Az
Indokinai-
(vagy Hatso-indiai)
-felsziget
Azsia
harom nagy deli felszigete kozul a legkeletebbi. Terulete megegyezik
Indokina
tortenelmi-kulturalis regioval. A
Malaj-szigetvilaggal
egyutt alkotja
Delkelet-Azsiat
. Teruleten hat orszag:
Mianmar
,
Thaifold
,
Laosz
,
Kambodzsa
,
Vietnam
es
Malajzia
(csak a nyugati resze) osztozik.
Az Indokinai-felsziget Delkelet-Azsiaban,
Indiatol
keletre,
Kinatol
delre fekszik. Terulete Delkelet-Azsia teruletenek kb. fele, 2 millio km
2
.
[1]
Nyugati hatarat a Mianmar nyugati reszen fekv? eszak-deli futasu,
Eurazsiai-hegysegrendszerhez
tartozo vonulatok (pl. Patkai-hegyseg) jelolik ki. Eszaki hatarat termeszetfoldrajzi tenyez?k alapjan igen nehez meghuzni, igy azt inkabb a politikai helyzethez (Kina deli hatara) igazitottak. Keletr?l a
Csendes-ocean
peremtengerevel
, a
Del-kinai-tengerrel
es annak ket oblevel (
Vietnami-obol
,
Thai-obol
) hataros, mig delr?l a sz?k
Malakka-szoros
valasztja el
Szumatratol
. A felszigetet delnyugaton az
Indiai-oceanhoz
tartozo
Bengal-obol
zarja le.
Az Indokinai-felsziget partvonala a partokkal parhuzamosan futo hegysegek miatt tobbnyire konkordans. Ezt csak a folyok (pl.
Mekong
)
deltatorkolatai
vagy a part menti szigetek teszik tagoltabba. Elkeskenyed? deli felszigete a
Malaj-felsziget
. Nagyobb oblei: eszakon a Vietnami-, delen a Thai- (Sziami-), nyugaton a
Martabani-obol
.
A felsziget szerkezete es felepitese osszetett. Nincs egyseges ?sfoldje, az egyes ?sfold-darabkak a
Gondwana
?skontinens reszeib?l es mas mikrokontinensek egysegeib?l forrtak ossze.
[2]
Ennek f? tomege a
Szunda-masszivum
, melynek egy kisebb resze, a
Kambodzsai-pajzs
fekszik az Indokinai-felsziget aljzataban, mig nagy resze a Del-kinai-tenger es
Borneo
alatt talalhato. Kisebb
?sfold
-darabok a Shan-fennsikon es a Malaj-felszigeten is el?fordulnak.
[2]
Az
oid?
szilur
id?szakanak emlekei a
Kaledoniai-hegysegkepz?des
korszakabol csak helyenkent, az Eszak-burmai-hegyvidek es a Vietnami-hegyseg teruleten bukkannak a felszinre. A
devonban
tenger ontotte el a teruletet, melyben uledekes k?zetek (f?leg meszk?) rakodtak le. Ezek a Shan-fennsik korabbi, kristalyos k?zeteire is ratelepultek.
A Tam Dao-hegylanc a Vietnami-hegysegben
A
Variszkuszi-hegysegkepz?des
soran, a
karbon
id?szakban alakult ki a Vietnami-hegyseg nagy resze, mely k?zetei koze a toresvonalak menten jelent?s mennyiseg?
magma
is benyomult. Eszaki reszen az oid? vegeig folyamatosan kepz?dott ez a k?zet, mely nagy vastagsagban
karsztosodott
a kes?bbi id?szakokban (pl.
H? Long-obol
szigettengeres karsztja).
[2]
A Kozponti-hegyvideket szinten oidei meszkovek es homokkovek alkotjak.
