II. Lipot
(
Firenze
,
Toszkana
, 1797. oktober 3. ?
Roma
,
papai allam
, 1870. januar 29.),
Toszkana nagyhercege
1824 juniusatol, 1859. julius 21-en tortent lemondasaig. Meg 1849 februarjaban egy ideiglenes kormany megfosztotta cimet?l es kikialtotta a
koztarsasagot
Toszkanaban
, am meg azon ev juliusaban osztrak segitseggel visszaallitottak hatalmat.
Lipot
III. Ferdinand toszkanai nagyherceg
es
Lujza Maria
egyetlen feln?ttkort megert fia volt. Apja 1824-ben bekovetkezett halala utan lett nagyherceg. Folytatta a nagyapja,
I. Peter Lipot
(kes?bb nemet-romai csaszar) altal megkezdett liberalis intezkedeseket: bizonyos
sajtoszabadsagot
biztositott es 1847-ben meg alkotmanyt is bevezettek. Az 1859 aprilisaban kibontakozo
szard?francia?osztrak konfliktusban
Lipot semleges probalt maradni, am aprilis 27-en a nepfelkeles kovetkezteben menekulni kenyszerult, majd julius 21-en hivatalosan is lemondott nagyhercegi cimer?l fia,
Ferdinand
javara.
A nagyherceg ketszer hazasodott: el?bb
Szaszorszagi Maria Annat
vette felesegul 1817-ben, majd annak 1832-es halalat kovet?en hazasodott meg
Sziciliai Maria Antoniaval
. Mindket hazassagabol szarmaztak gyermekei. A tronnyarol lemondott Lipot el?bb
Ausztriaban
majd
Romaban
elt. 1870. januar 29-en hunyt el, hetvenharom eves koraban. A
Habsburg?Lotaringiai-haz
toszkanai aganak
tagja.
Szarmazasa, csaladja
[
szerkesztes
]
Lipot f?herceg
1769
.
majus 6-an
szuletett
Firenzeben
, a
Toszkanai Nagyhercegseg
f?varosaban, a
Poggio Imperiale
kastelyban.
Edesapja
III. Ferdinand toszkanai nagyherceg
(1769?1824), kes?bb
Salzburg
hercege,
Wurzburgi
hercegerseke volt,
II. Lipot
nemet-romai csaszarnak
, Toszkana nagyhercegenek es a
Bourbon-hazbol
valo
Maria Ludovika spanyol infansn?nek
(Maria Luisa de Espana,
1745?1792), nemet-romai csaszarnenak fia,
I. Ferenc
osztrak csaszar
occse,
Maria Terezia csaszarne
unokaja.
Edesanyja a nagyherceg els? felesege, a
Bourbon-hazbol
valo
Lujza Maria Amalia napoly?sziciliai kiralyi hercegn?
(1773?1802) volt,
IV. Ferdinand napolyi kiraly
es
Maria Karolina osztrak f?hercegn?
leanya,
Maria Terezia
unokaja.
6 testver kozul Lipot f?herceg szuletett harmadikkent:
- Karolina Fernanda (Ferdinanda) Terezia (1793?1802), gyermekkorban meghalt.
- Ferenc Lipot f?herceg (1794?1800), gyermekkorban meghalt.
- Lipot Janos Jozsef f?herceg (1797?1870),
II. Lipot
neven
Toszkana
nagyhercege.
- Maria Lujza Jozefa Krisztina Roza f?hercegn? (1799?1857).
- Maria Terezia Franciska f?hercegn?
(1801?1855), aki
Karoly Albert
szard?piemonti kiralyhoz
ment felesegul.
- Egy halva szuletett gyermek (*/† 1802).
Ifjukora szam?zetesben
[
szerkesztes
]
Apja, III. Ferdinand toszkanai nagyherceg ovatos politikaval igyekezett lavirozni a
forradalmi Franciaorszag
es az ellene koaliciora lep? nagyhatalmak kozott. A
napoleoni haborukban
igyekezett semlegesnek maradni. A
Bonaparte tabornoktol
Piemontban
elszenvedett veresegek utan
1795
-ben beket kotott Franciaorszaggal. A
Toszkanai Nagyhercegseg
azonban a franciak italiai hoditasi terveinek utjaba esett, emiatt Ferdinand a
Habsburg Birodalomhoz
kozeledett.
