Istvan nador
A Magyar Kiralysag nadora
Hivatali id? 1847. november 12.  ? 1848. szeptember 25.
Kiraly	V. Ferdinand
El?d	Habsburg Jozsef
Utod	tisztseg megsz?nt
A Honvedseg f?vezere
Hivatali id? 1848. szeptember 15.  ? szeptember 22.
Miniszterelnok	Batthyany Lajos
El?d	tisztseg letrehozva
Utod	Moga Janos
Katonai palyafutasa
Egysege	Honvedseg
Csatai	pakozdi csata
Szuletett	1817 . szeptember 14. [1] [2] [3] [4] Buda , Magyar Kiralysag
Elhunyt	1867 . februar 19. (49 evesen) [1] [2] [4] Menton [1]
Sirhely	Budavari Palota
Part	politikus a politikai partok megjelenese el?tt
Szulei	Hermina anhalti hercegn? Jozsef nador
Gyermekei	nincs
Foglalkozas	politikus katona
Halal oka	gum?kor
Dijak	Aranygyapjas rend lovagja (1830, 900) Szent Andras-rend Magyar Kiralyi Szent Istvan-rend nagykeresztje
Istvan nador alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Istvan nador temaju mediaallomanyokat.

Habsburg?Lotaringiai Istvan Ferenc Viktor f?herceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Osterreich) ( Buda , 1817 . szeptember 14. ? Menton , 1867 . februar 19. ) osztrak f?herceg, magyar kiralyi herceg, Istvan nador neven 1847?48-ban Magyarorszag nadora , a honvedsereg els? f?vezere.

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa, ifjukora [ szerkesztes ]

Istvan nador edesapja Jozsef nador , azaz Jozsef Antal Janos osztrak f?herceg (1776?1847) volt, aki 1796-tol halalaig a Magyar Kiralysag nadori meltosagat viselte.

Edesanyja Hermina anhalti hercegn? (Hermine von Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym), Jozsef nador masodik felesege.

Szulei hazassagabol ket gyermek szuletett:

• Hermina Amalia Maria f?hercegn? (1817?1842), aki egy pragai apacakolostor f?apatn?je lett.
• Istvan Ferenc Viktor f?herceg (1817?1867), aki Istvan nador neven 1847 -t?l 1848 . szeptember 24-eig Magyarorszag utolso nadora lett.

Istvan nador fiatalabb feltestverei apjanak harmadik, Maria Dorottya wurttembergi hercegn?vel (1797?1855) kotott hazassagabol:

• Erzsebet f?hercegn? (*/† 1820, egy honapig elt).
• Sandor Lipot Ferdinand f?herceg (1825?1837, 12 evesen meghalt).
• Erzsebet Franciska Maria f?hercegn? (1831?1903), akinek els? ferje Habsburg?Estei Ferdinand Karoly Viktor f?herceg (1821?1849), masodik ferje Habsburg?Tescheni Karoly Ferdinand f?herceg lett.
• Jozsef Karoly Lajos f?herceg (1833?1905), csaszari-kiralyi lovassagi tabornok, 1869 -t?l a Magyar Kiralyi Honvedseg f?parancsnoka.
• Maria Henrietta f?hercegn? (1836?1902), belga kiralyne, II. Lipot belga kiraly felesege.

Apja otvenegy even keresztul allt a nadori hivatal elen, es mindvegig a birodalmi politika szellemeben iranyitotta az orszag ugyeit, de ezt nem er?szakkal, hanem okos megegyezesek keresesevel tette. Mindvegig tisztelettel es megbecsulessel viseltetett a magyar nemzet irant, es fiat is ebben a szellemben nevelte.

Istvan 1847 januarjatol Magyarorszag kiralyi helytartoja, majd e tisztsegb?l ered?en 1847 oktoberet?l Pest varmegye orokos f?ispanja is lett.

Politikai szerepe [ szerkesztes ]

Nepszer?segenek koszonhet?en, apja halala (1847. januar 13. ) utan a magyar orszaggy?les 1847. november 12-en nadorra valasztotta. Igy 1848 . marcius 15-en ? nyujtotta at a magyar orszaggy?les feliratat a kiralynak. Mint kiralyi helytarto, marcius 17-en ? bizta meg grof Batthyany Lajost az els? felel?s magyar kormany megalakitasaval.

1848. szeptember 15-en az orszaggy?les Batthyany Lajos javaslatara felkerte a Jellasics horvat bannal szembenallo magyar hadsereg vezetesere. ^[5] Kineveztetesevel Batthyany a magyar hadsereg dinasztikus erzelm? tisztjeinek lojalitasat kivanta biztositani.

