한국   대만   중국   일본 
India nemzeti dala ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

India nemzeti dala

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Vandi Mataram ( szanszkritul : ????? ?????? Vande M?taram , bengaliul : ????? ????? Bonde Matorom ) magyar fordirasban: Bok az anyanak India nemzeti dala, amit meg kell kulonboztetni India himnuszatol , a "Jana Gana Manatol". A dalt Bankim Chandra Chattopadhyay szerezte a bengali es a szanszkrit kombinalasaval letrehozott nyelven. [1] 2003 -ban a, BBC World Service reszlege egy nemzetkozi felmerest keszitett, melyben a vilag minden id?k tiz legkedveltebb dalat akartak kivalasztani. 7000 korul volt a vilagszerte kivalasztott dalok szama. A BBC szerint a vilagon 115 orszagban, szigeten szavaztak a Vandi Mataramra , s ezzel masodik lett a tizes listan. [2]

Tortenete es jelent?sege [ szerkesztes ]

Gyakran ugy kepzelik, hogy a Vandi Mataram koncepcioja akkor jutott Bankimchandra Chattopadhyay eszebe, mikor meg Brit India egyik kormanyzati irodajaban dolgozott. 1870 kornyeken India vezet?i kijelentettek, hogy csak az Isten ovja a kiralyn?t innent?l fogva kotelez?. [1] Spontan modon irta, ket nyelvb?l, a szanszkritb?l es a bengalibol egyarant hasznalt szavakat. Mindket nyelvet kit?n?en tudta hasznalni. Azonban a dalt rogton er?s kritika erte, mivel szamos szonak nehez a kiejtese. [1] A dal el?szor Bankimchandra Chattopadhyay egyik, 1882-ben kiadott konyveben, Anandamatban jelent meg, ami miatt felt a brit er?kt?l. Azonban magat a dalt 1876-ban irta. [1] Jadunath Bhattacharya a dallamat csak a m? megirasa utan dontotte el. [1]

Bhikaiji Cama 1907-es zaszlaja

A "Vandi Mataram" a nemzet szabadsag iranti kialtasa volt, s ez vezette az szabadsag mozgalmakat . Sok csoport, leginkabb Bengaliaban es Kalkuttaban annyira elontotte a hazafias szenvedely, hogy a "Vandi Mataram," vagy a "Hail to the Mother(land)!" szlogeneket kiabaltak. A briteknek a felbatoritott lakossagtol valo felelme addig melyult, hogy egy id? utan a motto nyilvanos forumokon valo kiejteseert is sok szabadsagharcost bebortonoztek. Rabindranath Tagore a Vandi Mataramot 1896-ban a Kalkuttai Kongresszusi Gy?lesen, Dakhina Charan Sen ot evvel kes?bb, 1901-ben ugyanott enekelte, Sarala Devi Chaudurani kolt? pedig a varanaszi Kongresszusi Gy?lesen 1905-ben enekelte. Lala Lajpat Raj Vandi Mataram cimmel Lahorbol ujsagot inditott. [1] Hiralal Sen 1905-ben forgatta az els? indiai politikai filmet, ami a dallal vegz?dott. Matangini Hazra utolso szavai, miel?tt a korona rend?rsege le l?tte, szinten a Vandi Mataram volt [3]

1907-ben Bhikaiji Cama (1861?1936) 1907-ben Nemetorszagban Stuttgartban elkeszitette India nemzeti zaszlajanak els? valtozatat, a Tirangat . Ennek a kozeps? savjara ra volt irva a Vandi Mataram [4]

Szamos lirai es zenei m?vet irtak, es sokat atirtak erre a temara a huszadik szazad folyaman. Ezek kozul a valtozatok kozul tobb hasznalta a hagyomanyos del-azsiai klasszikus ragakat . A dalt tobb alkalommal megjelenitettek, celluloidra rogzitettek; ezek koze tartozik a Leader , az Amar asha es az Anandamath . Szeles korben elterjedt nezet, hogy az All India Radio szignaljat Ravi Shankar komponalta. [1]

