Az iraki repulestilalmi zonakat az USA , az Egyesult Kiralysag es Franciaorszag jelolte ki az 1991-es obolhaborut kovet?en, hogy ezzel vedjek az Eszak-Irakban zajlo humanitarius m?veleteket es a deli siita muszlimokat . A repulestilalmi zonakba tilos volt berepulniuk az Iraki Legier? repul?gepeinek. A legi rendeszeti feladatokat az amerikai, brit, francia es szaudi vadaszgepek biztositottak a francia er?k 1998-as kivonasaig. A m?veletekre valo felhatalmazast az ENSZ Biztonsagi Tanacs 688-as hatarozata adta, amelyet 1991 . aprilis 5-en hirdettek ki. Kes?bb egy interjuban az ENSZ f?titkara, Butrosz Butrosz-Gali a zonakat illegalisnak nevezte.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az eszak-iraki zonat nem sokkal az Obolhaboru utan alakitottak ki a 36. szelessegi kort?l eszakra fekv? teruleteken, a delit pedig 1992 augusztusaban, ami a 32. szelessegi kort?l delre fekv? iraki teruleteket foglalta magaba. 1996-ban ? a Desert Strike (?Sivatagi Csapas”) hadm?velet utan ? ezt felfele kiterjesztettek a 33. korre. Az eszaki zonat ellen?rizni hivatott katonai legi hadm?veletnek a Provide Comfort nevet adtak, melynek f? celja a kurdok lakta teruletek vedelme lett, majd ennek befejezeset kovet?en a Northern Watch hadm?velet neven folytatodott a legi rendeszet (ezt a britek Warden hadm?veletnek neveztek). ^[1] A deli zonat a Southern Watch hadm?velet volt hivatott ellen?rizni, mely soran tobb onallo hadm?velet is indult, hogy a deli zonat biztositani tudjak. 1992-t?l a 2003-as amerikai vezetes? invazioig allt fenn ez a ket repulestilalmi zona.

A Desert Storm hadm?velet veget kovet?en meginditott Provide Comfort hadm?velet az eszak-iraki kurdok biztonsagat szavatolva a legi uton szallitott humanitarius segelyek szamara biztositott szabad legteret. A hadm?velet idejen tortent egy ?barati t?zzel” jaro repul?esemeny , amikor 1994 . aprilis 14-en ket amerikai F?15C vizualis azonositas nelkul lel?tt ket ? szinten amerikai ? UH?60 Black Hawk kozepes szallitohelikoptert. ^[2] A helikoptereken ENSZ megfigyel?k, kurd diplomatak es forditok, valamint az ?ket biztosito amerikai katonak utaztak. Mind a 26 f? eletet vesztette. A hadm?velet 1996 . december 31-en ert veget.