1799
-ben francia csapatok vonultak be
Firenzebe
, es a nagyhercegnek
Becsbe
kellett menekulnie, csaladjaval es gyermekeivel ? koztuk a keteves Lipot f?herceggel ? egyutt.
A Bonaparte altal kikenyszeritett 1801-es
luneville-i beke
es
aranjuezi szerz?des
ertelmeben Bonaparte a
Toszkanai Nagyhercegseg
helyen letrehozta a francia csatlos
Etruriai Kiralysagot
, Ferdinand a toszkanai nagyhercegsegert cserebe
1802
-ben az ujonnan krealt
Salzburgi Hercegseget
, majd
1805
-ben, a
pozsonyi bekeszerz?des
ertelmeben a
Wurzburgi Hercegseget
kapta meg (
1806
-tol nagyhercegseg). Batyja, Ferenc meg 1800-ban, hateves koraban meghalt, igy Lipot lett a toszkanai nagyhercegi tron orokose.
1802
-ben elveszitette anyjat. Gyermekeveit Becsben,
Salzburgban
es
Wurzburgban
toltotte.
1814
-ben, Napoleon bukasa utan, 17 eves koraban tert vissza apjaval egyutt a helyreallitott
Toszkanai Nagyhercegsegbe
.
1817
.
november 16-an
felesegul vette a
Wettin-hazbol
szarmazo
Maria Anna Karolina szasz kiralyi hercegn?t
(1799?1832),
Miksa szasz koronaherceg
(1759?1838) es
Karolina Maria Bourbon?parmai hercegn?
(1770?1804) leanyat. Harom gyermekuk szuletett:
1821
-ben apja ujra megn?sult. Az 52 eves
Ferdinand nagyherceg
felesegul vette sajat menyenek, Maria Anna Karolina hercegn?nek n?veret, Lipot sogorn?jet, a 25 eves Maria Ferdinanda Amalia szasz hercegn?t (1796?1865), de hazassaguk gyermektelen maradt.
Tronra lepese, masodik hazassaga
[
szerkesztes
]
Apja halala utan,
1824
-ben Lipot f?herceg lett a
Toszkanai Nagyhercegseg
uralkodoja,
II. Lipot
neven.
[1]
Apja nyomdokaba lepve az allamigazgatas korszer?siteset, atalakitasat folytatta. A kortars italiai zsarnok-fejedelmekhez kepest Lipot engedekenyebb, nyitottabb szellem? uralkodo volt. Bar a becsi udvar politikai befolyasat nem tudta kikuszobolni, ellenezte az osztrak kormanyzati modszerek kritikatlan atvetelet. Uralkodasa alatt a sajto viszonylagos szabadsagot elvezett. Mas italiai fejedelemsegekb?l erkez? politikai menekultek kozul sokan letelepedhettek es zavartalanul elhettek a
Toszkanai Nagyhercegsegben
.
Els? felesegenek, Maria Anna Karolina szasz hercegn?nek halala (
1832
) utan egy evvel Lipot nagyherceg
1833
.
junius 7-en
felesegul vette az olasz
Bourbon (Borbone) hazbol
valo
Maria Antonia napoly?sziciliai kiralyi hercegn?t
(1814?1898
[2]
),
I. Ferenc (Francisco Gennaro) napoly?sziciliai kiraly
(1777?1830) es
Maria Izabella spanyol infansn?
(1789?1848) leanyat. A masodik hazassagbol tiz gyermek szuletett:
- Maria Izabella f?hercegn? (1834?1901), aki a
Bourbon-hazbol
valo Francesco di Paolahoz, Trapani grofjahoz,
I. Ferenc
napoly?sziciliai kiraly
fiahoz ment ferjhez.
- Ferdinand Szalvator f?herceg
(1835?1908), aki
IV. Ferdinand
neven
Toszkana
utolso (cimzetes) nagyhercege lett.
- Maria Terezia f?hercegn? (1836?1838), kisgyermekkent meghalt.
- Maria Krisztina (1838?1849), gyermekkent meghalt.
