Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

II. Orban papa
a katolikus egyhaz vezet?je
Eredeti neve	Otho de Lagery
Szuletett	1042 Chatillon-sur-Marne
Megvalasztasa	1088 . marcius 12.
Beiktatasa	1088 . marcius 12.
Pontifikatusanak vege	1099 . julius 29.
Elhunyt	1099 . julius 29. (57 evesen) Roma
Ellenpapa	III. Kelemen
Tisztelete
Tisztelik	romai katolikus egyhaz
Boldogga avatasa	1881 . julius 14. , Roma Boldogga avatta: XIII. Leo papa
Unnepnapja	julius 29.
Jelkepei	papai oltozet, tiara
El?z? papa Kovetkez? papa III. Viktor II. Paszkal
A Wikimedia Commons tartalmaz II. Orban papa temaju mediaallomanyokat.

Boldog II. Orban ( latinul : Urbanus II ; Lagery , 1042 ? Roma , 1099 . julius 29. ) neven lepett Szent Peter tronjara a 159. papa . Eredeti neven Otho vagy Odo de Chatillon avagy Odo de Lagery . Az 1088 -ban tronra lep? egyhazf? egyike a leginkabb ismert pontifexeknek. Leginkabb a Clermont-i zsinat osszehivasarol ismert, amely elinditotta a keresztes hadjaratokkent ismert kereszteny hoditasok sorozatat. ^{[1] [2]} Megbocsatast igert mindazon emberek multbeli b?neiert, akik azert kuzdenek, hogy visszaszerezzek a Szentfoldet a muszlimoktol es felszabaditsak a keleti egyhazakat. ^[3] Fegyverbe hivasa idezte el? az els? keresztes hadjaratot (1095?1099).

A francia szarmazasu papa ugyan nem tolthetett sok id?t Romaban , megis a Romai Kuria hivatali rendszerenek alapitojat is tisztelik szemelyeben. A 19. szazadban XIII. Leo boldogga avatta .

Szarmazasa es palyajanak kezdete [ szerkesztes ]

Tehat eredetileg Odo vagy mas forrasok szerint Eudes neven latta meg a napvilagot 1042 korul a Champagne regioban lev? Lagery varoskaban, Chatillon-sur-Marne varos kozeleben. Nemesi szarmazasa lehet?ve tette, hogy atyja mar igen koran egyhazi neveltetes ala helyezze. Raadasul a legkivalobb kezekbe kerult, hiszen a kozeli nagyvarosban, Reimsben Karthauzi Szent Bruno tanitvanya lett.

A kivalo klerikus hamar felfedte Odo el?tt a Biblia tanitasait, es el?szor kanonok , majd 1055 korul archidiakonus lett. Franciaorszag egyik legtiszteltebb klerikusava valt, es sokan igeretes tehetsegnek tartottak mar palyaja kezdeten. Azonban Odo nem akart engedni az ambiciozus puspokok csabitasanak, es 1067 -ben visszavonult a vilagi papsagtol, es a clunyi bences szerzetesrend tagja lett. A rend f?apatja ekkor Szent Hugo volt, aki meg jelent?s szerepet jatszott Odo kes?bbi nezetenek alakulasaban. Az egyhaz megreformalasanak eszmei itt vertek gyokeret Odo fejeben, es kes?bb a papai tronra lep? VII. Gergely papa egyik legf?bb tamogatoja lett. 1070 -ben a szerzetesrend hazf?noke lett, ekkor vette fel el?szor a kapcsolatot Gergellyel. Az egyhazf? hamar megkedvelte, es 1078 -ban Ostia biborosava tette. Igy kerult kozel Romahoz es a papai hivatalhoz, ahol minden erejet a Gregorian-reformokra forditotta. Evek multan a papa legbens?bb tanacsosa es segit?je lett.

Ezek utan nem veletlen, hogy a diplomaciai viharban Gergely Odot kuldte papai kovetkent Franciaorszagba, majd IV. Henrik birodalmaba . 1082 -ben indult utjara, es egy evvel kes?bb, amikor Roma fele tartott, Henrik fogsagba ejtette birodalma hatarain belul, de hamarosan elengedte. 1084 -ben visszatert Szaszorszagba , es itt szamos Gergelyhez h? klerikust iktatott be csaszarparti egyhaziak helyere, akiket Gergely nev szerint kikozositett az egyhazbol. 1085 -ben a szasz Quedlinburgban hivott ossze egy birodalmi zsinatot, amelyen a reformparti puspokok gy?ltek ossze, es kiatkoztak III. Kelement , a Henrik altal allitott ellenpapat.