1996 nyaran ? amerikai figyelmeztetesek ellenere ? Irak egy korulbelul 40 000 f?s csapatosszevonast hajtott vegre Eszak-Irak teruleten, a Provide Comfort -tol delre, fenyegetve ezzel a kurdok lakta telepuleseket es a legter felett jar?roz? amerikai?brit koalicios repul?ket. Ebben a honapban fegyveres osszecsapas alakult ki a Kurdisztani Hazafias Unio (Patriotic Union of Kurdistan, PUK) es a Kurdisztani Demokrata Part (KDP) kozott a regio iranyitasaert. A kitort kurd polgarhaboru soran tobb szazezer kurd hagyta el otthonat es tavozott Torokorszagba . Augusztus 31-en az osszevont er? seregtestei tamadast inteztek a PUK altal ellen?rzott Irbil varosa ellen. A Koztarsasagi Garda vezette, gyalogsag altal tamogatott agresszio riasztotta a szovetsegi vedelmi koalicios er?ket. Bagdad megfenyegette az Obol Menti Egyuttm?kodesi Tanacs (GCC) tagjait arra az esetre, ha tovabbra is segitik az USA es szovetsegeseinek ?rjaratait az eszaki zonaban. Ezt nyomatekositva, legvedelmi raketakkal tamadta az eszaki zonaban jar?roz? repul?gepeket. Mindezen esemenyekre a USCENTCOM ^[3] utasitast kapott az elrettent? valaszcsapas miel?bbi megkezdesere. Az 1991-ben kelt 688. es az 1995-os 986. ENSZ BT hatarozatokat semmibe veve az iraki er?k tovabb folytattak katonai tevekenysegeiket. A CENTCOM kozben konzultalt partnereivel a valaszcsapas modjarol, majd 1996 . szeptember 3-an Clinton elnok elrendelte a ?Sivatagi Csapas” nev? hadm?velet megkezdeset. A m?velet celja az iraki er?k meggyengitese volt, elejet veve egy ujabb osszecsapasnak, a tamadot celjatol elteriteni. Osszehangolt robotrepul?gep -tamadassorozatot hajtottak vegre az iraki legvedelmi komplexumok es a deli legvedelmi vezetesi pontok ellen. A kovetkez? nap hajnalatol 14 000 merfoldet repul? B?52 -esek inteztek folyamatosan csapasmerest robotrepul?gepeikkel, melyeket F?14 -esek oltalmaztak a tersegben. Az emberi hadtortenelem leghosszabb repulesi idej? (34 oras) bombazobeveteseit teljesitettek, melyek kozben a robotrepul?gepek celadatait az inditas el?tt es utan is rendre tobbszor modositottak, a legfrissebb hirszerz?i jelentesek alapjan. A hadaszati bombazogepek pedig tobb alkalommal vettek fel uzemanyagot a celkorzet kozeli jar?rozeseik soran, kes?bb ezt az eljarast Afganisztanban is alkalmaztak. Otodiken ket rombolo es egy atom-tengeralattjaro is robotrepul?gep-tamadast inditott kijelolt celjaik ellen. Az alkalmazott precizios fegyverek minimalisra csokkentettek a jarulekos karokat. Hetediken egy ujabb repul?gep-hordozo, a USS Enterprise (CVN?65) is a tersegbe erkezett az Adriai-tengerr?l a Szuezi-csatornan at. A diplomaciai kapcsolatok er?sitese jegyeben tobb F?16CJ es F?117 szazad telepult torok, szaudi es kuvaiti repterekre, illetve egy nehezharckocsikkal meger?sitett dandart is telepitettek a tersegbe, hogy elejet vegyek a kes?bbi iraki katonai fenyegeteseknek. A kovetkez? hetekben az osszevont iraki er?k elhagytak megindulasi korzeteiket.

A Provide Comfort befejezeset kovet? napon, 1997 . januar 1-jen meginditottak a Northern Watch hadm?veletet, amely tovabbra is az eszaki zonat felugyelte, amerikai es brit vadaszgepek lattak el a legi rendeszetet. A gepeket naponta figyelte az iraki legvedelem, folyamatos volt az aktivitas. A hadm?velet 2003 . majus 1-jevel ert veget, mikor is az Iraqi Freedom hadm?velet megkezd?dott.

A Provide Comfort vegrehajtasa soran a deli zonaban, 1992 . augusztus 27-en megkezd?dott a Southern Watch hadm?velet, amely a siita nepcsoportok ellen iranyulo agressziv kormanyfellepeseket volt hivatott megakadalyozni. A legi rendeszetet amerikai, brit, francia es szaudi vadaszgepek lattak el, a Delnyugat-azsiai Egyesitett Harci Kotelek ^[4] amerikai parancsnoksag ala tartozott. Irak akkori vezetese, elen Szaddam Huszeinnel , 1992 decemberere megelegelte az ?onhatalmu” legi rendeszetet es tiltakozasul probara tette a rendeszeti rendszert. 1992 . december 27-en a zarolt legterbe behatolo iraki MiG?25 -ot egy amerikai F?16C lel?tte. A kovetkez? honapra kidolgoztak a megelenkult iraki legvedelem meggyengitesere iranyulo terveket es 1993 januarjaban tobb tamadast inteztek iraki legvedelmi komplexumok ellen, valamint lebombaztak egy nuklearis er?m?vet is. Januar 7-en ^[5] ujabb iraki vadaszgepet ? ezuttal egy MiG?29 -est ? l?tt le egy szinten amerikai F?16-os. Bagdad ez ev augusztusatol egy id?re felfuggesztette a koalicios er?k gepeire torten? tamadast.