- Karoly Szalvator f?herceg
(1839?1892), aki
Maria Immakulata Klementina napoly?sziciliai kiralyi hercegn?t
(1844?1899) vette felesegul.
- Maria Anna f?hercegn? (1840?1841), kisgyermekkent meghalt.
- Rainer f?herceg (1842?1844), kisgyermekkent meghalt.
- Maria Lujza f?hercegn? (1845?1917), aki 1865-ben V. Karoly isenburg?budingeni herceghez (1838?1899) ment felesegul.
- Lajos (Ludwig) Szalvator f?herceg
(1847?1915), neves tengerkutato.
[3]
- Janos Szalvator f?herceg
(* 1852; kes?bbi polgari neven
Johann Orth
hajoskapitany. Elt?nt a tengeren 1890-ben, holtta nyilvanitottak 1911-ben).
A ?Nepek tavasza” Toszkanaban
[
szerkesztes
]
Az
1840-es evek
elejen Italiaban is er?sodott a forradalmi nyugtalansag.
Toszkanaban
is hangosabba valtak az alkotmanyos kormanyzas es politikai reformok iranti kovetelesek.
1845
?ben es
1846
-ban az orszag tobb pontjan felkelesek robbantak ki. Lipot egy sor kozigazgatasi reformot jelentett be, de a becsi csaszari kamarilla tiltakozasa miatt ezek a valtozasok nem lephettek at egy bizonyos igen mersekelt hatart.
IX. Piusz papa
megvalasztasa uj lenduletet adott az italiai liberalis mozgalmaknak.
1847
.
szeptember 4-en
Lipot nagyherceg megalakitotta a toszkanai Nemzeti Gardat. Ez volt az els? lepes az alkotmanyozas iranyaban. Roviddel ezutan Lipot nagyherceg
Cosimo Ridolfi
markit nevezte ki f?minisztereve. A Toszkanai Nagyhercegseg
alkotmanyat
az arisztokrata szarmazasu
Gino Capponi
tortenesz professzor dolgozta ki, aki hosszu id?t toltott Anglia es Skocia egyetemein. A nagyherceg altal kibocsatott alkotmanyt
1847
.
februar 17-en
hirdettek ki, roviddel a
napolyi
es a
piemonti
alkotmanyok utan. A radikalisoknak azonban nem volt eleg, ?k az osztrak fugg?seg teljes megszunteteset kivantak.
Az
1848
-as
milanoi
es
becsi forradalom
szelleme atterjedt Toszkanara. A nep kovetelte a
Habsburg Birodalom
elleni haborut. Lipot, engedve a neptomegeknek, kiallitott egy regularis katonai kontingenst, es
Piemontba
kuldte, hogy tamogassa sogoranak,
Karoly Albert
szard?piemonti kiralynak
hadjaratat, amelyet a
Habsburg Birodalom
csatlos allama, a
Lombard?Velencei Kiralysag
ellen inditott. A katonak bucsuztatasan a nagyherceg lelkesit? beszedet mondott, mellyel jelezte rokonszenvet a liberalis
olasz egysegmozgalom
, a
risorgimento
irant is:
?Katonak, Italia szabadsaganak szent ugye ma
Lombardia
foldjen d?l el. Milano polgarai veruk hullasaval szereztek meg szabadsagukat, h?siesseguk paratlan a tortenelemben! Dics?seg Italia fegyvereinek! Eljen Italia fuggetlensege!”
A toszkanai csapatok vitezul harcoltak a
curtatone?montanarai csatabani
, de vereseget szenvedtek.
Junius 26-an
osszeult az els? toszkan parlament. A lombardiai hadjarat kudarca nyoman kialakult nyugtalansag miatt Cosimo Ridolfi kormanyaval egyutt lemondott, utodjava
Gino Capponit
neveztek ki. A lazongasok folytatodtak. A
Karoly Albert
hivei zavargasokat szitottak, hogy a Toszkanai Nagyhercegseget a
Szard?Piemonti Kiralysaghoz
csatoljak. Kulonosen
Livorno
kikot?varos szenvedett, ahol a piemonti ugynokok polgarhaborus helyzetet teremtettek. A
Guerrazzi
es
Montanelli
altal vezetett demokratikus part ereje es befolyasa naprol napra n?tt. Gino Capponi is lemondott, es Lipot vonakodva bar, de kinevezte a Montanelli?Guerrazzi kormanyt
(ministerium)
, akik viszont ultrademokratikus es republikanus politikat kezdtek gyakorolni.
