한국   대만   중국   일본 
II. Lipot toszkanai nagyherceg ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

II. Lipot toszkanai nagyherceg

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
II. Lipot

Toszkana nagyhercege
II. Lipot
Uralkodasi ideje
1824. junius 18. ? 1859. julius 21.
El?dje III. Ferdinand
Utodja IV. Ferdinand
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz Habsburg?Toszkanai
Szuletett 1797. oktober 3.
Firenze , Toszkana
Elhunyt 1870. januar 29. (72 evesen)
Roma , papai allam
Nyughelye Csaszari kripta
Edesapja III. Ferdinand toszkanai nagyherceg
Edesanyja Sziciliai Lujza Maria
Hazastarsa Szaszorszagi Maria Anna
(1817?1832)
Sziciliai Maria Antonia (1833?)
Gyermekei Auguszta Ferdinanda
bajor hercegne

Maria Izabella, Trapani grofneja
IV. Ferdinand toszkanai nagyherceg
Karoly Szalvator f?herceg
Maria Lujza isenburg?budingeni hercegne
Lajos Szalvator f?herceg
Janos Szalvator f?herceg
Vallas romai katolikus
A Wikimedia Commons tartalmaz II. Lipot temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

II. Lipot ( Firenze , Toszkana , 1797. oktober 3. ? Roma , papai allam , 1870. januar 29.), Toszkana nagyhercege 1824 juniusatol, 1859. julius 21-en tortent lemondasaig. Meg 1849 februarjaban egy ideiglenes kormany megfosztotta cimet?l es kikialtotta a koztarsasagot Toszkanaban , am meg azon ev juliusaban osztrak segitseggel visszaallitottak hatalmat.

Lipot III. Ferdinand toszkanai nagyherceg es Lujza Maria egyetlen feln?ttkort megert fia volt. Apja 1824-ben bekovetkezett halala utan lett nagyherceg. Folytatta a nagyapja, I. Peter Lipot (kes?bb nemet-romai csaszar) altal megkezdett liberalis intezkedeseket: bizonyos sajtoszabadsagot biztositott es 1847-ben meg alkotmanyt is bevezettek. Az 1859 aprilisaban kibontakozo szard?francia?osztrak konfliktusban Lipot semleges probalt maradni, am aprilis 27-en a nepfelkeles kovetkezteben menekulni kenyszerult, majd julius 21-en hivatalosan is lemondott nagyhercegi cimer?l fia, Ferdinand javara.

A nagyherceg ketszer hazasodott: el?bb Szaszorszagi Maria Annat vette felesegul 1817-ben, majd annak 1832-es halalat kovet?en hazasodott meg Sziciliai Maria Antoniaval . Mindket hazassagabol szarmaztak gyermekei. A tronnyarol lemondott Lipot el?bb Ausztriaban majd Romaban elt. 1870. januar 29-en hunyt el, hetvenharom eves koraban. A Habsburg?Lotaringiai-haz toszkanai aganak tagja.

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa, csaladja [ szerkesztes ]

Lipot f?herceg 1769 . majus 6-an szuletett Firenzeben , a Toszkanai Nagyhercegseg f?varosaban, a Poggio Imperiale kastelyban.

Edesapja III. Ferdinand toszkanai nagyherceg (1769?1824), kes?bb Salzburg hercege, Wurzburgi hercegerseke volt, II. Lipot nemet-romai csaszarnak , Toszkana nagyhercegenek es a Bourbon-hazbol valo Maria Ludovika spanyol infansn?nek (Maria Luisa de Espana, 1745?1792), nemet-romai csaszarnenak fia, I. Ferenc osztrak csaszar occse, Maria Terezia csaszarne unokaja.

Edesanyja a nagyherceg els? felesege, a Bourbon-hazbol valo Lujza Maria Amalia napoly?sziciliai kiralyi hercegn? (1773?1802) volt, IV. Ferdinand napolyi kiraly es Maria Karolina osztrak f?hercegn? leanya, Maria Terezia unokaja.

