Evszazadok : i. e. 4. szazad ? i. e. 3. szazad ? i. e. 2. szazad

Evtizedek : i. e. 260-as evek ? i. e. 250-es evek ? i. e. 240-es evek ? i. e. 230-as evek ? i. e. 220-as evek ? i. e. 210-es evek ? i. e. 200-as evek ? i. e. 190-es evek ? i. e. 180-as evek ? i. e. 170-es evek ? i. e. 160-as evek

Evek : i. e. 223 ? i. e. 222 ? i. e. 221 ? i. e. 220 ? i. e. 219 ? i. e. 218 ? i. e. 217 ? i. e. 216 ? i. e. 215 ? i. e. 214 ? i. e. 213

Esemenyek [ szerkesztes ]

Italia es Hispania [ szerkesztes ]

• Romai kovetseg erkezik Karthagoba kovetelve Hannibal kiadatasat (aki el?z? evben elpusztitotta Hispaniaban Saguntumot ). Karthago ezt megtagadja es kitor a masodik pun haboru .
• Hannibal Carthago Nova -bol indul el mintegy 40 ezer emberrel es 50 elefanttal az Iberiai-felsziget keleti partjat kovetve. A korabbi hatarvonalat, az Ebro folyot atlepve meghodoltatja az ottani keltiber torzseket es eljut a Pireneusokig . A hispaniai segedcsapatok egy resze, amikor megtudjak, hogy Italiaba mennek, dezertal. Hannibal ezutan engedelyezi, hogy aki nem kivan vele tartani, hazamehet.
• A Pireneusokon atkelve a gall torzsek tobbsege atengedi a vonulo pun sereget. A Rhodanus also folyasanal el? volcak azonban ellensegesen lepnek fel. Hannibal egy kisebb csapattal atkarolja ?ket, es amikor meg akarjak akadalyozni atkeleset a folyon, hatbatamadja es szetzilalja ?ket.
• Romaban Publius Cornelius Scipiot es Tiberius Sempronius Longust valasztjak consulnak. A haboruban P. Cornelius kapja Hispaniat, T. Sempronius pedig Sziciliat es Africat.
• P. Cornelius atkel Massiliaba , ahol felderit? lovassaga osszecsap Hannibal numida lovasaival, de a consul mar csak a punok ures taborat talalja, ezert visszahajozik Eszak-Italiaba, hogy ott fogadja az ellenseget. Serege egy reszet batyja, Cnaeus Cornelius Scipio Calvus vezetesevel Hispaniaba kuldi, az ottani pun csapatok ellen.
• Hannibal kozeledtenek hirere fellazadnak a Po menten el? es nemreg meghodoltatott gall boiusok es insuberek (akiket az is felingerelt, hogy teruletukon megalapitottak Placentia es Cremona latin coloniakat). L. Manlius praetor indul ellenuk, de vonulas kozben tobbszor megtamadjak es seregenek egy reszet elpusztitjak. A praetor vedekezesbe vonul es megvarja a segitsegere kuldott ujabb legiot.
• Hannibal nagy nehezsegek aran, meredek, havas hagokon, ellenseges helybeliekkel csatarozva tizenot nap alatt atkel az Alpokon . Leereszkedve Italiaba legy?zi az ellenseges gall taurinusokat es elfoglalja f?varosukat (a mai Torinot ).
• A punok atkelnek a Ticinus folyon es felderit? lovassaguk osszetalalkozik P. Cornelius consullal, aki a lovassaggal es parittyasokkal felderitest vegez. A ticinusi csataban a romaiak vereseget szenvednek es a consul is sulyosan megsebesul. A romaiak visszavonulnak Placentiaba. Amikor Hannibal a varoshoz er, a romaiak gall segedcsapatai rajuk tamadnak, majd atallnak a punokhoz. P. Cornelius ezert inkabb visszavonul, a Trebia folyo moge.
• Ekozben T. Sempronius visszaver egy Lilybaeum elleni pun tamadast es elfoglalja Maltat . A sulyos eszaki helyzet miatt surg?sen consultarsa segitsegere rendelik.
• December vegen, a teli napfordulokor Hannibal a lovassag szinlelt tamadasaval kicsalja a romaiakat a taborukbol, akik a hideg Trebia folyon atkelve talalkoznak a punok f?erejevel es a trebiai csataban vereseget szenvednek.
• Cnaeus Cornelius Scipio Calvus Eszakkelet-Hispaniaban hatalmaba keriti a partvideket a Pireneusoktol az Ebroig, majd a cissai csataban legy?zi az ottani pun er?ket. Roviddel kes?bb a punok Tarraconal szetverik a zsakmanyolni szetszeledt romaiakat, majd a f?er?k erkezese el?tt visszavonulnak.
• Romaban elfogadjak a lex Claudia de nave senatoris -t, amely megtiltja a szenatoroknak nagy keresked?hajok birtoklasat.

Hellenisztikus birodalmak [ szerkesztes ]

• A negyedik sziriai haboruban kudarcba fulladnak a targyalasok es III. Antiokhosz szeleukida kiraly ismet el?renyomul Libanon, Palesztina es Fonicia teruleten.
• A szovetseges-haboruban V. Philipposz makedon kiraly benyomul a Aitoliaval szovetseges Eliszbe , elfoglalja Kephallenia szigetet, majd Aitoliaban lerombolja Thermosz er?djet.
• I. Attalosz pergamoni kiraly kihasznalva, hogy a Kis-Azsiat uralo Akhaiosz Szelget ostromolja visszafoglalja a korabban meghoditott, de aztan elvesztett teruleteinek egy reszet. Roviddel kes?bb Akhaiosz ismet el?zi a pergamoni er?ket.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Titus Livius: A romai nep tortenete Huszonegyedik konyv

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a(z) 218 BC cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.