A
mezozoikumban
megindult
Pangea
feldarabolodasa. Az Indokinai-felsziget reszei ismet Gondwanahoz tartoztak, am arrol rovid id?n belul levalva kisebb mikrokontiensekkent gyorsan nekiutkoztek az
Eurazsiai-lemeznek
. Az utkozes soran a
triasz
vegen es a
juraban
lezajlott az indoszinai-hegysegkepz?des.
[2]
Ez alakitotta ki a felsziget kozepen lev? hegyvonulatokat. A hegysegkepz?desut ismet magmabenyomulas (f?leg granit, benne arany-, rez- es onerctelepek keletkezese) kiserte, els?sorban a Kozponti-hegyvidek teruleten. A hegysegkepz?des a jura vegen es a
kretaban
a Malaj-felsziget kialakulasahoz vezetett.
A Loi Sam Sip-hegyseg Eszak-Mianmarban
A mezozoikum vegen a
Himalaja
letrejottehez kapcsolodoan elkezdett kiemelkedni a Nyugat-burmai-hegyvidek. Itt az eszakkelet fele nyomulo Indiai-Ausztraliai-k?zetlemez alabukva belepresel?dott az Eurazsiai-lemezbe, mely szegelyet ket aktiv toresvonal jelzi.
A kuls? iv az Arakan-hegyseggel indul, majd az Indokinai-felszigeten kivuli szigeteken folytatodik (
Andaman- es Nikobar-szigetek
), majd
Sumba
es
Flores
szigetei). A bels? iv els? tagja a Pegu-hegyseg, majd szinten a Malaj-szigetvilagban (
Nagy-
es
Kis-Szunda-szigetek
) folytatodik. E ket hegysegi ov keletkezesevel egyid?ben a lemezutkozesek a felsziget korabbi, o- es kozepid?ben keletkezett hegysegeit is ujra kiemeltek, megfiatalitottak. A Vietnami-hegyseg deli reszen meg bazaltvulkanossag is zajlott.
[3]
Csak a legutobbi id?ben, a
negyedid?szakban
alakultak ki az Indokinai-felsziget partvonalai, ugyanis a
jegkorszakokok
alatt az alacsonyabb tengerszint miatt a felsziget es a Malaj-szigetvilag szamos szigetevel osszekapcsolodott. Csak az
utolso jegkorszak
utani tengerszint-emelkedes es ennek kovetkezteben a
Szunda-tenger
letrejotte valasztotta le ezeket a felszigetr?l.
[3]
Az Indokinai-felsziget ? kisebb eszaki teruletet kiveve ? a
tropusi ovezetben
fekszik.
Alapvet?en a
monszun
szelrendszer alakitja eghajlatat, am a foldrajzi szelessegt?l, a tengerszint feletti magassagtol vagy a lejt?kitettsegt?l fugg?en szamos tenyez? modositja annak hatasat.
[3]
A
tropusi monszunnak
koszonhet?en a tel altalaban enyhe es szaraz. Ez alol ket okbol is van azonban kivetel. A felsziget eszaki reszet telen a kontinens belsejeben lev? nagy
anticiklon
hatasai jelent?sen legyengulve erik el, de arra meg kepesek, hogy komoly leh?lest okozzanak, bar a januari kozeph?merseklet meg is itt eleri a 17°C-ot.
[4]
Amire azonban elerik a Vietnami-hegyseg keleti lejt?it vagy a Malaj-felsziget keleti peremet, a tenger feletti atkelest?l nedvessegtartalmuk magasabb, igy ezeken a helyeken a teli monszun is okoz csapadekot. A nyar a felsziget belsejeben a legforrobb: a juliusi kozeph?merseklet elerheti a 30 °C-ot, ami 40-45°C-os napi csucsertekekkel jar egyutt.
[4]
Arviz a kombodzsai Kampotban
Az evi csapadek mennyisege altalaban 1000-2000 mm kozott van. A legtobb es?t a hegyvidekek szel fel?li oldalai kapjak, a Nyugat-burmai-hegyvideken es a Tenasserim-hegysegben akar 4000-5000 mm is eshet egy evben.