Mire Odo Romaba erkezett, a klerus a nagy hatasu papa tronjara megvalasztotta az id?s III. Viktort , akit Odo eleinte nem tamogatott, ugyanis kora miatt nem tartotta alkalmasnak a komoly reformok vegrehajtasara. Vegul Viktor alig keteves regnalasa utan ismet meguresedett a Szentszek. A papavalasztok el?tt immar ismert volt Gergely es Viktor vegakarata is, miszerint Odot jeloltek meg utoduknak. 1088 . marcius 12-en a klerus Terracina varosaban gy?lt ossze, es itt egyontet?en megvalasztottak az egyhaz elere. Odo felvette a II. Orban nevet, majd sietett kihirdetni, hogy ? foglalta el Peter apostol tronjat torvenyesen. Ertesitette a Gergely-parti hercegeket es klerikusokat, hogy mindenben Gergely reformjait fogja folytatni. A regi szovetsegek meger?sitesere a kovetkez? sorok maradtak fenn a kronikakban:

A masodik Orban az egyhaz elen [ szerkesztes ]

Ellenpapa es az els? hat ev [ szerkesztes ]

A terracinai dics? bemutatkozas utan azonban hamar feny derult a papasag szorult helyzetere. Orbannak akkoriban ugy t?nt, hogy Romat sem sikerul majd biztonsagban elernie, es hatalma a Nemet-romai Birodalom egyertelm?en ingatag. Korabban Gergely tamogatoi Italia deli reszeb?l erkeztek, azonban Orban tronra lepesekor a normann hercegek haborut vivtak, es Toszkana ?rgrofn?je, Matilda is haboruba keveredett a deli szomszedokkal. Erthet? tehat, hogy Orban legeget?bb feladata volt Roger es Bohemund , normann vezet?k megbekitese. Az uj papanak ezen a beken mulott a legitimitasahoz nelkulozhetetlen katonai tamogatas. Orban ezert szemelyesen utazott le Sziciliaba , es Troina varosaban talalkozott Roger herceggel. Ezzel a targyalassal vette kezdetet Orban es Szicilia kes?bb igen fontossa valo kapcsolata. A tortenelem mindenesetre fatylat von a targyalasok mikentjere, es mindossze annyi bizonyos, hogy Orban latogatasa utan nem sokkal megszuletik a beke Italia deli reszen.

1088 novembereben Orban es nagyreszt normann hada Roma ala erkezik, es a IV. Henrik seregei altal tamogatott Kelemen ellen fognak fegyvert. Csak rovid id?re tudtak el?zni a szent tronrol az ellenpapat, azonban Orban sikerei csak addig tartottak, amig Kelemen nem ertesitette a kozelben allomasozo csaszari seregeket. A papa tamogatoival Szent Bertalan szigetere menekult, amelynek vedelmet az egyik reformparti romai nemes, Pierleone biztositotta. A szigetre vezet? utat az ? maganserege vedelmezte. A szigetre szam?zott papanak azonban nemcsak Romaban volt szorult a helyzete. Henrik birodalmaban egyre nagyobb hatalomra tett szert, es Kelemen hivei is gyarapodtak az elmult evekben. A szemben allok torteneteben vegul az hozta el a fordulopontot, hogy az egyre sz?kosebben el? Orban kiatkozta Kelement az egyhazbol. Az ellenpapa erre olyan duhbe gurult, hogy egyhazi birosag ele idezte Orbant. A papa tamogato seregevel erkezett a helyszinre, es meg az itelkezes kezdete el?tt harcok kezd?dtek Kelemen es Orban hivei kozott. A kegyetlen oldokles harom napig tartott, es vegul Kelemen visszavonulasat hozta el. Orban tobb mint egy evvel papava valasztasa utan 1089 -ben melto diszben bevonulhatott Romaba, es a Szent Peter-bazilikaban meger?sitette hatalmat.

Ekozben Matilda, Toszkana urn?je megozvegyult, es hamarosan II. Welf , Bajororszag hercegevel kototte ossze eletet. A mindossze tizennyolc eves herceg leginkabb szovetsegest jelentett Orban szamara. Matilda h? volt Orbanhoz, es az ifju bajor herceg apja is Henrik ellen fogott fegyvert Gergely idejeben. Orban vegre megfelel? tamogatast erzett maga mogott, ezert Amalfiban zsinatot hivott ossze, ahol a reformokat meger?sitette, papai bullat adott ki a szimonia es a laikus invesztitura ellen. Mindezek ellenere Henrik seregei eszakon gy?zelmet arattak Matilda hadai felett, es karacsonyra ismet Kelemen uralkodott Roma felett.

