Italia nem politikai fogalom, hanem a mai Olaszorszag teruletenek tortenelmi elnevezese. Az egyseges Olaszorszag csupan a 19. szazadban szuletett meg, korabban nem mindig lehetett egyseges olasz/italiai m?veszetr?l beszelni. Szocikkunk vazlatos attekintest ad az Italia teruleten kialakult kulonboz? kulturak es allamok m?veszettorteneti fejl?deser?l. Olaszorszag m?veszetet lasd: Olaszorszag m?veszete (a m?veszettorteneszek kozmegegyezese az olasz nemzet m?veszetet itt targyalja. Az alabbiakban azonban az olasz m?veszetr?l is olvashato attekintes)

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

?skor [ szerkesztes ]

Italiaban a legkorabbi emlekek az ujk?korszakbol szarmaznak, colopepitmenyek nyomait tartak fel.

Okor [ szerkesztes ]

• 
  Bronzszobor Szardinia szigeter?l, i. e. 13. szazad
• 
  Nekropolisz , Szicilia , Pantalica, i. e. 13-7. szazad
• 
  Keramiaedeny , i. e. 5. szazad
• 
  Etruszk falfestmeny, Monterozzi - Tarquinia, i. e. 5. szazad

Ide tartozik mindazoknak az okori nepeknek a m?veszete, amelyek az akkori Italia teruletet laktak. Malta es Szardinia szigeten a megalitikus kultura onallo valtozatai jottek letre a neolitikumban. A Kr. e. 2. evezred vegen szamos kisebb nep telepult be, koztuk az els? indoeuropaiak, es sok kisebb onallo kulturat hoztak letre, melyek el?szor az etruszk , majd a italiai gorog m?veszet befolyasa ala kerultek, de hatottak rajuk egyidej?leg az eszakra betelepult gallok is. Delen a punok eltek. Mindezen teruleteket elfoglalta a novekv? Romai Koztarsasag , s megindult a nepek es m?veszetek beolvadasa. A romai m?veszet az okori Italia m?veszetenek utolso szakasza. Reszletesen az alabbi cikkeket lasd:

• Malta es Szardinia okori m?veszete, a megalitikus kultura helyi valtozatai
• Italikus m?veszet (a kisebb vaskori nepek m?veszete)
• Etruszk m?veszet
• Italiota m?veszet (az italiai gorog varosallamok m?veszete)
• a Sziciliaban es Szardinian el? punok m?veszete
• az Italiaban megtelepult keltak m?veszete
• es az okori Roma m?veszete

Kozepkor [ szerkesztes ]

A bizanci m?veszet sokaig ranyomta belyeget az alkotasokra. Az epiteszetben a roman stilus valtotta fel, amelynek azonban az epiteszeten kivul nem volt jelent?sebb szerepe az italiai m?veszetben. A gotika is csak az eszak-italiai teruletekre tort be ( Milano , Velence ).

Kozepkori italiai m?veszeti korszakok:

• Duecento vagy dugento (e. duecsento , dudzsento ; szo szerint ?200-as evek”): a 13. szazad italiai m?veszete
• Trecento (e. trecsento ; ?300-as evek”): 14. szazad , a sajatos olasz gotika viragkora es a reneszansz csirai

Reneszansz [ szerkesztes ]

• Quattrocento ( kvattrocento ; ?400-as evek”): 15. szazad , a reneszansz viragkora
• Cinquecento ( csinkvecsento ; ?500-as evek”): 16. szazad , az erett reneszansz id?szaka

A korai ujkortol napjainkig [ szerkesztes ]

Az ujkor korszakai Olaszorszag teruleten:

• Manierizmus

A Seicento [ szerkesztes ]

A 17. szazad els? felenek m?veszete meg az ezt megel?z? korszak nagyjainak vivmanyai hatasa alatt folytatodtak, bar sokszor inkabb csak ures dekorativitassal. Palma Giovanne Tiziano stilusanak kes?i kovet?je volt. A chiaroscuro stilus allt hozza kozel, es ezt bonyolult stilussal otvozte. Feldolgozott temak kozul a vallas allt hozza a legkozelebb es a portrefesteszet. Tiziano stilusanak kovet?i kozul a kovetkez? Padovanino (1588-1648) volt. ? a mester klasszikus stilusat vitte vaszonra, vallasos, allegorikus es mitologiai temakban. A korszak egyik legkiemelked?bb fest?je, Gregorio Lazzarini (1655-1730) lesz, az, aki majd Tiepolonak adja tovabb a tizianoi hagyomanyt. Gregorio az 1680-as evekben lesz igazan reszese a velencei festeszet megujito mozgalmanak. E szazadnak ket olyan aramlatat (iskolajat) tartjuk szamon, melyek erintetlenul hagytak a velencei kolorizmust. Az egyik iskola a bolognai, a Caracci fiverek klasszicizmusat vette alapul, mig a masik a napolyi-romai iskola volt, ehhez az iranyvonalhoz pedig Caravaggio neve kot?dik, es az ? dramai naturalizmusa. A Napolybol valo fest? Luca Giordano (1634-1705) m?vein szinten Caravaggio hatas erzekelhet?, kes?bb mikor Veronese m?veszetevel ismerkedik, szinei megvilagosodnak, es ezustos csillogas erzekelhet? kepein. Az 1680-as Veronese-reneszansz egyik elinditojakent tartjak ?t szamon.

• Settecento ( szettecsento ; 18. szazad ) (kes? barokk, korai klasszicizmus )
• Ottocento ( ottocsento ; 19. szazad ), az egyesult Olaszorszag m?veszete
• 20. szazadi olasz m?veszet

Forrasok [ szerkesztes ]

?Te evszazadok kegyence” A fest?k es Velence 1500?1800, Szerk. Barkoczi Istvan, Szepm?veszeti Muzeum, Budapest, 1996