Husszein nem m?kodott egyutt a Nemzetkozi Atomenergia-ugynokseggel sem. Az ugynokseg kutatoit es ellen?reit kitoloncoltak az orszagbol, mindez a nemzetkozi politikaban nagy port kavart. Emiatt felmerult a gyanu, hogy a rezsim titkos fold alatti bunkerekben nuklearis , biologiai es vegyi fegyvereket allittat el?. Tobbszor modositottak es tovabbfejlesztettek a mar 1991-re kidolgozott tamadasi terveket es harceljarasokat. Az Obolhaboru tapasztalatai alapjan megkezdtek tobb nagy atut?- es hatoerej?, precizios vezerles?, ?bunkerrombolo” legibomba tervezeset.

Az 1998-ban inditott Desert Fox hadm?velet celja az iraki hader? harci moraljanak meggyengitese volt, de ebben a francia kotelek mar nem vett reszt, politikai es diplomaciai okokbol kilepett a koalicios kotelekb?l. A hadm?velet negy napig tartott ( 1998 . december 16 ? 19. ), melyben Szaddam 14 000 USD-os verdijat ajanlott fel barkinek, aki le tud l?ni egyetlen angolszasz repul?gepet is. Ezt vegul nem adhatta oda senkinek, ugyanis az akcioban egyetlen amerikai?angol repul?gepet sem sikerult lel?niuk. A korabban megrongalt, vagy megsemmisitett, de ujbol felepitett katonai objektumok ellen a kovetkez? evekben tobb tamadast inteztek.

2002-re az iraki legvedelem napi rendszeresseggel l?tt ki tobb tucat legvedelmi raketat a deli zonaban ?rjaratozo amerikai?angol vadaszgepekre, provokalva azok valaszcsapasait, melyek tovabb szitanak az amugy sem kozombos nemzetkozi kozvelemenyt. ^[6] Ezert a deli zona vedelmeben es a kozelg? Iraqi Freedom hadm?velet el?keszitesekent a CENTCOM es a CENTAF ^[7] ujabb legi m?veleteket tervezett, melyeknek osszefoglalo neve kes?bb Southern Focus hadm?velet lett. Magukat a legicsapas-sorozatokat hivatalosan nem neveztek hadm?velet nek, ett?l fuggetlenul celjuk az iraki legvedelem szisztematikus es modszeres gyengitese volt. Majus elejere mindket legier? kijelolte a tamadando katonai celpontokat el?zetes felderitesi adatok alapjan. A tamadasok soran a legvedelmi rendszer egyes elemeit romboltak: legelharito utegeket, fold-leveg? raketakat, parancsnoki es vezetesi kozpontokat, Bagdadbol Del-Irakba tarto adatatviteli kabeleket stb. A hirszerzesi m?veletek ? elektronikai lehallgatasok, szarazfoldi melysegi felderitesek stb. ? a tamadasokat kovet?en folyamatossa valtak, hogy kell? min?seg? informaciokat gy?jtsenek a kozelg? Iraqi Freedom hadm?velet meginditasahoz.

Egy 2005 juliusban kelt Brit Vedelmi Miniszteriumi jelentes megmutatta, hogy ez a provokacio nem volt annyira eles, mint azt a koalicio korabban mutatta. 2001 els? het honapjaban ugyanis 370 provokacionak velhet? incidens tortent, oktobert?l 2002 majusaig mindossze 32-t rogzitettek. ^[8] Tommy Franks amerikai vezerkari tabornok kes?bb beismerte a tuldramatizalt incidenseket, amelyek indokot adtak az iraki legvedelem modszeres rombolasara. A siitak lakta deli zona vedelmeben inditott ?megel?z? csapasok” kozott szerepel egy szeptember 5-en vegrehajtott is, amelyben 100 db gep tamadta a megmaradt legvedelmet Nyugat-Irak teruleten. ^[9]

A ket repulestilalmi zonat nem sokkal a 2003-as iraki haboru utan megszuntettek.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A 688-as Biztonsagi Tanacs Hatarozat teljes szovege Archivalva 2016. oktober 8-i datummal a Wayback Machine -ben ? FAS.org (angol)
• A 986-os Biztonsagi Tanacs Hatarozat teljes szovege ? UN.org (angol)
• Operation Southern Watch ? globalsecurity.org (angol)
• Operation Desert Strike ? globalsecurity.org (angol)
• Operation Desert Fox ? globalsecurity.org (angol)
• A Sivatagi Roka bukasa ? mult-kor.hu
• Southern Focus ? globalsecurity.org (angol)