[4]
A keleti partoknal sem ritka a 3000 mm-t eleri csapadekosszeg. A legszarazabb terulet a hegyek altal kozrezart Irrawaddy-medence, ahol az evi csapadekatlag 800 mm alatt van. A Kozponti-hegyvidek szelarnyekaban fekv? Tak varoskaban mertek mar 545 mm-t is egy evben.
[5]
A felsziget nyugati partjai menten a
tropusi ciklonok
, a keletin a szel megfordulasaval jaro ?szi id?szakban kialakulo
tajfunok
okozhatnak heves, pusztito es?zeseket. A Malaj-felsziget tartja egesz Delkelet-Azsia napi csapadekmaximumat: mertek itt mar 625 mm-t is 24 ora alatt.
[5]
A legcsapadekosabb keleti hegyvidekek eghajlata
egyenlit?i
, mely egesz evben csapadekos. A felsziget legnagyobb reszen
tropusi monszun eghajlat
talalhato, ahol a nyar nagyon csapadekos, a tel viszont szaraz.
A sok csapadek miatt az Indokinai-felsziget vizhalozata s?r?, lefolyastalan teruletei alig vannak. Nagyobb, keleti resze a Csendes-ocean, kisebb, nyugati teruletei az Indiai-ocean vizgy?jt?jehez tartoznak. A folyok futasanak iranyat a felsziget del fele elkeskenyed? alakja es a parttal parhuzamos hegysegek hatarozzak meg. Nagyobb folyoi
Tibet
keleti teruleten erednek, fels? szakaszuk fokozatosan hatravagodik, igy csokkentve a
Tibeti-fennsik
kiterjedeset. Volgyeik es kulonosen kiszelesed? alfoldjeik a rizstermeszteshez idealis felteteleket biztositanak ("Azsia rizskamrai"), igy hatalmas a neps?r?seguk.
A Mekong deltaja
A taj leghosszabb es legb?viz?bb folyoja a
Mekong
. Teljes hosszanak kb. ketharmada esik a felszigetre, de vizgy?jt?jenek nagyobb resze talalhato itt. Laosz hegyeit nagy eses?, zuhatagos szakaszokkal szeli at, majd kisebb medenceken folyik keresztul. A Khorat-fennsik megkerulese miatt egy hatalmas kanyart tesz kelet fele, majd annak delkeleti peremen ket latvanyos vizesest alkot. Ezutan a Kambodzsai-alfoldon folyik, ahol lelassul, agakra bomlik. Miutan felvette a
Tonle Sap-to
vizet, ket f?agra es tobb kisebb agra szakad, melyeken kis esese (1 cm/km) miatt a dagaly felhatol. Nagy mennyiseg? hordalekot szallit es rak itt le, ezzel a partvonal el?renyomul: a szarazfold evente kb. 80 meternyit terjeszkedik a tenger rovasara. Vizallasa a monszun csapadekeloszlasat kovetve er?sen ingadozo: arvizei eszakon augusztusban, delebbre szeptemberben jellemz?ek. Legkisebb vizallasa a szaraz evszak vegen, februarban vagy marciusban alakul ki.
A
Voros-folyo
(Song Hong) hossza 1183 km, a Del-kinai-tengerbe omlik. Ma a
Junnani-fennsikon
ered, mert fels? szakaszat szerkezeti mozgasok es folyolefejezesek miatt elhoditotta a
Jangce
. A sok hordalek miatt torkolata evente 100 metert nyomul el?re. Szinten nagyon kicsi az esese, nyar vegi, monszun miatt bekovetkez? arvizei nagyon gyorsan jelennek meg es nagy vizszint-emelkedessel (pl.
Hanoinal
12 m!) jarnak. Bal oldali mellekfolyoja a Vilagos-folyo (Song Chay), jobb oldali a Fekete-folyo (Song Da).