Az
1848
?szen tartott uj valasztasokon meg az alkotmany hivei szereztek tobbseget, de az uj parlament alkotmanyozo gy?leskent kezdett m?kodni. A targyalasok soran felmerult egy Kozep-Italiai Kiralysag kikialtasa, Lipot koronaja alatt, egy nagyobb Olasz Foderacio kereten belul. A nagyherceget azonban aggasztotta a radikalisok es republikanusok er?sod? agitacioja, mikozben hireket kapott az osztrak csaszari hader? eszak-italiai gy?zelmeir?l. Montanelli megtudta, hogy Lipot targyalasokat kezdett
Radetzky tabornaggyal
es
IX. Piusz papaval
(aki id?kozben felhagyott korabbi liberalis nezeteivel, es
Gaetaba
menekult, a
Napoly?Sziciliai Kiralysag
teruletere).
1849
.
januar 30-an
Lipot nagyherceg elhagyta
Firenzet
es
Sienaba
menekult.
Guerrazzinak
levelet hagyott, amelyben elutasitotta az alkotmanyozo gy?les jogszer?seget. Firenzeben z?rzavar tort ki.
Februar 9-en
a radikalis
Mazzini
m?kodese nyoman Toszkanaban kikialtottak a koztarsasagot. Az ideiglenes kormany kimondta a Toszkanai Koztarsasag egyesuleset a forradalmi
Romai Koztarsasaggal
, amely a Papai Allamban alakult meg, es mintegy ot honapig allt fenn.
Februar 18-an
Lipot herceg is
Gaetaba
hajozott, ahol a
Napoly?Sziciliai Kiralysag
uralkodojanak vedelme ala helyezte magat.
Restauracio, osztrak szuronyok hegyen
[
szerkesztes
]
A harmadik parlamenti valasztas utan a parlament Guerrazzi f?minisztert diktatori hatalommal ruhazta fel.
Karoly Albert kiraly
csapatainak a
novarai csataban
elszenvedett sulyos veresege azonban kioltotta a liberalisok remenyeit. Tartani lehetett egy hamarosan bekovetkez? osztrak katonai megszallastol. A mersekelt tobbseg a nepszer? nagyherceg visszatereset kivanta.
1849
aprilisaban a varosi tanacs magahoz ragadta a parlament jogkoret, es Lipotot visszahivta a tronra, ?hogy nepunk intezmenyeinek es az alkotmanyos monarchianak helyreallitasaval Fenseged megmentsen bennunket az idegen katonai megszallas pusztitasaitol es szegyenet?l.” Lipot elfogadta a felkerest, de hallgatott a keszul? osztrak katonai invaziorol.
1849
.
majus 1-jen
Firenzebe kuldte teljhatalmu megbizottjat,
Luigi Serristori
kozgazdaszt, ?si firenzei csalad tagjat.
1849
aprilisaban Toszkanat is osztrak csapatok ozonlottek el,
Konstantin d’Aspre
altabornagy (1789?1850) parancsnoksaga alatt. Elfoglaltak
Luccat
es
Livornot
. D’Aspre tabornok kinyilvanitotta, hogy a ?felszabaditasra” a nagyherceg kivansagara kerul sor. Lipot nyilvanosan tagadta ezt, es ?meglepetessel ertesult” az invaziorol.
[4]
Majus 24-en
Lipot
Giovanni Baldasseronit
nevezte ki miniszterelnoknek.
Aprilis 25-en
az osztrak hader? bevonult Firenzebe, es el?zte a koztarsasagi kormanyzatot.
Julius 28
-an maga Lipot is visszatert szekvarosaba, es elfoglalta nagyhercegi tronjat.
1850
aprilisaban katonai szerz?dest kotott Ausztriaval, amelyben ?keresere” az osztrak megszallo katonasag (10 000 katona) meghatarozatlan id?re az orszagban marad.
1850
szeptembereben feloszlatta a parlamentet,
1851
-ben konkordatumot kotott a papaval. Ovatossagbol kikerte az osztrak csaszari kormany allaspontjat arrol, fenntarthatna-e az elfogadott alkotmanyt?