6 testver kozul Lipot f?herceg szuletett harmadikkent:

  1. Karolina Fernanda (Ferdinanda) Terezia (1793?1802), gyermekkorban meghalt.
  2. Ferenc Lipot f?herceg (1794?1800), gyermekkorban meghalt.
  3. Lipot Janos Jozsef f?herceg (1797?1870), II. Lipot neven Toszkana nagyhercege.
  4. Maria Lujza Jozefa Krisztina Roza f?hercegn? (1799?1857).
  5. Maria Terezia Franciska f?hercegn? (1801?1855), aki Karoly Albert szard?piemonti kiralyhoz ment felesegul.
  6. Egy halva szuletett gyermek (*/† 1802).

Ifjukora szam?zetesben [ szerkesztes ]

Apja, III. Ferdinand toszkanai nagyherceg ovatos politikaval igyekezett lavirozni a forradalmi Franciaorszag es az ellene koaliciora lep? nagyhatalmak kozott. A napoleoni haborukban igyekezett semlegesnek maradni. A Bonaparte tabornoktol Piemontban elszenvedett veresegek utan 1795 -ben beket kotott Franciaorszaggal. A Toszkanai Nagyhercegseg azonban a franciak italiai hoditasi terveinek utjaba esett, emiatt Ferdinand a Habsburg Birodalomhoz kozeledett. 1799 -ben francia csapatok vonultak be Firenzebe , es a nagyhercegnek Becsbe kellett menekulnie, csaladjaval es gyermekeivel ? koztuk a keteves Lipot f?herceggel ? egyutt.

A Bonaparte altal kikenyszeritett 1801-es luneville-i beke es aranjuezi szerz?des ertelmeben Bonaparte a Toszkanai Nagyhercegseg helyen letrehozta a francia csatlos Etruriai Kiralysagot , Ferdinand a toszkanai nagyhercegsegert cserebe 1802 -ben az ujonnan krealt Salzburgi Hercegseget , majd 1805 -ben, a pozsonyi bekeszerz?des ertelmeben a Wurzburgi Hercegseget kapta meg ( 1806 -tol nagyhercegseg). Batyja, Ferenc meg 1800-ban, hateves koraban meghalt, igy Lipot lett a toszkanai nagyhercegi tron orokose. 1802 -ben elveszitette anyjat. Gyermekeveit Becsben, Salzburgban es Wurzburgban toltotte. 1814 -ben, Napoleon bukasa utan, 17 eves koraban tert vissza apjaval egyutt a helyreallitott Toszkanai Nagyhercegsegbe .

Els? hazassaga [ szerkesztes ]

1817 . november 16-an felesegul vette a Wettin-hazbol szarmazo Maria Anna Karolina szasz kiralyi hercegn?t (1799?1832), Miksa szasz koronaherceg (1759?1838) es Karolina Maria Bourbon?parmai hercegn? (1770?1804) leanyat. Harom gyermekuk szuletett:

1821 -ben apja ujra megn?sult. Az 52 eves Ferdinand nagyherceg felesegul vette sajat menyenek, Maria Anna Karolina hercegn?nek n?veret, Lipot sogorn?jet, a 25 eves Maria Ferdinanda Amalia szasz hercegn?t (1796?1865), de hazassaguk gyermektelen maradt.

II. Lipot fiai: Allnak B>J: Janos Szalvator , Lajos Szalvator , ulnek B>J: Ferdinand Szalvator es Karoly Szalvator .

Tronra lepese, masodik hazassaga [ szerkesztes ]

Apja halala utan, 1824 -ben Lipot f?herceg lett a Toszkanai Nagyhercegseg uralkodoja, II. Lipot neven. [1] Apja nyomdokaba lepve az allamigazgatas korszer?siteset, atalakitasat folytatta. A kortars italiai zsarnok-fejedelmekhez kepest Lipot engedekenyebb, nyitottabb szellem? uralkodo volt. Bar a becsi udvar politikai befolyasat nem tudta kikuszobolni, ellenezte az osztrak kormanyzati modszerek kritikatlan atvetelet. Uralkodasa alatt a sajto viszonylagos szabadsagot elvezett. Mas italiai fejedelemsegekb?l erkez? politikai menekultek kozul sokan letelepedhettek es zavartalanul elhettek a Toszkanai Nagyhercegsegben .

