Az
inflacios celkovetes
a
kozponti bankok
(jegybankok) altal folytatott
monetaris politika
egyik lehetseges rendszere, amelynel a jegybank vegs? celja az inflacio alacsony szinten valo stabilizalasa (
arstabilitas
). A stabilitast az inflaciora vonatkozo el?rejelzesek, varakozasok rovid kamatokon keresztuli kontrolljaval eri el.
Az inflacios celkovetest folytato jegybankok az inflacio egy meghatarozott, a fogyasztoi arindex eves szazalekos valtozasaban mert szamszer? celt (inflacios cel) t?znek ki maguk ele. Ez az inflacios cel a modern gazdasagokban, igy az Europai Unioban is altalaban 2?3%. Az ennel alacsonyabb inflacio, vagy eppen a
deflacio
ugyanis hatranyosan hat a gazdasagi novekedesre. Az iranyado kamat szintjet ugy valtoztatjak, hogy az inflacios cel teljesuljon. Rendszeres id?kozonkent el?rejelzest keszitenek a jov?ben varhato inflaciorol, es amennyiben az szamottev?en meghaladja a celerteket, szigoritanak a monetaris kondiciokon, azaz kamatot emelnek, mig ha a varhato inflacio alacsonyabb a celnal, akkor lazitanak, azaz csokkentik a kamatot.
Az inflacios celkovetes kulcseleme az el?retekint? jegybanki viselkedes. Hatekony megvalositasahoz megbizhato inflacios el?rejelz? technikakra, a gazdasag es a monetaris politika hatasmechanizmusanak kell? ismeretere van szukseg.
Az inflacios celkovetes rendszere
[
szerkesztes
]
A modern jegybankoknak, igy a Magyar Nemzeti Banknak is, els?dleges celja az arstabilitas elerese, illetve fenntartasa. Az arstabilitas az arszint valtozatlansagaval, vagy nagyon alacsony (fejlett orszagokban altalaban 0-2%) inflacioval jellemzett gazdasagi kornyezet, ahol a gazdasagi szerepl?k fogyasztasi es beruhazasi donteseinek meghozatalaban az inflacio nem dontesi tenyez?. Az arstabilitas, mint els?dleges cel eleresehez es fenntartasahoz szukseg van egy nominalis horgony kijelolesere, amely orientalja a gazdasagi szerepl?k nominalis valtozokra vonatkozo varakozasait, valamint egy olyan intezmenyi keretre, amelyben a jegybank m?kodteti a monetaris politikat: kijeloli az els?dleges cel eleresehez alkalmazando jegybanki eszkozoket es a roluk valo dontesek menetet. Az inflacios celkoveteses rendszerben a nominalis horgony szerepet a jegybank inflacios celja, az intezmenyi keretet pedig a cel eleresehez szukseges lepesek es a donteshozatal szabalyai adjak. Az uj-zelandi jegybank 1989-ben els?kent alkalmazta ezt a monetaris politikai rezsimet, es ? reszben a sikeres m?kodes lattan, reszben a kozgazdasagi elmeleti eredmenyekt?l inspiralva ? a Nemzetkozi Valutaalap klasszifikacioja szerint ma mar tobb mint 20 orszagban m?kodik inflacios celkoveteses rendszer. Koztuk egyarant megtalalhatok fejlett orszagok (peldaul Nagy-Britannia, Svedorszag, Kanada), csakugy, mint feltorekv? vagy fejl?d? gazdasagok (peldaul Chile, Csehorszag, Del-afrikai Koztarsasag). Az inflacios celkovetes az euro mihamarabbi bevezetese szempontjabol is megfelel? valasztas, hiszen a rendszer idealis keretet nyujt az inflacios kriterium teljesitesehez.
A rendszer f? elemei
[
szerkesztes
]
Az inflacios celkovetes legfontosabb eleme a szamszer?, el?re kijelolt inflacios cel, amelynek egy el?re rogzitett id?horizonton torten? eleresere kotelezettseget vallal a jegybank. Ez a cel els?bbrend?seget elvez mas jegybanki celokkal szemben, es az eleresehez szukseges jegybanki eszkozok alkalmazasaban a monetaris politika onalloan dont, fuggetlenul a gazdasagpolitika egyeb szerepl?it?l. Az inflacios el?rejelzes az inflacio jov?beni alakulasara vonatkozo, bizonyos feltevesek alkalmazasa mellett elkeszitett, rendszeres es publikus el?rejelzes, mely nem mechanikus fuggvenye egy-egy kituntetett valtozonak (peldaul monetaris aggregatumok vagy arfolyam), hanem lehet?seg szerint minden, az inflacio jov?beli alakulasa szempontjabol relevans informaciot figyelembe vesz. Emellett kulonos hangsulyt fektet az egyes informaciok (gazdasagi valtozok, indikatorok stb.) bizonytalansagainak kezelesere. Mindemellett a nehezen el?rejelezhet?, illetve a gazdasagpolitika altal meghatarozott valtozok (energiaarak, valutaarfolyamok, koltsegvetes, jegybanki alapkamat) eseteben feltevesekkel kell hogy eljen. Az inflacios cel es az inflacios el?rejelzes viszonya, az el?rejelzes mogott allo gazdasagi folyamatok, illetve az el?rejelzest ovez? bizonytalansag hatarozza meg, hogyan dont a jegybank. A valosagot nagyban leegyszer?siti, de a lenyeget jol kifejezi, ha a strategia lenyeget az alabbiak szerint fogalmazzuk meg: a celhoz kepest magasabb el?rejelzes