III. Henrik
vagy
Fekete Henrik
[5]
(
nemetul
:
Heinrich III.
), (
1017
.
oktober 28.
[1]
[2]
[3]
?
1056
.
oktober 5.
[1]
[2]
[3]
) nemet kiraly
1039
-t?l, nemet-romai csaszar
1046
-tol halalaig, a
Szali-hazbol
, ismert VI. Henrik bajor hercegkent is.
Henrik
1017
-ben szuletett
II. Konrad nemet-romai csaszar
es Gizella (II. Hermann svab herceg leanya) fiakent,
[1]
vagyis meg azel?tt, hogy edesapjat
1024
-ben kirallya valasztottak volna. Szeles kor? kepzesben reszesult es modszeresen felkeszitettek az uralkodasra; mar koran reszt vett az apja altal tartott tanacskozasokon.
1027
?
1042
kozott Bajororszag hercege,
1038
?
1045
kozott svab herceg volt.
1028
.
aprilis 14
-en husvetkor, edesapja nemet kirallya koronaztatta; a szertartast
Pilgrim kolni ersek
vegezte
Aachenben
.
1038
?szen
Burgundia
kiralya lett.
1039
Konrad utodjakent tronra lepett.
Lengyelorszagi hadjarat
[
szerkesztes
]
A birodalmi hatarok menten kialakult helyzet mar rogton tronra lepesekor aktiv kulpolitikara kenyszeritette az uj kiralyt.
[6]
Meg Konrad halalat megel?z?en,
1037
-ben, az ellene kitort lazadast kovet?en kenytelen volt elmenekulni orszagabol
I. Kazmer lengyel fejedelem
.
[6]
Az uralkodo nelkuli, anarchiaba sullyed? ? amde nemet h?beres ? Lengyelorszagra ekkor
I. B?etislav cseh fejedelem
tamadt ra, es elfoglalta jelent?s reszet:
[6]
Szileziat
es
Kis-Lengyelorszagot
, kifosztotta
Nagy-Lengyelorszagot
, foldig egette
Gnieznot
es elrabolta
Szent Adalbert
ereklyeit, amelyeket
Pragaba
vitetett. Henrik azonban, edesapjahoz hasonloan a lengyelek melle allt es harom oldalrol,
Meißen
,
Bajororszag
es
Ausztria
fel?l tamadott a csehekre. Sikerult B?etislavot rakenyszeritenie, hogy kivonuljon Lengyelorszagbol es elismertetnie a nemet fennhatosagot. Kazmer
1039
-ben Henrik segitsegevel visszatert a tronjara, mire B?etislav szovetsegesehez,
Peter magyar kiralyhoz
fordult.
[6]
1040
elejen magyar csapatok tortek be az
Osztrak ?rgrofsag
teruletere, Henrik Csehorszag elleni tamadasa viszont kudarcba fulladt.
[6]
Az
1041
-es hadjarat vegre sikerrel jart: B?etislav meghodolt, es lemondott Lengyelorszagrol, cserebe megtarthatta Szileziat.
[6]
Az els? magyarorszagi hadjarat
[
szerkesztes
]
Magyarorszagon
I. Istvan
kiraly
1038
-ban meghalt es
Orseolo Peter
,
Orseolo Otto
velencei
dozse
fia foglalta el a tront. A magyarok azonban el?ztek es helyette
Aba Samuelt
valasztottak kiralynak. Peter el?bbi ellenfelehez, Henrikhez fordult tamogatasert.
[6]
Miutan az uj uralkodo, Aba Samuel nem kivanta Henrik dont?biraskodasat, hamarosan megindultak a harcok.
[6]
1042
-ben magyar csapatok dultak fel az
Osztrak ?rgrofsag
,
Karintia
es
Bajororszag
hatarvidekeit.
[6]
A Samuel ellen
1042
?
1043
-ban folytatott haboru azzal ert veget, hogy a magyarok visszaadtak a meg I. Istvan altal megszerzett teruleteket.
[6]
Hazassaga, lotharingiai problemak
[
szerkesztes
]
A Poitoui Agnessel
1043
-ban megkotott hazassaga burgundiai birtokokkal is jart.
