Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

III. Luciusz papa
a katolikus egyhaz vezet?je
Eredeti neve	Ubaldo Allucingoli
Szuletett	1097 Lucca
Megvalasztasa	1181 . szeptember 1.
Beiktatasa	1181 . szeptember 6.
Pontifikatusanak vege	1185 . november 25.
Elhunyt	1185 . november 25. (88 evesen) Verona
El?z? papa Kovetkez? papa III. Sandor III. Orban
A Wikimedia Commons tartalmaz III. Luciusz papa temaju mediaallomanyokat.

III. Luciusz ( latinul : Lucius ), ( Lucca , 1097 ? Verona , 1185 . november 25. ) volt a tortenelem folyaman a 171. papa Romaban . Negyeves pontifikatusa jelent?s eredmenyeket nem hozott a romai rend helyreallitasat illet?en, es az 1177 -es velencei beke utan sem alakult at azonnal a csaszar es a Lateran kapcsolata. Luciusz uralkodasa valojaban logikus folytatasa volt III. Sandor papa politikajanak, amely gyakran egesz Europat lehengerelte, csak eppen Romaval nem tudott mit kezdeni.

Elete es palyaja [ szerkesztes ]

Ubaldo Allucingoli neven latta meg a napvilagot 1097 -ben, mas forrasok szerint viszont 1110 kornyeken Lucca varosaban. Akkoriban szul?varosa fuggetlen koztarsasag volt, igy a vallas gyakran a vagyon moge szorult. Ubaldo csaladja azonban igen nagy hangsulyt fektetett a lelki eletre, es igy gyermekuknek is igyekeztek ennek megfelel? tanittatast biztositani. Ubaldo gyermekkoranak legnagyobb hatasu egyhazi szemelye Clairvaux-i Szent Bernat volt, akinek hatasara cisztercita szerzetes lett.
A kolostori eletet elhagyva a papai kuria szolgalataba allt. II. Ince papa 1141 . februar 23-an a romai Santa Prassede-templom biborosava szentelte fel, majd papai legatuskent Franciaorszagba kuldte. III. Jen? papa idejen Sziciliaban szolgalta az egyhazf?t. Kivalo diplomaciai erzeket elismerve IV. Adorjan papa 1159 . januar 1-jen Ostia es Velletri biboros-puspokeve szentelte fel. Adorjan halala utan a papai hivatal egyik legid?sebb es legbefolyasosabb biborosakent III. Sandor f? tanacsadojava valt. 1177 -ben Ubaldo is Sandor kiseretenek tagja volt, amikor a papa Velenceben megegyezett Barbarossa Frigyes , nemet-romai csaszarral. A papasag es a csaszarsag masodik fegyveres osszet?zesenek lezarasa azonban hagyott egy nyitott kerdest, amely sok fejfajast okozott Ubaldonak. Sandor es Frigyes nem tudtak megegyezni Toszkana hovatartozasaban, ugyanis Matilda , Toszkana grofn?je a csaszar h?berese volt, de a papaparti grofn? vegrendeleteben a Szentszekre hagyta birtokait. A velencei beke utan Ubaldo meg a varosban maradt egy papai kovetseg elen, es a csaszari kovetseggel probalt egyezsegre jutni, de hiaba. Ez azonban meg papakent is sulyos gondokat jelentett Ubaldonak.

Az egyhaz elen [ szerkesztes ]

Sandor papa halala utan a biborosok kollegiuma mar nyugodtabb korulmenyek kozott ulhetett ossze. A III. laterani zsinaton hozott egyhazi torvenyek alapjan ugyanis egy legitim papa megvalasztasahoz a biborosok ketharmadanak szavazatara volt szukseg. Igy nem fenyegette az egyhazat az ellenpapa-valasztas veszelye. Mindazonaltal Romaban meg mindig nem lattak szivesen az egyhazf?ket, akik a szenatus hatalmat semmisse nyilvanitanak. Ezert 1181 . szeptember 1-jen Velletriben, a papa halalanak masnapjan a konklave megvalasztotta Ubaldot egyhazf?nek, aki a szeptember 6-ai koronazasi szertartason felvette a III. Luciusz uralkodoi nevet.

A 171. egyhazf? novemberben Romaba vonult, azonban a helyi nemesseg gyanakvassal fogadta. Luciusz Sandortol azt kapta orokul, hogy nagyreszt fogalma sem volt az orok varos politikai helyzeter?l, de Europa minden mas teruletevel tisztaban volt. A karacsonyi szentmiset mar feszult hangulatban ulte vegig a romai nemesseg, ugyanis Luciusz a kovetkez? evre igerte a varos rendjenek helyreallitasat. Luciusz ezt a nemesi intezmenyek kizarasaval gondolta megoldani, es nem volt hajlando elismerni azokat a kivaltsagokat sem, amelyeket a korabbi korok egyhazf?i garantaltak a varosnak. A nemesseg ujra fellazadt a papa ellen, es a koztarsasag kikialtasa utan Luciusznak 1182 marciusaban el kellett hagynia a varost.

