A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
II. Mexikoi Csaszarsag
egy rovid ideig fennallo allamalakulat volt a mai Mexiko teruleten a 19. szazadban. A csaszarsag a
Masodik mexikoi francia intervencio
utan szuletett meg.
III. Napoleon francia csaszar
azert hozta letre, hogy felgyarmatot teremtsen orszaganak Kozep-Amerikaban. A csaszari tisztseget
Ferdinand Miksa osztrak f?herceggel
,
I. Ferenc Jozsef osztrak csaszar
occsevel toltette be. A
Benito Juarez
korabbi elnok altal vezetett koztarsasagi felkeles 1867-ben megdontotte a monarchiat.
Az 1860-as evek elejen Mexikoban polgarhaboru dult. A liberalis elnok,
Benito Juarez
nagy osszeg? hiteleket vett fel Franciaorszagtol, de 1861-ben felfuggesztette azok torleszteset. Az
Amerikai Egyesult Allamokat
lefoglalta a polgarhaboru, igy nem tudta a
Monroe-elv
szellemeben megakadalyozni a francia csapatok erkezeset Mexikoba. A kovetelesek behajtasara Franciaorszag, az
Egyesult Kiralysag
es
Spanyolorszag
alairtak 1861. oktober 31-en a
londoni szerz?dest
. 1862. januar 6-an Spanyolorszag
Veracruzban
megkezdte a partraszallast, majd januar 8-an kovette ?ket a brit es a francia hadsereg. Spanyolorszag es Nagy-Britannia, felismerve, hogy III. Napoleon egyedul akar felgyarmatot epiteni, hamarosan kivontak a csapataikat. 1863. junius 7-en a francia csapatok, elhuzodo harcok utan, elertek
Mexikovarost
, majd egy konzervativ juntat ultettek hatalomra, amely nyomatekosan kerte, hogy a
Habsburg?Lotaringiai-hazbol
valo
Ferdinand Miksa osztrak f?herceg
,
Ferenc Jozsef csaszar
occse legyen Mexiko csaszara. Miutan Miksa elfogadta az ajanlatot, nepszavazast rendeztek a kerdesr?l. A franciak meghamisitottak az eredmenyeket, igy Miksa f?herceg abban a tudatban hajozott el, hogy Mexiko nepe ?t akarja csaszarnak.
Miksa sikeres foldreformot hajtott vegre, igy nepszer?sege sokat n?tt, de mivel a franciak babjanak tekintettek, igy a kozvelemeny jelent?s resze hamarosan
Juarez
fele fordult. Miksa ezt erzekelve jelent?s ellensegeknek bocsatott meg,
Agustin csaszar
(Agustin de Iturbide)
gyermekeit orokbe fogadta, az id?sebbet koronahercegge tette,
Antonio Lopez de Santa Anna
tabornokot pedig birodalmi marsalla nevezte ki. 1866-ban Franciaorszag azonban (els?sorban az
Egyesult Allamok
er?teljes kovetelesere) kivonta csapatait Mexikobol, igy a felkel?k 1867. majus 14-en megdontottek a csaszarsagot. A tronjatol megfosztott Miksa csaszart
Santiago de Queretaroban
elfogtak, es 1867. junius 19-en ket tabornokaval egyutt kivegeztek. A f?hatalmat Juarez szerezte meg, a II. Mexikoi Koztarsasag elnokekent.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Kaiserreich Mexiko (1864?1867)
cim? nemet Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