[6]
Ez szorosabb osszekottetesbe hozta Henriket a clunyi reformmozgalommal, amely az egyhaz megujitasa mellett ekkor meg elislmerte a vilagi uralkodok kozpontositasi torekveseinek szuksegesseget.
[6]
Ekkortajt kezd?dott az
I. Henrik francia kiraly
altal tamogatott
Szakallas Gottfrieddel
, amely
1047
-ben a lotharingia herceg tronfosztasahoz vezetett.
[6]
A masodik magyarorszagi hadjarat
[
szerkesztes
]
III. Henrik csaszari pecsetje
III. Henrik monogramja
III. Henrik
Miutan Aba Samuel belpolitikaja Peter partjara teritette addigi tamogatoit, Henrik
1044
-ben ujabb hadjaratot inditott ellene.
[6]
A
menf?i utkozetet
kovet?en Peter visszakerult a tronra, am mivel helyzete er?sen meggyengult, meg szorosabb kotelek felvetelere szanta el magat:
1045
-ben orszagat birodalmi h?berkent fogadta el Henrikt?l.
[6]
Az els? italiai hadjarat
[
szerkesztes
]
Romaban ekozben szinten jelent?s esemenyek tortentek.
[6]
A zullott eletet el?
IX. Benedeket
1044
-ben el?ztek a papai tronrol.
[6]
A kett?s valasztast kovet?en azonban mar 3 papa is lett: IX. Benedek,
III. Szilveszter
es
VI. Gergely
szemelyeben.
[6]
Az els? italiai utjara (
1046
?
1047
) indulo Henrik
1046
-ban a
sutri zsinaton
mindharmukat letetette, es Suidger
bambergi puspokot
(
II. Kelemen
neven) tette meg papanak, aki csaszarra is koronazta ?t.
[6]
(Gergelyt magaval vitt Nemetorszagba, ahol az hamarosan meg is halt.
[7]
)
Henrik nemely intezkedesevel, mint peldaul azzal, hogy a tartomanyabol el?zott Waimar capuai herceget egyhazi birtokokbol elegitette ki, lenyegeben teljesen megfosztotta hatalmatol a papat.
[8]
A csaszar hazater?ben megkiserelte
V. Bonifac toscanai ?rgrofot
is foglyul ejteni ? sikertelenul.
[8]
Nemetorszagban Henriknek
Szakallas Gottfried
, valamint
V. Balduin flandriai
es
IV. Dietrich hollandi grof
lazadasaval kellett szembeneznie.
[8]
1048
-ra sikerult levernie a felkelest.
[8]
Italia ujabb gondjai
[
szerkesztes
]
Ekozben meghalt Henrik tamogatottja, II. Kelemen (
1047
).
[8]
A visszater? IX. Benedek elleneben ekkor Poppo brixeni puspokot (
II. Damaz
), majd annak hamarosan bekovetkez? halala utan Bruno touli puspokot (
IX. Leo
,
1049
-t?l) nevezte ki papanak.
[8]
A papasag ezzel teljes egeszeben a csaszari hatalom fuggesebe kerult, amit egyebkent is megkonnyitett elvilagiasodasa es birtokai nagy reszenek fentebb emlitett elvesztese is.
[8]
A harmadik es a negyedik magyarorszagi hadjarat
[
szerkesztes
]
Miutan Peter kiralyt
1046
-ban el?ztek, Magyarorszag megsz?nt nemet h?beres lenni.
[8]
A papa koruli ugyletekkel, valamint Gottfriedek ismetelt lazadasaival elfoglalt Henrik csak
1051
-ben (lasd.
Buvar Kund
legendaja) es
1052
-ben tudott hadat vezetni Magyarorszagra, de mindket esetben vereseget szenvedett az uj uralkodotol,
I. Andrastol
, igy kenytelen volt lemondani hodito terveir?l.
[8]
Ujabb sulyos belviszalyt jelentett a csaszar bizalmi emberenek, Gebhard regensburgi puspoknek es I. Konrad (Kuno) bajor hercegnek
1052
vegen kirobbant fegyveres konfliktusa.
[8]
Miutan Henrik unokafivere, Gebhard melle allt, es Konradot megfosztotta hercegseget?l.
