IV. Pal
(eredeti neven:
Giovanni Pietro Carafa
;
Capriglia Irpina
,
1476
.
junius 28.
?
Roma
,
1559
.
augusztus 18.
) a 223. romai papa
1555
-t?l halalaig.
A rovid pontifikatus utan elhunyt
II. Marcell papa
utan kerult az egyhaz legf?bb hivatalaba akkor, amikor a kozvelemeny es az egyhaz egesze egy rendkivul dinamikus es igazsagos reformerzet? egyhazf?t temetett el. A remenyteljes varakozasok id?szaka volt ez a klerus szamara, amelynek ujjaelesztese Pal feladata lett volna. A kivalo el?elettel buszkelked?
napolyi
szarmazasu egyhazf? tulzott er?szakkal igyekezett visszaallitani az egyhaz egykori hatalmat es fegyelmet. A
III. Pal papa
idejen megkezdett reformok romba d?ltek, ugyanis ? ezeket olyan kegyetlen uton akarta folytatni, hogy azzal eppen az ellenkez?jet erte el. Az europai nagyhatalmakkal kapcsolatos politikaja altalaban rovidlato es gyakran onkenyes volt.
[1]
Haborut robbantott ki a
Habsburgok
ellen, dacos viselkedesevel a katolikus egyhaz ujra elveszitette
Angliat
.
Nem vett tudomast az eltelt evszazadokrol es a valtozasokrol; az
inkvizicio
felujitasaval
[1]
es konyortelen remuralommal igyekezett reformokat es katolikus hitet verni Italiaba es egesz Europaba.
A
zsidokat
megkulonboztet? jelveny viselesere kenyszeritette es 1555-ben letrehozta a romai
gettot
.
[1]
Nepszer?tlensege olyan nagyra novekedett pontifikatusanak vegere, hogy halala utan
Romaban
zavargasok tortek ki,
[1]
es titokban kellett orok nyugalomra helyezni.
Onmegtartoztato karrier
[
szerkesztes
]
Eredetileg Giovanni Pietro Carafa vagy Giampietro Caraffa neven latta meg a napvilagot
1476
.
junius 28-an
a
Benevento
kozeleben fekv?
Capriglia Irpina
varosaban. Csaladja egyike volt a legregebbi es leghatalmasabb
napolyi
nemeseknek, igy neveltetese a legkivalobb kezekbe kerult. Ezek a kezek hamar befolyasos nagybatyjahoz, Oliviero Carafa biboroshoz vezettek, aki szemelyes nevel?je es tanara lett az ifju Giampietronak. A
reneszansz
papak idejeben nagy befolyast elnyert Carafa biboros valosaggal atitatta az ifju Giovanni lelket a tiszta
katolicizmus
es kes?bb a reformok eszmejevel. Ennek koszonhet?en Giampietro tokeletesen tiszta es megtartoztato eletet elt, erkolcseiben egy apro folt sem esett. Szinte rajongott az aszketikus eletformaert, es igy szinte magatol ertet?d? volt, hogy egyhazi palyara lep.
Nagybatyja
1494
-ben vitte fel
Romaba
, majd lassan bevezette a papai kuria eletebe. A biboros nemsokara lemondott unokaoccse javara
Chieti
puspoki
szeker?l. Az immar jelent?s rangot kapo ifju hamarosan megkapta elete els? papai kuldeteset is.
X. Leo papa
kovetsegenek tagjakent
Angliaba
kuldte, majd nehany evre
Spanyolorszag
nunciusava
nevezte ki Giampietrot. A spanyol honban eltoltott evek alaposan atformaltak a kes?bbi egyhazf? politikai szemleletet, amelyhez kes?bb is makacsul ragaszkodott. A
Habsburg-csalad
spanyol agaval tobb izben sem ertett egyet, es a vita oda vezetett, hogy Giampietro a nemet csalad eskudt ellensegeve valt.
Miutan visszatert az orok varosba ujra az onsanyargato elet fele fordult, es belepett a
domonkosok
majd a
kamalduliak
szerzetesrendjebe.