A kudarc utan Orban lankadatlan er?vel ujra hozzafogott felepiteni szovetsegeit, es nem hagyta feledesbe merulni a reformokat. 1093 -ig Del-Italiaban es Franciaorszagban vandorolt, es zsinatain a reformeszmeket terjesztette. Az id? pedig Orbannak dolgozott. A kovetkezetesen az egyhazi erdekeket es a klerikus fegyelmet el?terbe hozo Orbannak egyre nagyobb tisztelet jart az egyhazon belul. Kelemen esztelen parancsolgatasa sok italiai puspokot kiabranditott, s?t a nemet papsag java resze is lassan elfordult t?le. De az udvarban sem alakultak rozsasan a dolgok. Henrik seregei Canossanal vereseget szenvedtek Matilda toszkan es bajor hadaitol, es raadasul sajat fia, Konrad is ellene fordult. A korabeli irasok arrol adnak szamot, hogy Konrad apja istentelensege miatt dontott ugy, hogy csatlakozik Matilda es Welf seregeihez es a Lombard Ligahoz . A ligat ekkoriban Eszak-Italia negy jelent?s varosa, Milano , Piacenza , Lodi es Cremona alkotta. Mind a varosok, mind Matilda mind Orban udvozolte a nemet herceget. 1093 -ban Konradot a csaszari hatalom italiai kozpontjaban, Milanoban a Romaiak es Italia kiralyava koronaztak. Ezek utan Orban el?tt megnyilt az ut Romaba. A meggyengult csaszari hatalom immar nem nyujtott segitseget Kelemennek, aki ugyan hiveivel meg jo darabig tartani tudta a varos egyes er?ditett reszeit. 1094 husvetjan azonban Roma teljes egeszeben Orban uralma ala kerult, es megvalasztasa utan hat evvel el?szor ulhetett a papai tronra a Lateranban .

A keresztes hadjarat [ szerkesztes ]

Orban azonban nem tetlenkedett sokaig Romaban, hanem rogton nekilatott az egyhazi reformok vegrehajtasanak. Egyre tobb egyhazi meltosag lepett uniora a papaval, es igy a Gregorian reformok is mind szelesebb alapra talaltak. Orban mindenekel?tt beket akart teremteni a haboru tepazta Nemetorszagban es Italiaban, majd megszilarditani az egyhazi rendet. A beket ugy latta biztositottnak, ha Henrik hatalmat vegleg megtori, amire akkoriban jo eselye volt. Orban 1094 -ben Piacenza varosaba hivta ossze a nemet, italiai es francia papsag jelent?s reszet. A zsinaton ujra meger?sitettek az egyhazi fegyelmet szigorito reformokat, es itt targyaltak meg Eupraxia csaszarne vadjait is. Eupraxia IV. Henrik masodik felesege volt, es kegyetlenseggel vadolta meg Henriket. A vadak igen sulyosak voltak, a csaszar megsem szolt ellenuk semmit. Ezek utan Henrik hatalma valoban porba hullott.

A piacenzai zsinat egyik utolso temaja azonban kulonos fontossaggal birt. I. Alexiosz bizanci csaszar koveteket kuldott a papahoz, es azt kerte, segitsen a keleti keresztenysegen az egyre terjeszked? iszlam hit ellen ^[4] . A keresztes haboruk terve ezen a zsinaton merult fel el?szor Orban el?tt. A zsinaton ugyan a papa keresere tobb italiai es nemet nemes is felajanlotta segitseget, erdemben megsem sikerult elerni semmit.

Kozel egy ev multan Orban szuksegesnek latta osszehivni a zsinatot Franciaorszagban. 1095 . november 18-an Clermont-ba hivta a francia klerus egeszet, es megkerte az egyhazmegyek vezet?it, hogy hivjak meg a terulet laikus urait is. Clermont-ban a kronikak feljegyzese szerint tizenharom ersek , ketszazhuszonot puspok es tobb mint kilencven apat jelent meg Orban hivasara. A Notre Dame du Port-templomban osszeul? zsinat hatalmas meretei miatt a legendak szerint kes?bb kikoltozott a varos melletti mez?re. Az orszag legtobb jelent?s klerikusa es nemese megjelent a zsinaton, koztuk I. Fulop , francia kiraly is. A hires clermont-i zsinat a clunyi reformok meger?sitesevel kezd?dott. A francia klerus egyontet?en elfogadta Orban kanoni torvenyeit a szimonia es a laikus invesztitura tiltasarol es a colibatus betartasarol.