Luciusz Velletribe menekult, ahol tobb kereszteny udvar kuldottseget is fogadta, koztuk I. Vilmos , Skocia kiralyanak kuldottseget, aki konyorgott a papanak, hogy oldja fel a Sandor altal kivetett egyhazi buntetest orszagarol. Luciusz megbocsatott az uralkodonak, es tisztelete jeleul elkuldte Vilmosnak az Arany Rozsat 1183 marciusaban. Velletrib?l aztan Segni varosaba utazott, ahol Szent Brunot , a varos egykori puspoket kanonizalta.
Utazasai soran azonban soha nem ment ki a fejeb?l, hogy szekhelyere visszaterjen, es ott rendet teremtsen. Ezert 1184 elejen ismet visszatert Romaba, de a nemesseg olyan ellenseges hangulatban fogadta, hogy par het mulva ujra elhagyta az orok varost. Innen Del-Italiaba menekult, majd Bologna varosaba, ahol felszentelte az uj katedralist. Itt ugy dontott, hogy Veronaba helyezi at szekhelyet, ahol pontifikatusanak maradek eveit toltotte. Ebbe a varosba hivta ossze 1184 oktobereben zsinatat, amelyen az italiai es nemet kleruson kivul Frigyes csaszar is jelen volt. A zsinaton tobb kanoni torvenyt is hoztak az eretnekek ellen, f?kent a valdensek , a katharok es Bresciai Arnold kovet?i ellen. Luciusz itt olvasta fel IV. Balduin , jeruzsalemi kiraly segelyker? levelet, amelyre Frigyes megigerte, hogy ujabb keresztes hadjaratot indit.

A zsinat ugyan bekes hangulatban zajlott le, megis Luciusz es Frigyes kapcsolata a papa pontifikatusa soran vegig feszult maradt. Ezt a szembenallast tobb konfliktus is taplalta. Az egyik alapvet? problemat Toszkana birtoklasa jelentette. Luciusz nem akarta elfogadni Frigyes ajanlatat, miszerint amennyiben az egyhaz lemond Matilda birtokairol, a korona garantalna az Italiaban beszedett ado kettizedenek atadasat. Egy tizedet kapna a papa udvara, egyet pedig a helyi biborosok. Azonban mas ellentetek is felt?ntek a ket uralkodo viszonyaban. Trier puspokenek halala utan ugyanis a valasztasra jogosult klerus nem tudott megegyezni. Az egyhazszakadast Frigyes ugy akarta megszuntetni, hogy a kisebbseg altal megvalasztott, es erdekeinek jobban megfelel? Volkmart Konstanzban gyorsan beiktatta a vilagi invesztitura szabalyai szerint. Luciusz azonban nem akarta elfogadni a csaszar donteset, es a tobbseg altal megvalasztott puspokot ismerte el.
Luciusz azonban az ellenpapak idejen megvalasztott f?papok eseteben sem volt elnez?. Mindannyiukat megfosztotta meltosaguktol, es a helyi egyhazmegye dontesere bizta a szek betolteset. A csaszar minden szoba johet? eszkozzel megprobalta lebeszelni Luciuszt err?l, hiszen legfeltetlenebb hivei foglalhattak el ekkor az egyhazi posztokat. A papa azonban nem engedett, s?t Frigyes azon kerelmet is elutasitotta, amelyben a csaszar arra kerte Luciuszt, hogy koronazza csaszarra gyermeket, Henriket . Frigyes ennek megfelel?en viselkedett a papai udvarral szemben. Tovabbra sem volt hajlando letenni Matilda birtokairol, es nem volt hajlando segiteni a papanak Romaban.

Luciusz szigoruan kovette el?djei politikajat, azonban figyelmen kivul hagyta, hogy Frigyes mar nem viselt haborut ellene, es egy er?s bekevel igen jo helyzetben volt az egyhaz. A bekulekenyseg jeleit sem mutatta uralkodasa soran, amely a problemakat csak sokasitotta, de nem oldotta meg. Mindazonaltal pontifikatusa alkalmas volt arra, hogy a csaszarsaggal ereztesse az egyhaz fels?rend?seget. Luciusz 1185 . november 25-en halt meg.

Az ? nevehez kapcsolodik tobbek kozott a nagy multu szentgotthardi ciszterci apatsag megalapitasanak jovahagyasa.

M?vei [ szerkesztes ]

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzaferes: 2011. december 6.)

El?z? papa: III. Sandor

Romai papa 1181 ? 1185

Kovetkez? papa: III. Orban