Schwarzenberg herceg
, miniszterelnok azt ajanlotta neki, targyalja meg a kerdest
Napoly es Szicilia kiralyaval
,
Parma
es
Modena
hercegeivel, es a papaval.
A fejedelmek es a papa tanacsat kovetve Lipot
1852
-ben formalisan is visszavonta az alkotmanyt. Guerrazzit es tarsait perbefogtak, felsegsertes es allamellenes tevekenyseg miatt hosszu bortonbuntetesekre iteltek. Lipot korabbi nepszer?sege vegleg elenyeszett. Amikor
1855
-ben az osztrak csapatok kivonultak Toszkanabol, a helyi liberalisok egy resze meg hitt abban, hogy a nagyherceg hatalmat ismet alkotmanyos alapra lehet helyezni, es vezetese alatt haborut lehet inditani Ausztria ellen, a
Szard?Piemonti Kiralysaggal
szovetkezve. A popularis part vezet?i,
Ferdinando Bartolommei
marki es a kozrend? Giuseppe Dolfi azonban felismertek, hogy a nemzeti torekveseket csak Lipot elmozditasa reven tudjak megvalositani.
1859
aprilisaban
Franciaorszag
es a
Szard?Piemonti Kiralysag
haborut inditottak az
Osztrak Csaszarsag
ellen
(
szard?francia?osztrak haboru
,
mas neven
masodik olasz fuggetlensegi haboru)
. Lipot kormanya semlegessegre kotelezte magat, de nem tudta megakadalyozni toszkan onkentesek tomegeinek csatlakozasat a francia?piemonti er?khoz. Az alkotmanyparti arisztokratak es a populista part vezet?i egyezsegre leptek, es a nagyherceget hivatalosan felszolitottak, orszagaval vegyen reszt a haboruban. Lipot engedett, es Don Neri Corsini di Laiatico markit nevezte ki miniszterelnokke. Corsini beterjesztette a nepi mozgalom koveteleseit: Lipot mondjon le fia,
Ferdinand
javara, Toszkana kosson katonai szovetseget Piemonttal, es kotelezze el magat a majdan megalakulo egyseges Olaszorszaghoz valo csatlakozasra. Nemi habozas utan Lipot visszautasitotta a javaslatokat, melyek sertettek nagyhercegi meltosagat.
Aprilis 27-en
Firenzeben
nepfelkeles tort ki ellene, a varoshazara kit?ztek az olasz trikolort. Lipot nagyherceg es csaladja bantatlanul
Bolognaba
tavozott. A forradalom verontas nelkul gy?zott.
Julius 21-en
Lipot formalisan is lemondott a nagyhercegi tronrol masodik hazassagabol szuletett fia, Ferdinand f?herceg javara. ? azonban ? bar hivatalosan felvette a
IV. Ferdinand nagyherceg
cimet, mar nem lephetett tronra, csak tiltakozo jegyzeket kuldott
Drezdabol
,
1860
.
marcius 26-an
, amikor Toszkana csatlakozott a
Szard?Piemonti Kiralysaghoz
.
Lemondasa utan II. Lipot nagyherceg Ausztriaban es Romaban elt.
1870
.
januar 29-en
hunyt el
Romaban
, 73 eves koraban, itt is temettek el. Alig 8 honappal kes?bb,
szeptember 20-an
Romat elfoglaltak az
Olasz Kiralysag
csapatai, megsz?nt a
papai allam
, teljesse valt az egyseges Olaszorszag, es
II. Viktor Emanuel kiraly
f?varosava tette Romat. 1914-ben, az
els? vilaghaboru
kitoresenek kuszoben Lipot nagyherceg koporsojat
Becsbe
szallitottak, es a
Habsburg-csalad
hagyomanyos temetkez?helyen, a becsi
kapucinus templomban
, a
csaszari kriptaban
temettek el.
- Giovanni Baldasseroni:
Leopoldo II Granduca di Toscana e i suoi tempi (II. Lipot toszkanai nagyherceg es kora)
, Firenze, 1871.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
II. Lipot toszkanai nagyherceg ?sei
|
|
|
|