Az
IP-cim
(Internet Protocol-cim)
egy egyedi
halozati azonosito
, amelyet az
internetprotokoll
segitsegevel kommunikalo szamitogepek egymas azonositasara hasznalnak. Minden, az
internetre
kapcsolt szamitogepnek van IP-cime, de egy-egy konkret cim nem kot?dik feltetlenul egy-egy gephez: egyes gepeknek tobb cimuk is lehet (ilyenkor a kulonboz? cimek rendszerint a szamitogep kulonboz? halozati eszkozeit azonositjak), vagy tobb gep osztozhat egy cimen (peldaul
NAT
vagy
proxy
hasznalata eseten), vagy a gep IP-cime rendszeresen valtozhat (ez kulonosen a lakossagi
internetszolgaltaton
keresztul kapcsolodo otthoni szamitogepekre jellemz?).
Az IPv4 szerinti IP-cimek 32
bites
egesz szamok, amelyeket hagyomanyosan negy darab egy
bajtos
, azaz 0 es 255 koze es?, ponttal elvalasztott
decimalis
szammal irunk le a konnyebb olvashatosag kedveert. (Pl.
172.16.254.1
)
Az
IPv6
szabvany jelent?sen kiterjesztette a cimteret, mert a 32 bit, ami a
hetvenes evekben
b?segesen elegend?nek t?nt a jellemz?en tudomanyos es kutatoi halozat szamara, az internet robbanasszer? vallalati es lakossagi elterjedese nyoman kevesnek bizonyult. Az IPv6-os cimek 128 bitesek, es mar nem lenne praktikus decimalisan jelolni ?ket, ezert kompaktabb, hexadecimalis szamokkal irjuk le, 16 bites csoportositasban. (Pl.
2001:610:240:11:0:0:C100:1319
)
Az internetet hasznalo szamitogepek minden tranzakcio soran (peldaul egy weboldal megjelenitesekor) megadjak IP-cimuket, ami reven elvileg be lehet azonositani az adott gep helyet es tulajdonosat, illetve egy adott geppel vegzett tevekenysegekr?l sok informaciot lehet gy?jteni. A gyakorlatban a szamitogepek jelent?s resze az internetszolgaltatojatol rendszeresen uj IP-cimet kap, igy azonositasa csak a szolgaltato egyuttm?kodesevel lehetseges, aki csak rend?ri megkeresesre es mas jol meghatarozott esetekben adhatja ki az informaciokat. Ezzel egyutt az IP-cim szamos orszagban, tobbek kozott
Magyarorszagon
is
szemelyes adatnak
szamit.
IPv4 privat cimtartomany
[
szerkesztes
]
Azoknak a szamitogepeknek, amelyek nincsenek direkt modon az internetre kapcsolva, peldaul bels? halozatra kapcsolt vallalati gepek, nem szukseges globalisan egyedi IP-cimmel rendelkezniuk.
Ezeknek a gepeknek harom IPv4 cimtartomany van fenntartva az
RFC 1918
szerint. Ezek a cimek nem routolodnak az interneten, es nem lehet ?ket regisztralni sem. A privat IP-cimeket tehat egyszerre szamos gep hasznalhatja a sajat halozataban anelkul, hogy ez konfliktushoz vezetne.
Privat IP-cimtartomanyok
|
Tartomany kezdete
|
Tartomany vege
|
Cimek szama
|
24 bites tomb (/8 prefix)
|
10.0.0.0
|
10.255.255.255
|
16 777 216
|
20 bites tomb (/12 prefix)
|
172.16.0.0
|
172.31.255.255
|
1 048 576
|
16 bites tomb (/16 prefix)
|
192.168.0.0
|
192.168.255.255
|
65 536
|
Szamos program es protokoll letezik, amelynek celja az IP-cim elrejtese; ezek rendszerint koztes gepeken iranyitjak at a forgalmat. Ilyen peldaul a
Tor
, vagy az
anonim proxyk
es
remailerek
.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]