A Thai-obolbe torkollik a
Chao Praya
("Vizek Anyja") folyo. Regi europai neve: Menam. Hossza 1200 km, negy agbol ered Thaifold eszaki teruleten. Az altala feloltott alfoldon szetagazik, nyugati aga nagyobb, de a keleti aga
Bangkok
kozeleben halad el, igy gazdasagi szerepe fontosabb. Also szakaszan hatalmas deltat hozott letre, es szinten hordalekokkal tolti fel a tengert. Kis esese miatt a dagaly a tengert?l 95 km-re is megfigyelhet? rajta.
Az Irrawaddy Bhamo es Khata kozott
Az
Irrawaddy
az Eszak-burmai-hegyvideken ered, de mellekfolyoi a Kelet-tibeti-hegyvidekr?l is szallitanak bele vizet. Korabban egyenesen del fele tartott, am a harmadid?szakban Mandalay kornyeken vulkani m?kodes altal felszinre hozott tomb miatt nyugat fele fordult. Egykori medreben ma itt a Sittang folyik. Az Irrawaddy kes?bb ujra delre kanyarodik, majd hatalmas deltat epitve eri el a Martabani-oblot.
A Salween a Tibeti-fennsikon ered. Mely, szakadekos volgyben halad at Shan-fennsikon, ahonnan sok kisebb mellekfolyoja vizet gy?jti be. Keskeny feltoltott siksagot felepitve omlik a Martabani-obolbe.
[6]
Falu a Tonle Sap menten
A felsziget legnagyobb tava a Tonle Sap ("Nagy to") A Kambodzsai-alfoldon talalhato. Terulete 3000 km
2
, am a nyari aradasokkor a tavat a Mekonggal osszekot? folyocska vize visszafele folyik, igy a to terulete akar 15.000 km
2
is lehet.
[7]
Bambuszerd? a thaifoldi Nam Nao Nemzeti Parkban
Az Indokinai-felsziget bels? teruletein
szavanna
novenyzet jellemz?, melynek egy kulonleges, a Kambodzsai-alfoldon jellemz? tipusa a
veal
. Ezt a szaraz evszakba magas noves? f?felek es alacsony
bambuszok
uraljak, az es?s evszakban viszont a hatalmas aradasok miatt csak a Hydrocarpus-felek koronai allnak ki a vizb?l.
Azokon a szavannakon, ahol a csapadek kevesebb, a szaraz evszak hossza pedig eleri az 5-6 honapot,
lombhullato erd?k
alakultak ki. Dipterocarpus ligeterd?k,
cikaszok
es palmafelek talalhatoak ezekben, kevesebb a fan lako noveny. A Khorat-fennsikon a szaraz evszakban gyakran pusztitanak erd?tuzek. A csapadekosabb szavannakon (1500 mm-nel tobb evi csapadekmennyiseg) nedves
monszunerd?k
alakultak ki. Itt a szaraz evszak csak 4-5 honapig tart, igy egyre tobb az orokzold faj. Laosz es Eszak-Vietnam erdeiben mar kett?s lombkoronaszint alakult ki, a fajok kozul a Leguminosae- es a Verbenaceae-felek es a
tikfa
, a magasabb teruleteken a bambuszok az uralkodok.
[8]
Es?erd? a Malaj-felszigeten
A legcsapadekosabb teruleteken, ahol az evi csapadekmennyiseg meghaladja a 2000 mm-t,
tropusi es?erd?k
jellemz?ek. Ez a terulet az Indokinai-felszigeten joval tulnyulik a mashol megszokott 10. szelessegi kornel. Szaraz evszak itt mar nincs, az erd?k s?r?ek es fajokban gazdagok, a lombkoronaszint harmas tagolasu. Jellemz?i a
kamfor
- es
fahejfak
, valamint a Dipterocarpacaea-fajok.
A Malaj-felsziget vizeny?s partszakaszain tropusi mocsarvilag alakult ki. A
kevert mocsarerd?
fajokban nagyon gazdag. Fai az ev nagy reszeben vizben allnak. A valamivel magasabb vagy kevesbe vizeny?s teruleteken a fajokban szegenyesebb
padang erd?
jellemz?.