Els? felesegenek, Maria Anna Karolina szasz hercegn?nek halala ( 1832 ) utan egy evvel Lipot nagyherceg 1833 . junius 7-en felesegul vette az olasz Bourbon (Borbone) hazbol valo Maria Antonia napoly?sziciliai kiralyi hercegn?t (1814?1898 [2] ), I. Ferenc (Francisco Gennaro) napoly?sziciliai kiraly (1777?1830) es Maria Izabella spanyol infansn? (1789?1848) leanyat. A masodik hazassagbol tiz gyermek szuletett:

II. Lipot nagyherceg (1842).
Gino Capponi (1792?1876)

A ?Nepek tavasza” Toszkanaban [ szerkesztes ]

Az 1840-es evek elejen Italiaban is er?sodott a forradalmi nyugtalansag. Toszkanaban is hangosabba valtak az alkotmanyos kormanyzas es politikai reformok iranti kovetelesek. 1845 ?ben es 1846 -ban az orszag tobb pontjan felkelesek robbantak ki. Lipot egy sor kozigazgatasi reformot jelentett be, de a becsi csaszari kamarilla tiltakozasa miatt ezek a valtozasok nem lephettek at egy bizonyos igen mersekelt hatart. IX. Piusz papa megvalasztasa uj lenduletet adott az italiai liberalis mozgalmaknak. 1847 . szeptember 4-en Lipot nagyherceg megalakitotta a toszkanai Nemzeti Gardat. Ez volt az els? lepes az alkotmanyozas iranyaban. Roviddel ezutan Lipot nagyherceg Cosimo Ridolfi markit nevezte ki f?minisztereve. A Toszkanai Nagyhercegseg alkotmanyat az arisztokrata szarmazasu Gino Capponi tortenesz professzor dolgozta ki, aki hosszu id?t toltott Anglia es Skocia egyetemein. A nagyherceg altal kibocsatott alkotmanyt 1847 . februar 17-en hirdettek ki, roviddel a napolyi es a piemonti alkotmanyok utan. A radikalisoknak azonban nem volt eleg, ?k az osztrak fugg?seg teljes megszunteteset kivantak.

Az 1848 -as milanoi es becsi forradalom szelleme atterjedt Toszkanara. A nep kovetelte a Habsburg Birodalom elleni haborut. Lipot, engedve a neptomegeknek, kiallitott egy regularis katonai kontingenst, es Piemontba kuldte, hogy tamogassa sogoranak, Karoly Albert szard?piemonti kiralynak hadjaratat, amelyet a Habsburg Birodalom csatlos allama, a Lombard?Velencei Kiralysag ellen inditott. A katonak bucsuztatasan a nagyherceg lelkesit? beszedet mondott, mellyel jelezte rokonszenvet a liberalis olasz egysegmozgalom , a risorgimento irant is: ?Katonak, Italia szabadsaganak szent ugye ma Lombardia foldjen d?l el. Milano polgarai veruk hullasaval szereztek meg szabadsagukat, h?siesseguk paratlan a tortenelemben! Dics?seg Italia fegyvereinek! Eljen Italia fuggetlensege!” A toszkanai csapatok vitezul harcoltak a curtatone?montanarai csatabani , de vereseget szenvedtek.

Junius 26-an osszeult az els? toszkan parlament. A lombardiai hadjarat kudarca nyoman kialakult nyugtalansag miatt Cosimo Ridolfi kormanyaval egyutt lemondott, utodjava Gino Capponit neveztek ki. A lazongasok folytatodtak. A Karoly Albert hivei zavargasokat szitottak, hogy a Toszkanai Nagyhercegseget a Szard?Piemonti Kiralysaghoz csatoljak. Kulonosen Livorno kikot?varos szenvedett, ahol a piemonti ugynokok polgarhaborus helyzetet teremtettek. A Guerrazzi es Montanelli altal vezetett demokratikus part ereje es befolyasa naprol napra n?tt. Gino Capponi is lemondott, es Lipot vonakodva bar, de kinevezte a Montanelli?Guerrazzi kormanyt (ministerium) , akik viszont ultrademokratikus es republikanus politikat kezdtek gyakorolni.

Az 1848 ?szen tartott uj valasztasokon meg az alkotmany hivei szereztek tobbseget, de az uj parlament alkotmanyozo gy?leskent kezdett m?kodni. A targyalasok soran felmerult egy Kozep-Italiai Kiralysag kikialtasa, Lipot koronaja alatt, egy nagyobb Olasz Foderacio kereten belul. A nagyherceget azonban aggasztotta a radikalisok es republikanusok er?sod? agitacioja, mikozben hireket kapott az osztrak csaszari hader? eszak-italiai gy?zelmeir?l. Montanelli megtudta, hogy Lipot targyalasokat kezdett Radetzky tabornaggyal es IX. Piusz papaval (aki id?kozben felhagyott korabbi liberalis nezeteivel, es Gaetaba menekult, a Napoly?Sziciliai Kiralysag teruletere).

