III. Szvjatoszlav Vszevolodovics
(
oroszul
:
Святослав III Всеволодович
)
, (kb.
1123
?
1194
.
julius 24.
[1]
) kijevi nagyfejedelem
1173
-ban,
1176
-tol
1181
-ig es
1181
-t?l halalaig.
Szvjatoszlav
II. Vszevolod
nagyfejedelem es felesege, Agafja (
I. Msztyiszlav
lanya) legid?sebb fia volt.
Az 1140-es es 50-es evek kijevi belhaborujaban el?bb
II. Izjaszlavot
tamogatta
Jurij Dolgorukij
elleneben, majd
III. Izjaszlavot
az ellene harcolo
csernyigovi
Szvjatoszlav Olgovics ellen. Utobbi 1161-ben meghalt es birtokaibol Csernyigovot Szvjatoszlav,
Novgorod Szeverszkijt
pedig unokatestvere, Oleg orokolte.
Szvjatoszlav azon hercegek koze tartozott, akik nem tamogattak
Andrej Bogoljubszkij
1169-es hadjaratat Kijev ellen. Andrej halala utan
szmolenszki
segitseggel
II. Jaroszlav
ult a nagyfejedelmi tronra, aki korabban Szvjatoszlav tamogatasaert cserebe birtokokat igert neki, am ezt nem teljesitette. Szvjatoszlav ezert 1173-ban meglepetesszer?en Kijev ellen vonult es a nagyfejedelem csaladjat hatrahagyva Volhiniaba menekult. Szvjatoszlav azonban csak rovid ideig tartotta megszallva Kijevet, mert Oleg unokatestvere, Novgorod Szeverszkij hercege otthoni birtokait fenyegette.
1176-ban a
kunok
sulyos vereseget mertek egy orosz seregre, melyet az akkori nagyfejedelem, a szmolenszki Rosztyiszlavicsokhoz tartozo
I. Roman
occsei, David es
Rurik
vezettek. Szvjatoszlav kovetelte, hogy a szerinte veresegert felel?s Davidtol kobozzak el birtokait. Roman ezt megtagadta, de cserebe kenytelen volt lemondani a nagyfejedelmi cimr?l, amit Szvjatoszlav kapott meg. Kijev varosat azonban megtartotta; emiatt a csernyigoviak megostromoltak a varos melletti
belgorodi
nagyfejedelmi rezidenciat, de nem jartak sikerrel.
Az eszaki hadjarat
[
szerkesztes
]
1180-ban
Vszevolod
vlagyimiri nagyfejedelem Szvjatoszlav vejere, a
rjazanyi
Romanra tamadt azzal az uruggyel, hogy annak occseinek jogait vedelmezi. Szvjatoszlav egyik fiat, Glebet kuldte egy sereg elen a rjazanyiak segitsegere, de Vszevolod nem felt szembeszallni vele, csapatait megverte, Glebet pedig foglyul ejtette. Ugyanebben az evben kielesedett Szvjatoszlav es a Rosztyiszlavicsok harca; a
Dnyepernel
Daviddal csapott ossze, utana pedig, amikor visszavonult Csernyigovba, hogy osszegy?jtse katonait, Rurik feszkelte be magat Kijevbe. 1180 juniusaban meghalt a szmolenszki Roman Rosztyiszlavics es helyet David occse foglalta el. Ugyanebben a honapban
Novgorod
hercege is elhunyt, es a varosba Szvjatoszlav sajat Vlagyimir fiat ultette.
Szvjatoszlav osszegy?jtott seregeivel es kun zsoldosokkal eszakkeletnek, a
Vlagyimiri Nagyfejedelemseg
ellen indult. Csernyigovot occse gondjaira bizta, arra az esetre, ha Rurik kitamadna Kijevb?l. A csernyigoviak es vlagyimiriek a Vlena folyonal talalkoztak, ahol mindketten vedekez? helyzetet vettek fel es bar kisebb csetepatekra sor kerult, a dont? csata elmaradt.