1524
-ben ugy dontott, hogy lemond minden egyhazi meltosagarol es vagyonarol, es uj rendet alapit Romaban. A szokatlan kerest
VII. Kelemen papa
csak hosszu rabeszeles utan fogadta el, es a megalapitott
theatinus rendet
is meger?sitette az egyhaz tamogatasarol. Az uj szerzetesrendet Giampietro
Thienei Szent Kajetan
tamogatasaval alapitotta meg, es a rend legf?bb celja az volt, hogy onmegtartoztato eletukkel peldat mutassanak es a
reformacio
ellen kuzdjenek. A rend neve egyebkent Giampietro puspoksegenek, Chietinek a
latin
neveb?l ered, a
Theate
nevb?l. A rend az
1527
-es romai felfordulast nagyon nagy vesztesegekkel tudta atveszelni. A romokba d?lt orok varosbol a fosztogatasok elultevel Giampietro es szerzetestarsai
Velencebe
menekultek.
III. Pal tronra emelkedese es reformpartolasa ujra felebresztette Giampietro erdekl?deset a vilagi egyhaz ugyei irant. Az uj egyhazf? pedig tisztaban volt azzal, hogy egyreszt szuksege van tamogatokra, masreszt pedig ismerte Giampietro kivalo nevelteteset, ezert
1535
-ben ujra Romaba hivtak. Carafa pedig az egesz rendjevel egyutt ujra az orok varosba koltozott. A papa altal kezdemenyezett reform-konzisztorium egyik tagja lett, es
1536
.
december 22-en
a San Pancrazio-templom cimzetes
biborosava
szenteltek fel. Ugyanabban az evben megkapta a
Napolyi f?egyhazmegye
erseki
cimet is, amelyet azonban
V. Karoly nemet-romai csaszar
nem akart elismerni.
Carafa biboros vitathatatlanul a szent kollegium egyik legm?veltebb es legnagyobb tudasu alakja volt, hiszen tokeletesen beszelt
gorogul
es
heberul
is, mindennek ellenere egyhazi kerdesekben meg mindig a sotet kozepkorban jart. Kedvenc szerz?je
Aquinoi Szent Tamas
volt, es a
skolasztika
eszmejet igyekezett ujra megszilarditani a kurian belul. Ez a tulajdonsaga sokat elarul a kes?bbi egyhazf? dogmatikai hozzaallasarol.
A terror pontifikatusa
[
szerkesztes
]
Csak azert is konklave
[
szerkesztes
]
II. Marcell varatlan halala szinte sokkolta a romaiakat es a biborosokat is. A nehai egyhazf? remenykelt? megnyilatkozasai utan az osszeul?
konklave
melto utodot akart valasztani Marcell helyere. Olyan embert akartak talalni, aki a reformok vegrehajtasaban legalabb annyira hajthatatlan es er?s kez?, mint a varatlanul elhunyt egyhazf?. Talan ezzel magyarazhato az, hogy a biborosi kollegium
1555
.
majus 23-an
Giampietro Carafat valasztotta meg
Szent Peter
tronusara. Merev, szigoru es makacs termeszete, ismeretesen tulzo hazaszeretete es eltes kora mind a valasztas elleni ervkent merulhettek volna fel a konklaven. Noha a kollegium dontese egyertelm? volt, Giampietro el?szor nem akarta elvallalni a megtisztel? posztot, mondvan: ?Emberi leny meg sohasem nyerte el joindulatomat”. Dontese csak akkor valtozott meg, amikor fulebe jutott, hogy V. Karoly melyen eliteli megvalasztasat. Tehat igazabol csak azert vallalta el a megtisztel? hivatalt, hogy borsot torjon a gy?lolt Habsburgok orra ala. Harom nap multan IV. Pal neven papava koronaztak.