szigorito (restriktiv), azaz inflaciocsokkent? hatasu, mig a celnal alacsonyabb el?rejelzes lazabb (expanziv), azaz inflacio-novel? hatasu monetaris politikat kivan. A modern jegybankok, koztuk az inflacios celkovetest alkalmazo jegybankok, szinte kivetel nelkul az iranyado kamatszint (jegybanki alapkamat) alakitasaval hajtjak vegre monetaris politikajukat: a kamatdontesek iranyaval, mertekevel es id?zitesevel jelzik annak restriktiv vagy expanziv voltat ? emeles eseten szigoritast, csokkentes eseten lazitast. Az iranyado kamatszint egy olyan kituntetett penzugyi eszkoz kamata, amelynek alakulasara a jegybanknak kizarolagos vagy legalabbis dont? befolyasa van. Az aktualisan ervenyes iranyado kamatszintet, valamint a kamatdontesek mogott allo megfontolasokat a jegybank nyilvanossagra hozza. Az inflacios celkoveteses rendszerben kiemelt szerepe van a jegybanki kommunikacionak. Az atlathato, transzparens jegybanki m?kodes biztositja, hogy a celok elerese erdekeben hozott donteseket a nyilvanossag nyomon kovethesse, a mogottuk allo szandekot megerthesse. Ezaltal a jegybank elszamoltathato a kozvelemeny el?tt, ami hozzajarul a jegybanki celok tarsadalmi tamogatasahoz es a celok konnyebb teljesithet?segehez. A jegybanki dontesek alatamasztasa az egyik f? celja a jegybanki inflacios el?rejelzes es az el?rejelzes hattereben allo elemzesek publikalasanak is. Az inflacios celkovetes tehat nem pusztan az inflacios cel szamszer? kijeloleset es koveteset jelenti. A rendszer lenyegehez minden, fentebb emlitett tenyez? hozzatartozik: a cel els?bbrend?sege, a jegybank fuggetlensege, az el?retekint?, az informaciok szeles koret figyelembe vev? donteshozatal, valamint a transzparens es elszamoltathato m?kodes es az ezaltal megkovetelt aktiv kommunikacio.
Az inflacios celkovetes Magyarorszagon
[
szerkesztes
]
A Magyar Nemzeti Bank torvenyben meghatarozott els?dleges celja az arstabilitas elerese es fenntartasa - ennek megvalositasahoz az inflacios celkovetes rendszeret hasznalja 2001 nyaratol fogva.
Az inflacios celkovetes bevezetesekor a jegybank els?dleges feladata nem az arstabilitas fenntartasa, hanem annak elerese volt. Ezert az els? evekben a jegybank es a kormany nem torekedett az arstabilitasnak megfelel? inflacios szint szamszer?sitesere, ehelyett 1,5-2 evre el?re jelentettek be az ev vegi celokat, ezaltal kijelolve a dezinflacios palyat (lasd a tablazatot). A mersekelt inflacio eleresevel azonban 2005. augusztusban lehet?seg nyilott arra, hogy az MNB kozeptavu inflacios celt t?zzon ki, amit a 2007-t?l kezd?d? id?szakra a 12 havi teljes fogyasztoiar-index 3%-os ertekeben hatarozott meg. A korabbi, ev vegi celokkal szemben a jelenlegi rezsimben a cel nem kituntetett jov?beli id?pontokra vonatkozik, hanem folyamatosan ervenyben van. A folyamatos erveny? cel legfontosabb el?nye, hogy kiszamithato kornyezetet biztosit a gazdasagi szerepl?k szamara, segiti az inflacios varakozasok lehorgonyzasat, ezaltal hozzajarul ahhoz, hogy az inflacio tartosan alacsony, az arstabilitasnak megfelel? szinten maradjon.
Az inflacios celkoveteses rendszerek egyik sarkalatos eleme a jegybank publikus inflacios el?rejelzese. Az MNB negyedevente - marciusban, juniusban, szeptemberben es decemberben publikalja el?rejelzeseit (lasd:
[1]
). Ennek oka, hogy a gazdasagot er? sokkok elterithetik az inflacio merteket a celkent kijelolt ertekt?l, es a sokkok inflacios hatasainak azonnali es folyamatos semlegesitese nem lehetseges a monetaris politika lassu, sok attetelen keresztul m?kod? hatasmechanizmusa es a gazdasag jov?beli palyajanak bizonytalansagai miatt. Azon tul, hogy ez nem lehetseges, nem is lenne kivanatos: az inflacio tul gyors visszahozasanak ugyanis realgazdasagi koltsegei lehetnek. A jegybank tehat arra torekszik, hogy a jov?beni inflaciot ? az inflacios el?rejelzes alapjan ? a kijelolt cel kozeleben tartsa. Az elmult evek tapasztalatairol az alabbi tanulmany ad reszletes attekintest:
[2]
Az MNB meghirdetett inflacios celjai
[
szerkesztes
]
A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben vezette be az inflacios celkovetes rendszeret. 2007-t?l a magyar inflacios celkovetes igyekezett kovetni az Europai Unio altal idealisnak tartott 2?3%-os celt.
Kivant eleresi datum Cel erteke
- 2001. december 7± 1%
- 2002. december 4,5 ± 1%
- 2003. december 3,5 ± 1%
- 2004. december 3,5 ± 1%
- 2005. december 4 ± 1%
- 2006. december 3,5 ± 1%
- 2007?t?l 3% (*) kozeptavu folyamatos cel
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]