Az akkori viszonyokat jol ismer? Eotvos Karoly korabeli elemzese ^[6] szerint a becsi vezetes, mikozben mar dontott Jellasics seregenek teljes tamogatasarol es a magyar kormany elleni fegyveres fellepesr?l, igyekezett a magyar sereg elere kerult Istvan nador szemelyet ugy kivonni a konfliktusbol, hogy egyreszt ne kelljen elitelniuk, masreszt tavozasa a magyar kozvelemeny szemeben ne t?njon egyszer? arulasnak, es egy nem vart politikai fordulat eseten vissza lehessen hozni Magyarorszagra kozvetit? szerepben. Ezert talalta ki a becsi udvar, hogy el?bb ? bekit?” szerepkorben folytasson latszat-beketargyalast Jellasiccsal, majd ennek - el?re tervezett - sikertelensege okan hagyja el Budat. Ennek megfelel?en szeptember 16-an Becsben a kiraly alairasaval ellatott levelben utasitjak Istvan nadort, hogy folytasson beketargyalast Jellasicsal, egyezseg megkotesere ne keruljon sor, majd Budara visszaterve azonnal tavozzon Becsbe, lemondva nadori hivatalarol.

A szeptember 21-re tervezett targyalasra Istvan nador Jellasics ele utazott a Balatonra. Jellasics seregevel ugyanis Szemesen (ma Balatonszemes) tartozkodott, es a Balaton deli oldalan haladt Szekesfehervar fele. A megbeszelesek szerint a talalkozora a Kisfaludy g?zos fedelzeten kerult volna sor, mellyel a nadorispan Balatonfuredr?l erkezett. A sekely viz miatt a hajo kikotni nem tudott, majd tobb uzenetvaltas utan a talalkozo nem jott letre. A meghiusult talalkozo utan a Balaton kornyeken elterjedt a legenda, hogy Jellasics agyuzta a Kisfaludy g?zost, es emiatt nem kerulhetett sor a beketargyalasra. ^[6]

Istvan nador szeptember 22-en visszatert Budara, majd titokban Becsbe tavozott. Tavozasat a magyar vezetes szokesnek velte, de mint utobb nyilvanossagra kerult, V. Ferdinand kiraly legfels?bb kezirattal (Handbillet) azonnali hatallyal Becsbe rendelte. Az udvar ? els?sorban a nagy befolyassal biro Zsofia f?hercegn? es Windisch-Gratz tabornagy ? ?t tette felel?sse Magyarorszag ?nyilt lazadasa” miatt. Szeptember 25-en lemondattak nadori hivatalarol, es edesanyja birtokara, Schaumburgba ( Nassau ) szam?ztek. Eotvos Karoly velemenye szerint a felel?ssegre vonas f?kent diplomaciai taktika volt, Istvan nador hitelessegenek meg?rzesere a magyar kozvelemeny szemeben. ^[6]

A magyar kozvelemenyben menekuleser?l kialakult kepet jellemzi egy korabeli gunyrajz leirasa:

?Hatalmas nyul hatan ul a nadorispan nyereg nelkul, de a nyul fel van kantarozva. Jasz-kun huszarezredenek ezredesi diszruhaja van rajta. Dombos videken nyargal a nyul, s viszi lovagjat veszettul.” ^[6]

Visszavonulasa [ szerkesztes ]

Elete tovabbi reszeben kozeleti szereplest nem vallalt, emberbarati tevekenyseget folytatott, korhazakat, iskolakat tamogatott. Asvanygy?jtemenyet tudomanyos korokben is szamontartottak. Viszonya Ferenc Jozsef csaszarral 1858 -ban rendez?dott ugyan, de szam?zetesenek egesz ideje alatt csak csaszari engedellyel latogathatott el Ausztriaba . Szul?hazajaba, Magyarorszagra halalaig nem terhetett vissza. Sulyos tud?betegsegben hunyt el, de esetleges ongyilkossagarol, meggyilkoltatasarol is keletkezett legenda. Holttestet visszaszallitottak Budara es a Budavari Kiralyi Palota nadori kriptajaban helyeztek el, edesapja kozeleben. A kriptat az 1970-es evekben kifosztottak, megrongaltak, ma helyreallitva latogathato.

Utoelete [ szerkesztes ]

1977-ben, holttestenek exhumalasakor az igazsagugyi orvosszakert?i jegyz?konyv megallapitotta, hogy a vizsgalat eredmenyei ?olyan lovesi serulesre utalnak, amely a testet elolr?l, a viselt mellenyen at 100-120 cm-nel tavolabbrol erte.” ^[7]

Testi adottsagai [ szerkesztes ]

Istvan nador rendkivul vekony es kicsinyke termet? ember volt, feln?tt koraban 47 kg-ot nyomott. ^[6] ?Olyan vekony keze-laba volt a nadorispannak, mint egy gyermeknek. Csupan nyolcvanket becsi fontot es nyolc latot nyomott, ami a mai mertek szerint csak negyvenket kilo. Ez bizony meg lanynak is keves volna.” ? irta rola Eotvos Karoly.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Revai nagy lexikona . Budapest: Revai Testverek Irodalmi Intezet Reszvenytarsasag . 1911?1935.  
• Magyar eletrajzi lexikon I. (A?K). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1967. 783. o.  
• Sz?ts Istvan: Az utolso level ? Istvan nador ?megoletese” In: Historia , 1980/7. szam

Egyeb irodalom [ szerkesztes ]

• Gergely Andras : Arulo vagy aldozat? Istvan, az utolso magyar nador rejtelye , Helikon Kiado, Budapest, 1989, ISBN 963-207-998-1 ( Labirintus -sorozat)