II. Pelagiusz
(
latinul
:
Pelagius
), (kb.
520
?
590
.
februar 7.
) volt a 63.
papa
az egyhaz tronjan
579
.
november 26
-tol halalaig. A
longobardok
ostromolta
Romaban
a csaszar meger?sitese nelkul kezdte meg pontifikatusat. Legfontosabb celja volt valahogy kivedeni a longobard tamadasokat, es enyhiteni a pusztitas utan a nep szenvedeset. Majd bekeid?ben ismet napirendre kerulhettek a
Harom fejezet
miatt kirobbano skizmatikus kerdesek Aquileia es Isztria vezet?ivel. Uralkodasa alatt azonban nemcsak Eszak-Italiaval kerult szembe, hanem a keleti egyhazakkal is.
Romaban latta meg a napvilagot, valoszin?leg got csaladban, ugyanis apjat
Winigild
nek hivtak. Az egyhaz eppen Roma ostromanak kell?s kozepen vesztette el fejet, ugyanis
I. Benedek papa
a longobardok egyik rohamaban eletet vesztette. A harcok heveben
579
augusztusaban valasztottak meg a
kereszteny
egyhaz uj vezet?jenek, es azonnal koveteket is kuldtek
Konstantinapolyba
, hogy annak rendje s modja szerint a csaszar meger?sitse hivatalaban a papat. Azonban a longobard hadak teljesen korbezartak a varost, igy vegul a csaszar jovahagyasa nelkul,
579
.
november 26-an
szenteltek fel
Roma
puspokenek
. Az uj egyhazf?nek hamarosan sikerult felvenni a kapcsolatot az ostromlo longobardok vezet?ivel. Pelagiusz szavai (bar valoszin?bb, hogy a papa vagyona es a csaszari penzeszsakok igerete) meggy?ztek a barbar sereget, hogy visszavonuljanak Roma falai alol. Ekkor a papa gyorsan felszerelt egy legatust, es utnak inditotta ?ket Konstantinapolyba, hogy hirt vigyenek az uj egyhazf?r?l, es annak megvalasztasarol, valamint katonai segitseget kerjenek
Mauricius
csaszartol.
584
korul erkezett meg a csaszar valasza, amelyben a kimerult
Bizanci Birodalom
nem tudott megigerni semmilyen katonai tamogatast. Csak egy exarchat kuldtek
Ravennaba
, aki elvileg hatalommal birt az egesz felsziget katonai felett. De sereg nem allt rendelkezesere a ravennai exarchatusnak sem. Igy az uj, er?s
kereszteny
vilagi hatalomban latta meg Pelagiusz az uj szovetsegest, a
frankok
kiralyaban.
Meg
581
-ben felvette a kapcsolatot
Aunacharius
,
auxerre
-i puspokkel, aki jo kapcsolatban volt a frank kirallyal, es arra kerte, hogy birja ra kiralyat egy longobardok elleni csatara. A
bizanci
csaszar is szovetseget kotott a frankokkal, es valoszin?leg inkabb ez vezerelte ?ket abban, hogy megtamadjak a longobardokat. Azonban a hit vedelme nem volt eleg motivalo, a csaszar penze pedig hamar elfogyott, igy a longobardok nemi penzzel megallapodtak a frankokkal a bekeben. Italia utolso remenye is elveszett.
Pelagiusz nem tudott mit tenni,
584
-ben ujabb kovetseget kuldott Konstantinapolyba (amelyet a kes?bbi
Gergely papa
vezetett), azzal a cellal, hogy ejjel-nappal kerleljek Maurikioszt katonai segitseg nyujtasaert. A papa tobb surg?s levelet is irt az udvarnak, de azok suket fulekre talaltak.
Decius
, a Ravennai Exarchatus vezet?je is azt uzente Pelagiusznak, hogy meg sajat vedelmukre sincs eleg ereje, nemhogy Romat is megvedje. A ravennai kudarc utan ujabb papai legatus indult Konstantinapolyba, hogy sereget konyorogjenek ki Roma szamara. Katonai segitseg ezuttal sem erkezett, viszont az exarchatusnak sikerult kikenyszeritenie a longobardok fegyverszunetet.
II. Pelagiusz
A beke bealltaval Pelagiusz egyhazi kotelessege, a jotekonykodas mellett hamarosan ujabb osszet?zesekbe keveredett. Az eszak-italiai egyhaztartomanyok, f?leg Aquileia es Isztria, latvan Roma gyengeseget az
els? konstantinapolyi zsinatot
nem akarta elismerni, igy a skizmat fenntartottak. A papa felvette a kapcsolatot a rendbonto
puspokokkel
, akiknek vezet?je,
Elias
, gradoi puspok volt. Pelagiusz tobb leveleben bizonygatta, hogy az eredeti
Szent Peter
altal kinyilatkoztatott utrol ternek le egy olyan zsinat dontese miatt, amely nem sertette alapvet?en a
khalkedoni zsinat
donteseit. Raadasul egy ilyen haborus, nehez id?szakban nem tanacsos megbontani az egyhaz egyseget ilyen jelentektelen vitakkal. A papa szavai nem enyhitettek a puspokok haragjat, igy a Ravennai Exarchatus vezet?je,
Smaragdus
er?vel kenyszeritette
Elias
utodjat,
Severus
t, hogy lepjen uniora az ortodox ravennai puspokkel. A gradoi puspok ezt elfogadta, de
588
-ban, amint visszatert egyhazaba, folytatta skizmatikus tevekenyseget.
Pelagiusz egyik legjelent?sebb egyhazi rendelete a
colibatushoz
kapcsolodott, ugyanis a papa szigoru keretek koze szoritotta a papi n?tlenseg szabalyait. Ezek olyan szigorral irodtak meg, hogy kes?bb meg a fanatikusan vallasos
I. Gergely papa
is er?s szabalyoknak velte Pelagiusz rendelkezeseit, ezert modositotta azokat.
A romai papa gyengeseget kihasznalva a
konstantinapolyi
patriarka
,
IV. Janos
a csaszar tamogatasaval felvette az egyetemes patriarka cimet, amellyel egyenranguva valt a romai
papaval
. A sok kudarc kozott azonban akadt egy nagy jelent?seg? siker is.
589
-ben sikerult ravenni
Hispaniaban
a nyugati got kiralyt, hogy nepevel egyutt elhagyja az
arianus
vallast, es visszaterjen a katolikus hithez.
A haboruk alatt tobbszor rendbe kellett hoznia a
Szent Peter-bazilikat
, ezen kivul felujittatta a
Szent L?rinc templom
ot is, amelynek
Pelagius
-kori mozaikjai ma is lathatok. El?djei nyomdokain ? is osztott elelmet es ruhat a raszoruloknak, es sajat hazat korhaznak rendeztette be. Aztan
589
vegen megaradt a Tiberis, es a levonulo arhullam utan
pestisjarvany
tort ki a varosban. Ennek aldozatakent halt meg Pelagiusz is
590
.
februar 7-en
. Holttestet a Szent Peter-bazilikaban temettek el.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
|---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
|---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
|---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
|---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
|---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
|---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
|---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
|---|
|