Szvjatoszlav 1181 tavaszan visszaindult, utkozben felegette
Dmitrov
varosat, majd ostrom ala vette
Druckot
, amit a szmolenszki David vedett. Davidnak azonban sikerult megszoknie, ezert a csernyigoviak felhagytak az ostrommal es del fele haladva visszafoglaltak Kijevet. Rurik visszavonult, de a kunok segitsegevel ujbol betort a Dnyeper videkere es vegul kiegyezett Szvjatoszlavval: elismerte ?t nagyfejedelemnek, es Kijev varos birtokosanak, a Kijevhez tartozo birtokok viszont az ? fennhatosaga alatt maradtak. Szvjatoszlav a Vlagyimiri Nagyfejedelemseggel is kiegyezett, Novgorodert cserebe beket kotottek.
Kes?bbi uralkodasa
[
szerkesztes
]
1184 tavaszan az oroszok a Horol folyonal legy?ztek a kun Kobjak kant es ?t magat is foglyul ejtettek. Szvjatoszlav ezutan az Oka folyohoz vonult osszegy?jteni seregeit egy dont? csapashoz es ekozben a novgorod-szeverszki fejedelem onalloan indult a nomadok ellen. Kezdeti sikerek utan katasztrofalis vereseget szenvedett es a kunok fogsagba vetettek. Szvjatoszlav a f?sereggel ki?zte a Dnyeper videker?l a kunokat es felszabaditotta az ostromlott
Perejaszlavlt
. 1187-ben ujabb hadjaratot szervezett a deli sztyeppekre, de a kunok kitertek el?le.
1187-ben meghalt a halicsi fejedelem es az utodlasba beavatkozott
III. Bela
magyar kiraly is. A magyarok megszalltak Halicsot, am nem az altaluk formalisan tamogatott tronkovetel?t, Vlagyimir Jaroszlavicsot tettek meg fejedelemnek, hanem Bela fiat,
Andras herceget
. Szvjatoszlav felajanlotta Ruriknak, hogy kozosen foglaljak el Ruriknak a halicsi hercegseget, cserebe a kijevi foldekert, de az visszautasitotta a felvetest. Vegul a halicsiak felkelese el?zte Andrast es Vlagyimir Jaroszlavics nemet es lengyel segitseggel vette vissza korabbi tronjat Halicsban.
Szvjatoszlav 1194. julius 24-en halt meg. Halala utan az orosz hercegek ket partja, a Rosztyiszlavicsok es Olgovicsok vetelkedtek a nagyfejedelmi meltosagert.
Szvjatoszlav 1143-ban vette felesegul Marijat, Vaszilko Szvjatoszlavics polocki fejedelem lanyat. Gyermekeik:
- Oleg (†1204)
- Vszevolod
(†1215) ? kijevi nagyfejedelem
- Vlagyimir (†1201) ? novgorodi fejedelem
- Gleb (†1217) ? csernyigovi fejedelem
- Msztyiszlav (1223-ban megoltek) ? csernyigovi fejedelem
- leany ? Roman Glebovics rjazanyi fejedelem felesege
- Boleszlava ? Vlagyimir Jaroszlavics halicsi fejedelem felesege. Jurij Szbitnyev orosz iro szerint ? volt az Igor-enek szerz?je
- leany ? Msztyiszlav Vlagyimirivics dorogobuzsi reszfejedelem felesege
- ↑
Rurikids 5
(angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzaferes: 2011. januar 10.)
- Пресняков А. Е. Княжое право в Древней Руси. Лекции по русской истории. Киевская Русь. ? М.: Наука, 1993
- Чугаева И. К. Фрагменты летописания Святослава Всеволодовича в Киевской летописи: происхождение и интерпретация//Древняя Русь. Вопросы медиевистики. 2011. № 3 (45). С. 132?133.
- Святослав Всеволодович Рюрикович
Родовод
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a(z)
Святослав Всеволодович (князь киевский)
cim? orosz Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]