Vitak [ szerkesztes ]

A Jana Gana Manat valasztottak a fuggetlen India himnuszava . Azert nem a Vandi Mataramra esett a valasztas, mivel a muszlimok bantva ereztek magukat amiatt, hogy a dalban a nemzetet ugy jellemzik, mint ami Durgatol ? egy hindu istenn?t?l ? szarmazik, es egyenl?seget tesz a nep es a pompas hindu n?ies er?vel, es azert is kritizaltak, mert ez annak az Anandamath?anak egy resze, amelyben ?k muzulmanellenes uzeneteket talaltak. (Lasd lejjebb a Kuls? linkeknel .)

A Vandi Mataram szovege [ szerkesztes ]

Az 1905-os kongresszus altal elfogadott valtozat [ szerkesztes ]

Devanagari irassal
????? ??????
?????? ?????? ???????????
???????????? ?????? |
????? ?????????? ?????? ????????
????? ??????? ???????????????,
????????? ?????? ????????
?????? ????? ?????? ||

Bengali irassal
????? ??????
?????? ?????? ???????????
???? ???????? ?????? |
????? ????????? ?????? ????????
????? ??????? ???????????????,
????????? ?????? ????????
?????? ????? ?????? ||

Devanagari atirassal
vande m?taram
sujal?? suphal?? malayaja??tal?m
?asya ?y?mal?? m?taram
?ubhra jyotsn? pulakita y?min?m
phulla kusumita drumadala?obhin?m
suh?sin?? sumadhura bh??i??m
sukhad?? varad?? m?taram

Romanizalt bengalival
bonde matorom
shujolang shufolang moloeojoshitolam
shoshsho shemolang matorom
shubhro jotsna pulokito jaminim
fullo kushumito drumodoloshobhinim
shuhashining shumodhuro bhashinim
shukhodang borodang matorom

A teljes verzio az Anandamathban [ szerkesztes ]

Devanagari irassal
????? ??????
?????? ?????? ???????????
???????????? ?????? .
?????-???????????? ??????????????
???????????? ???????????????,
????????? ?????? ???????? .
?????? ????? ?????? ?

???????? ???? ???? ????? ?????
???????? ???? ?????????? ????????
?? ???? ?? ???? ????
????? ???????? ????? ????????
?????????????? ?????? ?

???? ?????? ???? ????, ???? ????? ???? ????
???? ?? ??????? ?????
?????? ???? ?? ?????,
????? ???? ?? ?????,
?????? ??????? ??? ???????-??????? ?

???? ?? ?????? ??????????????
???? ????? ????????
???? ????????????, ????? ??????
????? ????? ????? ???????
?????? ?????? ?????? ?

???????? ????? ????????? ????????
????? ????? ?????? ?

bengali irassal
?????? ?????? ????????????
???????????? ???????
??????????????? ??????????????
???????????? ???????????????
????????? ?????? ????????
?????? ????? ???????

???? ???? ???? ????????? ?????
???? ???? ?????????????????
?? ??? ?? ???? ????
???????????? ????? ????????
????????????? ???????

???? ?????? ???? ????, ???? ???? ???? ????
???? ?? ????? ?????
?????? ???? ?? ?????
?????? ???? ?? ?????
?????? ??????? ???? ??????? ????????

???? ?? ?????? ??????????????
???? ????? ????????
???? ????????????? ??????
????? ????? ????? ???????
?????? ?????? ???????

???????? ????? ????????? ????????
????? ????? ???????

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. a b c d e f g Vande Mataram
  2. The Worlds Top Ten ? BBC World Service
  3. Chakrabarty, Bidyut. Local Politics and Indian Nationalism: Midnapur (1919-1944) . New Delhi: Manohar, 167. o. (1997)  
  4. p2 . [2016. marcius 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. februar 8.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]