1849 . januar 30-an Lipot nagyherceg elhagyta Firenzet es Sienaba menekult. Guerrazzinak levelet hagyott, amelyben elutasitotta az alkotmanyozo gy?les jogszer?seget. Firenzeben z?rzavar tort ki. Februar 9-en a radikalis Mazzini m?kodese nyoman Toszkanaban kikialtottak a koztarsasagot. Az ideiglenes kormany kimondta a Toszkanai Koztarsasag egyesuleset a forradalmi Romai Koztarsasaggal , amely a Papai Allamban alakult meg, es mintegy ot honapig allt fenn. Februar 18-an Lipot herceg is Gaetaba hajozott, ahol a Napoly?Sziciliai Kiralysag uralkodojanak vedelme ala helyezte magat.

Restauracio, osztrak szuronyok hegyen [ szerkesztes ]

A visszater? Lipot nagyherceg partra szall Viareggioban , 1849. julius 24.

A harmadik parlamenti valasztas utan a parlament Guerrazzi f?minisztert diktatori hatalommal ruhazta fel. Karoly Albert kiraly csapatainak a novarai csataban elszenvedett sulyos veresege azonban kioltotta a liberalisok remenyeit. Tartani lehetett egy hamarosan bekovetkez? osztrak katonai megszallastol. A mersekelt tobbseg a nepszer? nagyherceg visszatereset kivanta. 1849 aprilisaban a varosi tanacs magahoz ragadta a parlament jogkoret, es Lipotot visszahivta a tronra, ?hogy nepunk intezmenyeinek es az alkotmanyos monarchianak helyreallitasaval Fenseged megmentsen bennunket az idegen katonai megszallas pusztitasaitol es szegyenet?l.” Lipot elfogadta a felkerest, de hallgatott a keszul? osztrak katonai invaziorol. 1849 . majus 1-jen Firenzebe kuldte teljhatalmu megbizottjat, Luigi Serristori kozgazdaszt, ?si firenzei csalad tagjat.

1849 aprilisaban Toszkanat is osztrak csapatok ozonlottek el, Konstantin d’Aspre altabornagy (1789?1850) parancsnoksaga alatt. Elfoglaltak Luccat es Livornot . D’Aspre tabornok kinyilvanitotta, hogy a ?felszabaditasra” a nagyherceg kivansagara kerul sor. Lipot nyilvanosan tagadta ezt, es ?meglepetessel ertesult” az invaziorol. [4] Majus 24-en Lipot Giovanni Baldasseronit nevezte ki miniszterelnoknek. Aprilis 25-en az osztrak hader? bevonult Firenzebe, es el?zte a koztarsasagi kormanyzatot. Julius 28 -an maga Lipot is visszatert szekvarosaba, es elfoglalta nagyhercegi tronjat.

1850 aprilisaban katonai szerz?dest kotott Ausztriaval, amelyben ?keresere” az osztrak megszallo katonasag (10 000 katona) meghatarozatlan id?re az orszagban marad. 1850 szeptembereben feloszlatta a parlamentet, 1851 -ben konkordatumot kotott a papaval. Ovatossagbol kikerte az osztrak csaszari kormany allaspontjat arrol, fenntarthatna-e az elfogadott alkotmanyt? Schwarzenberg herceg , miniszterelnok azt ajanlotta neki, targyalja meg a kerdest Napoly es Szicilia kiralyaval , Parma es Modena hercegeivel, es a papaval.

Firenzei penzerme (?zecche”), 1856-bol.