Ezutan a zsinat vad ala helyezte I. Fulopot, ugyanis Hugo, Lyon erseke korabban kikozositette az uralkodot hazassagtores miatt. Fulop bevallotta, hogy feleseget, Berthat eltaszitotta magatol es Anjou Fulk feleseget, Bertradat szerette. A Gregorian reformok alapjan Orban vegul egyhazi atokkal sujtotta Fulopot. Megis a zsinat legnagyobb hatasu resze a Kelet ugyeben intezett beszede volt. Orban predikacioja a vilagtortenelem egyik leghatasosabb beszedekent vonult be a konyvekbe, hiszen buzditasa soha nem latott lelkesedest valtott ki a jelenlev? nemesekb?l es lovagokbol. A papa tulvilagi udvosseget es teljes b?nbocsanatot igert annak, aki a kereszt jele alatt kardot ragad a kereszteny hit vedelmeben es felszabaditja a szeldzsuk torokok uralma alol a Szentfoldet. Orban szerint Franciaorszagot immar kin?tte nepe, azonban szabad birtokok varjak a keresztenyeket a meses Keleten, a tejjel-mezzel folyo Kanaan foldjen. A predikacio nyoman senki, meg maga Orban sem vart akkora lelkesedest, mint ami egesz Franciaorszagot, s?t egesz Europat megrazta. A papa levelet irt a kiralyi udvarokba es azon puspokoknek, akik nem voltak jelen Clermont-ban. Ezen kivul sorra jarta a francia es italiai nagyvarosokat, es a lelkesedes egyre nagyobb mereteket oltott.

Orban ugy tervezte, hogy a kereszteny sereg 1096 . augusztus 15-en indul majd, es alig par ezer lovagbol fog allni. Ehhez kepest Remete Peter vezetesevel mar az ev elejen egy szazezres tomeg, nagyreszt kepzetlen parasztok, n?k, s?t gyermekek indultak utnak gyalog a Szentfoldre. Kes?bb Anglia , Franciaorszag es a Nemet-romai Birodalom is ontotta a nemeseket Kelet fele. Orban sikere kiemelked? volt, es az els? keresztes haboru halalaig pompas sikereket hozott. 1098 vegen Antiochia kerult kereszteny kezre, es ugyan Jeruzsalem elfoglalasanak hire mar nem erte utol, az egyre remenyteljesebb ostromrol meg ertesult.

Europai diplomacia es zsinatok [ szerkesztes ]

Orban pontifikatusa soran kiemelked? szerep jutott erzekeny diplomaciai tapasztalatainak. Sosem hagyott fel a Terracinaban meghirdetett reformok kiszelesitesevel, de igen rugalmas politikaval sikerult ervenyt szereznie akaratanak Europa legnagyobb udvaraiban es klerusaiban. Italiaban es Henrik bukasa utan valojaban a nemet teruleteken sikerult elultetnie a reformokat, igy szul?foldjere kerult sor.

1096 marciusaban Toursban zsinatot hivott ossze, ahol ujra meger?sitette I. Fulop kiatkozasat hazassagtores b?ne miatt. Az uralkodo ezen felul az invesztitura kerdeseben sem volt egy velemenyen Orbannal, de kes?bb megis kenytelen volt engedni az egyhazf?nek. Fulop meg ugyanazon ev juliusaban elkuldte udvarabol Bertradat, ezert Orban a nimes -i zsinaton visszavonta atkat. Alig egy ev mulva a kiraly ismet megszegte hazassagi eskujet, ezert a lyoni ersek, Orban Franciaorszagi kovete ujra kikozositette Fulopot. Jelent?s eredmeny volt az is, hogy a papanak sikerult uniora lepnie a sens -i es a vienne -i ersekkel is, akik kulonboz? hatalmi vitak miatt nem akartak elismerni a papa hatalmat. A Clermont-i zsinat utan azonban keves klerikus vitathatta Orban hatalmat.

Miutan szul?foldjen mindent elert, amit el akart erni, Romaba indult. De az orok varos ismet III. Kelemen kezeben volt. A legendak szerint Orban Lucca varosa mellett talalkozott a keresztes hercegek seregevel, es zaszlajat Vermandois-i Hugonak adta, aki ezen zaszlo alatt Romaig kiserte Orbant. A szervezett lovagsereg lattan Kelemen es hivei azonnal visszavonultak az Angyalvarba . A papa tehat ismet diadalmasan bevonulhatott Romaba, amelyet immar biztonsaggal birtokolt, hiszen egesz Eszak- es Kozep-Italia Matilda es Konrad kezeben volt, Henrik seregei az Alpok vonulatatol eszakra vonultak, es a deli normannok is tamogattak az egyhazf?t. 1097 -ben Orban a Lateranban tartott egy zsinatot, amelyen beszamolt a klerusnak addigi eredmenyeir?l, es bejelentette, hogy ismet delre utazik a normann hercegek kibekitesere.