[8]
Utobbi a magyarokhoz menekult, es t?luk kert segitseget tartomanya visszaszerzesehez.
[8]
Andras csapatokat bocsatott rendelkezesere, amelyekkel
1054
?
1055
folyaman a herceg osztrak, bajor es karantan teruletekre tamadt.
[8]
A masodik italiai hadjarat
[
szerkesztes
]
Konrad helyzeten jelent?sen javitott az italiai helyzet.
[8]
1054
-ben meghalt IX. Leo, akinek utodjaul Henrik Gebhard eischstadti puspokot nevezte ki (
II. Viktor
).
[8]
Ugyancsak
1054
-ben viszont kibekithetetlen ellensege, Szakallas Gottfried elvette Beatrix toscanai grofn?t ? masik ellenfele, Bonifac leanyat ?, es igy meger?sodve vehette fel a csaszar elleni kuzdelmet.
[8]
Henrik
1055
-ben indult Alpokon tuli masodik hadjaratara.
[8]
A Gottfried elleni harcot a varosok tamogatasaval nyerte meg, amelyet cserebe kivaltsagokkal er?sitett meg.
[9]
A vesztes herceg
Flandriaba
menekulese utan a fogsagba esett Beatrixot leanyaval, Matilddal egyutt Nemetorszagba vittek.
[10]
Otthon Gottfried a flandriai Balduinnal, Welf karantan herceggel, valamint az ezuttal a csaszar ellen fordulo Gebharddal osszeeskuvest sz?tt Henrik meggyilkolasa es az el?zott Konrad herceg nemet tronra helyezese erdekeben.
[10]
Welf es Konrad halalat kovet?en az osszeeskuves kudarcba fulladt ugyan, de Henrik ezt mar csak alig egy evvel elte tul.
[10]
A csaszar
1056
-ban hunyt el, egy hateves fiut hagyva maga utan.
[10]
Judit nev? leanya
Salamon magyar kiraly
felesege lett, majd Salamon halala utan
I. Ulaszlo lengyel fejedelemhez
ment n?ul.
Henriket a
speyeri domban
temettek el, a szivet pedig a
goslari
Ulrich-kapolnaban ?rzik.
III. Henrik szemelyeben a vilagi (regnum) es szellemi (sacerdotium) hatalom osszefonodott. Egyreszt er?sen kot?dott a birodalmi egyhaz eszmejehez es az egyhazat hatalmi tenyez?kent hasznalta. Ez megnyilvanult a puspokok kinevezeseben, illetve a papak levaltasaban es tronra helyezeseben. Masreszt a melyen vallasos Henrik komolyan magaeva tette a cluny reformokat, elitelte a
szimoniat
, elhatarolodva ezaltal apjatol, es kiallt a
colibatus
es az
Isten bekeje
mellett. Kiszabaditotta a papasagot a romai nemesseggel valo osszefonodasbol es egyetemesse tette. Ezzel azonban letrehozta azt a problemat, amellyel fianak,
IV. Henriknek
meg kellett kuzdenie az
invesztituraharcok
idejen.
- ↑
a
b
c
d
e
f
g
Weiszhar Attila ? Weiszhar Balazs:
Nemet kiralyok, romai csaszarok.
Budapest: Mæcenas. 1998.
ISBN 963 9025 66 6
45. oldal
- ↑
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
Holy Roman Emperors
(angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzaferes: 2011. januar 10.)
- ↑
a
b
c
Bokor Jozsef
(szerk.).
Henrik (36)
,
A Pallas nagy lexikona
. Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.).
ISBN 963 85923 2 X
. Hozzaferes ideje: 2009. oktober 4.
- ↑
James Bryce:
A Romai Szent Birodalom
, A Magyar Tudomanyos Akademia kiadasa, Budapest, 1903,
315. oldal
- ↑
Sotet arcszine miatt kapta melleknevet.
- ↑
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
Weiszhar
, 46. oldal
- ↑
Weiszhar
, 46?47. oldal
- ↑
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
Weiszhar
, 47. oldal
- ↑
Weiszhar
, 47?48. oldal
- ↑
a
b
c
d
Weiszhar
, 48. oldal
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Heinrich III. (HRR)
cim? nemet Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]