Atgondolatlan kulpolitika
[
szerkesztes
]
II. Fulop spanyol kiraly
portreja
Pal tronra lepese utan a papai kuria tulajdonkeppen felvette legujabb uranak tulajdonsagait, es sok esetben diplomaciai amokfutasba kezdett. Az atgondolatlan politika kozeppontjaban az egyhazf? vegtelen
nacionalizmusa
allt. Makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy Italia szabadsaganak legnagyobb gatjat V. Karoly hatalmas birodalma alkotja. A napolyi spanyol befolyas miatt ez erthet? hozzaallas is volt pontifikatusanak kezdeten. A papa ennek megfelel?en szovetseget kotott
Franciaorszaggal
, ahol az er?sod? kozponti hatalom talan meg nagyobb veszelyt jelentett Romara nezve, mint a szetforgacsolodott Nemetorszag, vagy a gyarmataira osszpontosito Spanyolorszag. Pal ugy velte, hogy Italia olyan, mint egy lira, amelynek negy hurja van: Roma, Napoly,
Firenze
es
Velence
. Ezen hurokat tartotta az italiai szabadsag zalogainak, es ugy velte, hogy a nemet-spanyol harapofogoba kerult varosokat mindenkeppen meg kell vedenie.
De a Habsburgoktol valo fanatikus elzarkozas ket alapvet? problemat is jelentett a kurianak. Egyreszt a protestansok elleni harcok igy tulajdonkeppen lehetetlenne valtak. Masreszt sokkal fontosabb volt, hogy
1556
-ban V. Karoly lemondott, es a hatalmas birodalom orokl?desebe a kapcsolatok megszakadasa miatt az egyhazf?nek semmilyen beleszolasa nem volt. Pedig a Szent Nemet-romai Birodalomban bevett szokas volt, hogy a papa is reszt vesz a tronorokos kivalasztasaban. Igy Pal beleegyezese nelkul kettevalt a Habsburg korona. Spanyolorszagban
II. Fulop
kerulet a tronra, mig a nemet, magyar es cseh tront
I. Ferdinand
foglalhatta el. Pal Ferdinandot nem ismerte el uralkodonak, Fulop ellen pedig haborut robbantott ki.
A spanyolok ellen inditott haboru csaladi vallalkozasnak is tekinthet?, hiszen a papa tronra lepese utan kimeritette a
nepotizmus
fogalmat. Eles ellentetben reformeszmeivel mar 1555-ben
biboros-neposava
nevezte ki egyik unokaoccset, Carlo Carafat. Carlo valt a papa legf?bb tanacsadojava, es a hatterb?l ? mozgatta a francia szovetseg es a spanyol haboru szalait.
1556
-ban Carlo testveret, Giovanni Carafat a papai seregek f?parancsnokava tette, es
Paliano
hercegeve
nevezte ki. Antonio (1517?1588) nev? unokaoccset pedig a papai test?rseg parancsnokava tette, es
Montebello
markijanak
nevezte ki. A b?kez? adomanyok a spanyolparti nemesekt?l elkobozott birtokokon alapultak. A Del-Italiaban jelent?s teruleteket birtoklo spanyolok ellen a papa
1556
vegen haborut inditott. A veres harcok
1559
-ben Pal teljes veresegehez vezettek, aminek egyetlen kovetkezmenye az volt, hogy a papa szam?zte unokaoccseit, akiket szemelyesen felel?sse tett a veresegert.
Pal kulpolitikajanak masik botranyos kudarca
Angliahoz
kothet?.
III. Gyula
pontifikatusa alatt a papai primatus alol kiesett
anglikan egyhaz
I. Marianak
es
Reginald Pole
biborosnak koszonhet?en ujra visszatert a katolikus egyhazhoz. De Palnak nem volt eleg az angol parlament nyilatkozata, amelyben garantaltak az Act of Supremacy visszavonasat. A papa kovetelte, hogy az elkobzott egyhazi birtokokert fizessenek karteritest a Szentszeknek. A papa Pole biborost visszahivta Angliabol, es arulas vadjaval az
inkvizicio
ele allitotta. A rugalmatlan es merev papai politika vegul tamogatok nelkul maradt Angliaban Pole es I. Maria halala utan. A tront elfoglalo
I. Erzsebet
pedig nem hezitalt ellent mondani az egyhazf?nek. Pal kijelentette, hogy Erzsebet tronra lepeset nem ismeri el, ugyanis az egyhaz szemeben torvenytelen gyermek. A kozepkori papak kiralyletev? szavahoz meg mindig er?sen ragaszkodo Pal elavult modszere csak azt erte el, hogy Erzsebet visszaallitotta az anglikan egyhazat, es a papa ujra elveszitette Angliat.
