott a masodik forduloba, mert szimpatizansai annyira biztosra vettek a tovabbjutasat a masodik korbe, hogy kozuluk sokan nem mentek el szavazni. A szlovak valasztok ekkor azzal a helyzettel neztek szembe, hogy a masodik forduloban csak az akkori kormany tamogatoi kozott nagyon nepszer?tlen Me?iar es hajdani szovetsegese kozt valaszthattak. A tobbseg a kisebbik rossznak tekintett jelolt mellett tette le a voksat, Ga?parovi? igy allamelnok lett.

Nepszer?seget azota jelent?sen novelte visszafogott elnoki stilusa. Megvalasztasat azonban sok elemz? a politikabol valo kiabrandultsag jelenek es a szels?seges er?k el?retorese el?jelenek tekintette. ^[1] Ezek a joslatok abban a formaban valtak valora, hogy a 2006-os szlovakiai kepvisel?valasztas utan a Szlovakia nemzetkozi megitelese szempontjabol a politikai elemz?k altal legel?nytelenebbnek tekintett kormanykoalicios formacio jott letre: a baloldali Smer , a jobboldali HZDS es a szels?jobboldali Szlovak Nemzeti Part szovetsege.

2008 decembereben Ga?parovi?, gesztust teve a Szlovak Nemzeti Partnak , visszakuldte a parlamentnek a kozoktatasi torveny modositasat, amely engedelyezte volna, hogy a tankonyvekben a kisebbsegek nyelven is szerepelhessenek a telepulesnevek, es egyuttal azt javasolta a kepvisel?knek, hogy ne szavazzak meg a torvenymodositast. ^[2]

2009 -ben masodszor is elindult a kozvetlen allamf?valasztason. Ellenfele Iveta Radi?ova volt. Magyarellenes kampanyaban Radi?ovat azzal probaltak meg lejaratni, hogy magyarbaratsaggal vadoltak. 2009 . aprilis 4 -en, az elnokvalasztas masodik fordulojaban a szavazatok 55,53 szazalekaval nyert, Radi?ova 44,46 szazalekot szerzett. ^[3] Karrierjet el?bbre valonak tartja az igazsagnal, amikor pl. a magyarsoviniszta er?k hazug ragalmait szorja grof Esterhazy Janos felvideki magyar martir politikusra, csak hogy poziciojat megtarthassa. ^[4] Malina Hedvig es Solyom Laszlo ugyeben sem allt az igazsag partjara, de meg semleges sem maradt. ^[5]

Az allamf?i szeket 2014. junius 15-en adta at Andrej Kiskanak . ^[6]

Maganelete [ szerkesztes ]

Ga?parovi? 1964 ota n?s, feleseget?l, Silvia Benikovatol ket gyermeke van. Sportrajongo, f?leg a motorsportot es a szlovak nemzeti sportnak tekintett jegkorongot szereti. Egyike volt a ChZJD (a kes?bbi HC Slovan Bratislava) hokiklub sportvezet?inek. Csehszlovak Jegkorong Unio nemzetkozi bizottsaganak alelnoke es a Slovan Bratislava sportklub alelnoke is volt.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Ga?parovi? elnoki honlapja