A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
III. (Vak) Lajos
(
882
korul ?
928
.
junius 28.
),
Provence kiralya
887
-t?l,
Italia kiralya
900
-tol es rovid ideig
romai csaszar
III. Lajos
neven
901
es
905
kozott.
Edesapja a Bosonida dinasztiabol valo
Boso also-burgund kiraly
es provence-i tronbitorlo
(Boson V de Provence,
844?887), edesanyja
Ermengard
hercegn? (kb.850?896),
II. Lajos nemet-romai csaszar
ifjabbik leanya volt.
Lajos kovette apjat a provence-i kiralyi tronon annak halala utan,
887
januarjaban. A provance-i nemesek a kiskoru Lajos melle az ozvegy Ermengard kiralynet valasztottak regensnek, hogy a gyermek kiraly a nagybatyjanak,
Igazsagos Richard
burgund kiralynak
tamogatasaval kormanyozza az orszagot. Majusban Ermengard kiralyne elutazott rokonanak,
Kover Karolynak
udvaraba, hogy fiat elismertesse kiralynak. Karoly adoptalta Lajost, es vedelme ala vette az anyat es fiat.
889
-ben az asszony elutazott
Karintiai Arnulfhoz
, Karoly utodjahoz, hogy meger?sitse az engedelmessegi eskut.
890
-ben
Valence
-ben, egy f?papi es nemesi gy?lesen megvalasztottak Lajost
Arles
,
Provence
es
Burgundia
kiralyava.
894
-ben Lajos szemelyesen tette hodolatat Arnulfnal.
896
-ban Lajos hadat viselt a
szaracenok
ellen. Egesz uralkodasa alatt szembeszallt a
muszlim
hoditokkal, akik
889
-ben Lajos kiralyi szekhelyet?l nem messze,
Fraxietben
rendeztek be a kozpontjukat.
901
-ben csaszarra koronaztak.
905
azonban dont? ev:
I. Berengar italiai kiraly
Lajost
Veronaban
meglepte, szemet kitolatta es arra kenyszeritette, hogy hazajaba Provence-ba menekuljon.
[1]
Csaszari cimet
928
-ban bekovetkezett halalaig megtartotta.
[1]
Helyet Arles-i Hugo vette at Also-Burgundia regensekent, majd Lajos halala utan
Hugo italiai kiraly
neven kiralykent is.
- ↑
a
b
James Bryce:
A Romai Szent Birodalom
, A Magyar Tudomanyos Akademia kiadasa, Budapest, 1903, 86. oldal
|
---|
Nepvandorlas kori burgund kiralyok
| |
---|
Fels?-Burgundia (Arelati Kiralysag)
| |
---|
Also-Burgundia (Provence)
| |
---|