A fejedelmek es a papa tanacsat kovetve Lipot 1852 -ben formalisan is visszavonta az alkotmanyt. Guerrazzit es tarsait perbefogtak, felsegsertes es allamellenes tevekenyseg miatt hosszu bortonbuntetesekre iteltek. Lipot korabbi nepszer?sege vegleg elenyeszett. Amikor 1855 -ben az osztrak csapatok kivonultak Toszkanabol, a helyi liberalisok egy resze meg hitt abban, hogy a nagyherceg hatalmat ismet alkotmanyos alapra lehet helyezni, es vezetese alatt haborut lehet inditani Ausztria ellen, a Szard?Piemonti Kiralysaggal szovetkezve. A popularis part vezet?i, Ferdinando Bartolommei marki es a kozrend? Giuseppe Dolfi azonban felismertek, hogy a nemzeti torekveseket csak Lipot elmozditasa reven tudjak megvalositani.

Az id?s II. Lipot (1859 korul)

Lemondasa [ szerkesztes ]

1859 aprilisaban Franciaorszag es a Szard?Piemonti Kiralysag haborut inditottak az Osztrak Csaszarsag ellen ( szard?francia?osztrak haboru , mas neven masodik olasz fuggetlensegi haboru) . Lipot kormanya semlegessegre kotelezte magat, de nem tudta megakadalyozni toszkan onkentesek tomegeinek csatlakozasat a francia?piemonti er?khoz. Az alkotmanyparti arisztokratak es a populista part vezet?i egyezsegre leptek, es a nagyherceget hivatalosan felszolitottak, orszagaval vegyen reszt a haboruban. Lipot engedett, es Don Neri Corsini di Laiatico markit nevezte ki miniszterelnokke. Corsini beterjesztette a nepi mozgalom koveteleseit: Lipot mondjon le fia, Ferdinand javara, Toszkana kosson katonai szovetseget Piemonttal, es kotelezze el magat a majdan megalakulo egyseges Olaszorszaghoz valo csatlakozasra. Nemi habozas utan Lipot visszautasitotta a javaslatokat, melyek sertettek nagyhercegi meltosagat. Aprilis 27-en Firenzeben nepfelkeles tort ki ellene, a varoshazara kit?ztek az olasz trikolort. Lipot nagyherceg es csaladja bantatlanul Bolognaba tavozott. A forradalom verontas nelkul gy?zott. Julius 21-en Lipot formalisan is lemondott a nagyhercegi tronrol masodik hazassagabol szuletett fia, Ferdinand f?herceg javara. ? azonban ? bar hivatalosan felvette a IV. Ferdinand nagyherceg cimet, mar nem lephetett tronra, csak tiltakozo jegyzeket kuldott Drezdabol , 1860 . marcius 26-an , amikor Toszkana csatlakozott a Szard?Piemonti Kiralysaghoz .

Lemondasa utan II. Lipot nagyherceg Ausztriaban es Romaban elt. 1870 . januar 29-en hunyt el Romaban , 73 eves koraban, itt is temettek el. Alig 8 honappal kes?bb, szeptember 20-an Romat elfoglaltak az Olasz Kiralysag csapatai, megsz?nt a papai allam , teljesse valt az egyseges Olaszorszag, es II. Viktor Emanuel kiraly f?varosava tette Romat. 1914-ben, az els? vilaghaboru kitoresenek kuszoben Lipot nagyherceg koporsojat Becsbe szallitottak, es a Habsburg-csalad hagyomanyos temetkez?helyen, a becsi kapucinus templomban , a csaszari kriptaban temettek el.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. II. Lipot toszkanai nagyherceg nem tevesztend? ossze nagyapjaval, II. Lipot nemet-romai csaszarral , aki I. Lipot neven volt Toszkana nagyhercege !
  2. Korabeli tudositas a gyaszhirr?l [ halott link ]
  3. Lajos Szalvator f?herceg honlapja
  4. Kes?bbi tortenelmi kutatasok meger?sitettek, hogy II. Lipot nagyherceg 1849 januar-februarjaban valoban targyalt Radetzkyvel, tudott a katonai megszallas terver?l es egyetertett vele.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi irodalom [ szerkesztes ]

  • Giovanni Baldasseroni: Leopoldo II Granduca di Toscana e i suoi tempi (II. Lipot toszkanai nagyherceg es kora) , Firenze, 1871.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]


El?z? uralkodo:
III. Ferdinand
Toszkana nagyhercege
1824?1859
Habsburg?Lotaringiai-haz
A Toszkánai Nagyhercegség lobogója (Habsburg–Lotaringiai-ház, Toszkánai ág, 1737-1861)
Kovetkez? uralkodo:
IV. Ferdinand