Orban es Szicilia [ szerkesztes ]

A laterani zsinat vegszava egyertelm?en jelezte, hogy Orban lepni akar Szicilia es a deli teruletek vallasi hovatartozasanak ugyeben. Ugyan a papa bekit? szandekkal utazott le a normann hercegekhez, legf?bb szandeka az volt, hogy Campagna teruleteit kozelebb vonja tronjahoz. A normann teruleteken ugyanis meg mindig jobban ervenyesult Bizanc ritusa, es raadasul Szicilia jelent?s resze a szaracenok uralma alatt allt. 1098 elejen a Roger herceg vezette normann seregek kisoportek a muszlimokat Szicilia szigeter?l, es ennek elismeresekeppen utazott le delre Orban. 1098 majusaban a faradhatatlan normann herceg Capua ostromaba fogott. Itt talalkozott Orbannal is, aki I. Roger neven Szicilia grofjava tette, es kezebe rakta le a katolikus egyhaz minden uralkodokra harulo feladatat. Roger tehat egyhazmegyeket alapithatott, amelyek elere puspokoket nevezhetett ki, joga es kotelessege volt begy?jteni az egyhazi adot, amelyet tovabbitott Romaba es ? itelkezhetett egyhazi ugyekben. Egyszoval a papa a tobbi normann uralkodo fole helyezte Rogert, es a tobbi europai uralkodoval megegyez? jogot biztositott neki.

Miutan sikerult elfoglalnia a szaracenoktol Capua varosat, nekilatott az Orbantol kapott jogok ervenyesitesehez. Els? felesege, Adelaide is sokat segitett ferjenek az egyhazepitesben, ugyanis Lombardiabol szarmazott, ezert onnan katolikus telepeseket kert a kihalt Szicilia ujranepesitesehez, es persze papok is erkeztek eszakrol. Roger tehat Szicilia els? kereszteny uralkodojakent lephetett a tortenelem oldalaira.

Eletenek alkonyan [ szerkesztes ]

Orban a sziciliai targyalasok utan sem dontott ugy, hogy visszavonul Romaba es pihen. 1098 -ban Bariban tartott zsinatot, ahol a keresztes haboruk miatt ujra felelenkul? kelet-nyugati kapcsolatokat akarta egyhazi szinten is felujitani. Bariban szaznyolcvan puspok gy?lt ossze, es el?ttuk ervelt az egyhazf? a ket kereszteny egyhaz ujboli egyesulese mellett. De a zsinat vegeztevel a kimerult, id?s papa Romaba tert vissza. Erejeb?l meg futotta ra, hogy Anselm, Canterbury ersek panaszait meghallgassa es az angol kiralyt megfedje, es meg 1099 -ben tartott a Lateranban egy utolso zsinatot, Romaban mar ereje vegen jart. 1099 . julius 15-en elesett Jeruzsalem, azonban mire a hirek Romaba ertek, Orban mar meghalt. 1099. julius 29-en orok nyugalomra szenderult.

Dolgos, kitarto uralkodasa alatt sikerult elernie, hogy egesz Italiaban elterjedjenek a reform eszmei, es Henrik katonai sem dultak Italiat. III. Kelemen hivei megis meggatoltak, hogy a papa testet a Lateranban helyezzek orok nyugalomra, ezert Orban hamvait a Szent Peter-bazilika ?rzi. I. Adorjan papa sirhelye mellett helyeztek orok nyugalomra.

Nogent-i Guibert csodat latott Orban sirja mellett, ezert sokaig szentkent tiszteltek Orbant. Mindazonaltal halalanak idejen igen nagy nepszer?segnek orvendett, ezert szinte mindenhol elterjedt, hogy Orbant a szentek koze emeltek. Ez azonban a hivatalos vatikani iratokban nem kerult meger?sitesre, es csak 1881 . julius 14-en XIII. Leo papa pontifikatusa alatt avattak boldogga.

M?vei [ szerkesztes ]

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzaferes: 2011. december 6.)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

El?z? papa: III. Viktor

Romai papa 1088 ? 1099

Kovetkez? papa: II. Paszkal