IV. Pal az a fajta egyhazf? volt, aki szilardan hitt az
extra ecclesiam nulla salus
elveben, vagyis abban, hogy az egyhazon kivul nem letezik udvosseg. Ez az alapelv hatarozta meg a papa minden reformgondolatat es minden egyhazi intezkedeset. Palra gyakran ugy utalnak az egyhaztorteneszek, mint a romai
inkvizicio
atyjara. Mar biboroskent is sokat tevekenykedett a Szent Officium kiteljesedeseert es hatekony m?kodeseert, de egyhazf?kent igazi rendszerre b?vitette az inkviziciot, amelynek veszedelmes halozatat igazi terror-szervkent hasznalta. Az inkvizicio nem kimelt senkit, gyakran meg biborosokat is bebortonoztek vagy halalra iteltek.
Az Index Librorum Prohibitorum bulla els? lapja
Pal kimeletlen rendszerenek legnagyobb vesztesei egyertelm?en a nem katolikusok voltak. Protestansokat egyaltalan nem t?rt meg Italiaban a papa, es tulajdonkeppen ennek esett aldozatul a befolyasos Morone biboros is, aki Nemetorszagbol hazaterve megprobalt kidolgozni olyan vallasi teteleket, amelyek mind a katolikusoknak, mind a protestansoknak elfogadhatok. De Pal eretnekseggel vadolta meg, es bortonbe vetette.
IV. Pal nevehez sokkal sulyosabb esemenyek is kot?dnek, amelyek egeszen a
20. szazad
veres tortenelmeig el?remutatnak. Pal 1555-ben adta ki
Cum nimis absurdum
kezdet?
bullajat
, amelyben megalapitotta a romai
gettot
, s?t a vilagtortenelemben az egyik els? gettot. A
zsidokat
er?vel a varos egyik kijelolt szegletebe koltoztettek, amelyet ejszakankent lezartak. A papa megkulonboztet? jelzeseket is el?irt a zsidok szamara, a ferfiaknak sarga kalapot, mig a n?knek sarga salat vagy kend?t kellett viselniuk. A remes rendeletek nemcsak Romara vonatkoztak, hanem lassan elterjedtek Italia egesz teruleten. A zsidok gettoba gy?jtese pedig Pal halala utan is fennmaradt.
Jellemz? volt Pal reformjaira, hogy azok rendeletekben es papai szabalyzatokban jelentek meg. A papa tulajdonkeppen minden megvitatast elvetett, es utasitasokkal akarta helyes utra terelni az egyhazat es az embereket. Az egyetemes zsinat ujboli osszehivasat ezen az alapon hevesen ellenezte.
1559
-ben kiadta
Cum ex apostolatus officio
kezdet? rendeletet, amelyben szabalyban er?sitette meg, hogy nem katolikusok vagy eretnekek soha nem tolthetnek be semmilyen egyhazi funkciot, kulonos tekintettel az egyhazf?i hivatalra.
Pal alapitotta meg az
Index Librorum Prohibitorum
intezmenyet is, amely a tiltott konyvek listajat jelentette. Ennek szekhelyet Velencebe tette, es legf?bb feladatat a protestans iromanyok es a nemzeti nyelvre forditott
bibliak
megsemmisiteseben es kiadasanak betiltasaban hatarozta meg.
Pal oteves pontifikatusa minden szempontbol mely csalodast okozott. A reformok nemcsak visszafordultak ezen evek alatt, hanem meg a gondolatuktol is irtozat fogta el a biborosokat. De nemcsak az egyhaz konnyebbult meg, amikor Pal
1559
.
augusztus 18-an
meghalt, hanem a romai nep is. Az inkvizicio terrorja alatt elnyomott es megfelemlitett varoslakok a papa halalanak hirere megostromoltak az Inkvizicio epuletet, es pillanatok alatt langba boritottak a gy?lolt intezmenyt. Az egyhazf? ellen akkora ellenszenvet ereztek a romaiak, hogy masnap titokban temettek el a
Szent Peter-bazilika
altemplomaban. Kes?bb foldi maradvanyait a Santa Maria sopra Minerva-templomba szallitottak at.
|
|---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
|---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
|---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
|---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
|---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
|---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
|---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
|---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
|---|
|