A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Az
Indiai szubkontinens
Azsianak
az a regioja, amely az indo-ausztraliai
tektonikus lemezen
fekszik.
Del-Azsianak
azon resze, melyet eszakrol a
Himalaja
hatarol, nyugatrol a
Hindukus
, keletr?l pedig az
Arakan-hegyseg
. Del fele haromszog formaban az
Indiai-oceanba
nyulik, amelyben keleti hatara a
Bengali-obol
, nyugati hatara az
Arab-tenger
. Az eszaki szelesseg 37°-tol az
Egyenlit?ig
terjed ki. A terulete kb. 4,4 millio km², amely
Azsia
szarazfoldi teruletenek 10%-a. Becsult lakossaga 1,4 milliard f? (2001).
[1]
Az Indiai szubkontinensen a kovetkez? orszagok terulnek el:
130-125 millio evvel ezel?tt valt ki a
Gondwana ?skontinensb?l
, meg
Madagaszkarral
egybeforrva. Kb. 90 millio evvel ezel?tt a
kes? kreta
id?szakban szakadt el Madagaszkartol, es 20 cm/ev sebesseggel elkezdett vandorolni eszak fele. 40-50 millio eve utkozott
Eurazsianak
. A mozgasa jelenleg is tart, amely eszakkeleti iranyu, 5 cm/ev sebesseg?. A mozgasa folyaman osszeolvadt az
ausztraliai
lemezzel, jelenleg az indo-ausztraliai lemez reszet kepezi, de szeizmikus jelensegek es friss vizsgalatok arra utalnak, hogy kulon fognak valni.
[2]
Mint
bioregio
, az
indomalaj okozona
resze. A bioregio nem foglalja magaban a magashegyi reszeket. A
Himalaja
a kinai,
Pakisztan
hegyei a nyugat-azsiai bioregio reszekent a
palearktikus okozonaba
tartoznak.
[3]
[4]
Gazdasag es politika
[
szerkesztes
]