[9]
A nagyobb folyok deltaiban talalhatjuk a Fold legnagyobb tengerparti
mangroveerd?
it.
A felsziget 800-1000 meternel magasabb hegyvidekein a
hegyi babererd?
az uralkodo novenytarsulas. Itt a
baber
mellett bukkok, mangolia, diofelek es t?level? fak is jellemz?ek. Meg magasabban ? 1700 meter korul ? kezd?dnek a
hegyvideki es?erd?
k. Ezeket bukkok, majd Podocarpus-fajok, pafranyfak, hangafelek es feny?k alkotjak. Sok a lian es mas fan lako noveny, de a fak magassaga itt mar csak 10-20 meter. A magashegysegekben
koderd?k
alakultak ki, melyekben kisebb palmak es pafranyok, 2500 meter folott
t?zegmohak
, valamint
orchideak
es
rododendronok
talalhatoak.
Az Indokinai-felsziget termeszetes novenyzetere a legnagyobb veszelyt a nepessegnovekedes jelenti. Az erd?k terulete fokozatosan csokken, az erd?tuzek pedig komoly problemakat eredmenyezhetnek. Peldaul az 1997-es tuzek fojtogato fustje a hajozasban es a legi kozlekedesben is fennakadasokat okozott.
[10]
Az es?erd?k talajaiban, a
latoszol
ban a kilugozas miatt csak keves tapanyag tud felhalmozodni, agyagasvanyokban is szegenyek. Alig kepz?dik
humusz
, a szerves anyagok asvanyosodnak, igy csak a savanyu nyershumusz keletkezik. Helyi hatasok miatt glej-, lap- es mocsari talajok is el?fordulnak.
A nedves szavannak talaja a vas-oxidok miatt rozsdavoros. Helyenkent
sarga latoszol
ok es
vertiszolok
is felbukkannak. Emberi tevekenyseg alakitotta ki a
rizstalajokat
: ezeket a tartos vizboritas miatt oxigenhiany es redukcios viszonyok jellemzik, min?seguk gyorsan romlik.
[7]
Binturong a szingapuri allatkertben
A felsziget az
Arktogaea
faunabirodalomhoz tartozik, allatvilaga gazdag. Az eml?sok kozul megtalalhato a
parduc
es a
tigris
, vadon is el?fordul az
azsiai elefant
, az
orrszarvu
es a
tapir
allomanya viszont jelent?sen megritkult. A haziasitott
szarvasmarha
egyik vad ?se, a
bateng
Mianmar erdeiben ma is el?fordul. A zergehez es szarvasmarhahoz is hasonlito
takin
az Eszak-burmai-hegyvidek meredek, sziklas lejt?in el. A hegyi es?erd?kben a
gibbon
, a l
ajharmaki
es a
binturong
nev? cibetmacska-faj is megtalalhato. Az es?erd?k lombkorona-szintjenek nagyon valtozatos a majom- es madarvilaga.
[10]
- ↑
Azsia regionalis foldrajza 245. o.
- ↑
a
b
c
d
Azsia regionalis foldrajza 246. o.
- ↑
a
b
c
Azsia regionalis foldrajza 249. o.
- ↑
a
b
c
Azsia regionalis foldrajza 250. o.
- ↑
a
b
Azsia regionalis foldrajza 251. o.
- ↑
Azsia regionalis foldrajza 256. o.
- ↑
a
b
Azsia regionalis foldrajza 255. o.
- ↑
Azsia regionalis foldrajza 252. o.
- ↑
Azsia regionalis foldrajza 253. o.
- ↑
a
b
Azsia regionalis foldrajza 254. o.
- Horvath Gergely?Probald Ferenc?Szabo Pal (szerk.): Azsia regionalis foldrajza, ELTE Eotvos Kiado, 2008,
ISBN 9789632840215