Ez a szocikk az I. Mexikoi Csaszarsagrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: II. Mexikoi Csaszarsag .

Imperio Mexicano
1821 ? 1823
I. Mexikoi Csaszarsag cimere I. Mexikoi Csaszarsag zaszlaja
Motto : ?Religion, Independencia, Union” ?Vallas, fuggetlenseg, egyseg”
Altalanos adatok
F?varosa	Mexikovaros
Terulet	4 925 283 km²
Nepesseg	6 500 000 (becsult) f?
Vallas	romai katolikus
Allamvallas	katolicizmus
Penznem	mexikoi peso
Kormanyzat
Allamforma	Alkotmanyos monarchia
Allamf?	Mexiko Csaszara I. Agoston
A Wikimedia Commons tartalmaz Imperio Mexicano temaju mediaallomanyokat.

Az I. Mexikoi Csaszarsag egy rovid elet? allamalakulat volt Eszak- es Kozep-Amerikaban, 1822-t?l 1823-ig. Magaba foglalta a mai Mexikot , az Amerikai Egyesult Allamok deli reszet, Belizet , Costa Ricat , Salvadort , Guatemalat , Hondurast es Nicaraguat . 1823. marcius 19-en I. Agoston csaszar lemondott, kikialtottak az I. Mexikoi Koztarsasagot, ezzel az allamalakulat megsz?nt letezni.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

B?vebben: Mexikoi fuggetlensegi haboru

A 19. szazad elejen Mexiko , mint onallo orszag, nem letezett, a terulet legnagyobb resze Uj-Spanyolorszag neven Spanyolorszaghoz tartozott. 1810-ben Miguel Hidalgo es tarsai kirobbantottak a mexikoi fuggetlensegi haborut, melynek celja tobbek kozott egy fuggetlen allam letrehozasa volt. Eveken keresztul folytak a csatak, a felkel?k vezet?it sorra fogtak el es vegeztek ki a spanyolok, am a mozgalmat leverni nem tudtak. 1815 vegere, az egyik legjelent?sebb fuggetlensegi harcos, Jose Maria Morelos kivegzesevel viszont a felkel?k er?i meggyengultek, egeszen 1820-ig csak gerillaharcot tudtak folytatni a spanyolok ellen.

1820-ban azonban jelent?s fordulat allt be a spanyol politikai eletben. Rafael de Riego kikialtotta az 1812-es cadizi alkotmany visszaallitasat, es bar ezt eleinte a kiraly nem ismerte el, s?t, Riego felkeleset hamar le is tudta verni, La Corunabol februar 19-en kiindulva az egesz orszagra atterjed? ujabb lazadasok kovetkeztek, melyek vegul marcius 10-en arra kenyszeritettek VII. Ferdinand kiralyt, hogy tegyen eskut az alkotmanyra. ^[1] Az esemenyek hire meg ebben a honapban eljutott Uj-Spanyolorszagba is.

A szabadelv?, antiabszolutista szemlelet? cadizi alkotmany visszaallitasa sulyosan sertette mind az egyhazat (peldaul az egyhazi vagyon allamositasaval es az inkvizicio megszuntetesevel), mind a magas pozicioban lev? gyarmati ertelmiseget. Ezert a mexikovarosi Neri Szent Fulop-templomban (kozismert neven a La Profesaban ) titkos gy?lesek sorozata kezd?dott, melyek resztvev?inek celja az volt, hogy megakadalyozzak az alkotmany eletbe lepeset Uj-Spanyolorszagban, akar VII. Ferdinand korabbi rendszeret tamogatva, akar, ha a helyzet Spanyolorszagban nem valtozik, az anyaorszagtol valo fuggetlenedes aran is.

Hamarosan az osszeeskuv?k ugy dontottek, felveszik a kapcsolatot a korabban evekig a fuggetlenseg ellen harcolo tehetseges katonai vezet?vel, Agustin de Iturbidevel , es rabeszelik, hogy vegye at a Deli Hadsereg (Ejercito del Sur) iranyitasat, es folytassa a harcot a delen meghuzodo, reszben a cadizi alkotmanyt is tamogato felkel?kkel. ^{[2] [3]}

Iturbide beleegyezett es hamarosan megkezdte a harcot Vicente Guerrero csapatai ellen, katonai sikereket azonban nem tudott elerni. Ezert 1821 elejen levelezesbe kezdett Guerreroval, majd Acatempanban megegyeztek: a ket eddigi ellenseg egyesiti er?it es kozosen harcol a fuggetlensegert. Kiadtak az Iguala-tervet , melyben harom garanciat fektettek le: Mexiko Spanyolorszagtol fuggetlen alkotmanyos monarchia, az egyetlen allamvallas a romai katolikus , es minden lakot szarmazasatol fuggetlenul egyenl? jogok illetnek meg. Ezen elvek vedelmezesere es a haboru befejezesere alakitottak meg a Harom Garancia Hadsereget , mely megkezdte orszagos hadjaratat. Egyre tobben csatlakoztak hozzajuk, igy keves ellenallasba utkoztek. A spanyolok levaltottak a haromgaranciasok ellen nem eleg hatarozottan fellep? Juan Ruiz de Apodaca alkiralyt, helyere el?szor Francisco Novellat neveztek ki, majd Juan O'Donojut kuldtek Spanyolorszagbol. ? azonban belatta, nincs mas lehet?sege, mint elfogadni az Iguala-tervet, ezert augusztus 24-en alairta a cordobai egyezmenyt . Ebben kimondtak: Mexiko fuggetlen monarchia lesz, a tront VII. Ferdinand spanyol kiralynak vagy valamelyik rokonanak ajanljak fel, de ha nem fogadja el, akkor maguk kozul valasztanak csaszart.

A szerz?des kovetkezteben a f?varosban taborozo maradek kiralyh? seregek is kenytelenek voltak azonnal megadni magukat, ut nyilt a Harom Garancia Serege szamara, hogy bevonulhasson Mexikovarosba. A 17 000-es had unnepelyes bevonulasara, Agustin de Iturbidevel az elen, 1821. szeptember 27-en kerult sor. Minden hazat a nemzeti szinek diszitettek, az ablakokbol es az erkelyekr?l draga sz?nyegeket logattak ki, a n?k unnepi ruhaikba oltoztek es legszebb ekszereiket vettek fel. A szekesegyhazban unnepi miset tartottak, meghuztak a harangokat, a regi alkiralyi palotaban pedig egy ketszaz f?s balt rendeztek.

Masnap reggel osszeult az Iturbide altal korabban kinevezett 38 tagu ideiglenes kormanyzati junta. Iturbide rovid beszede utan mindannyian a szekesegyhazba vonultak, ahol feleskudtek az Iguala-tervre es a cordobai egyezmenyre, majd egy rovid ulest tartottak, ahol Iturbidet a kormany elnokeve valasztottak. Este 8-kor ujra osszeultek es alairtak az orszag fuggetlenseget vegleg elismer? dokumentumot, az Acta de Independencia del Imperio Mexicanot , lezarva ezzel a 11 eve tarto fuggetlensegi haborut. Bar az ezt kovet? els? napokat meg mindig az unneples jellemezte, hamarosan mindenki radobbent, hogy az orszag gazdasaga es kereskedelme mindekozben osszeomlott.

A Mexikoi Birodalom [ szerkesztes ]

A regensseg [ szerkesztes ]

A kormanyzat, a Suprema Junta Provisional Gubernativa tagjait maga Iturbide nevezte ki a legkulonboz?bb csoportokbol valogatva: sajat elszant hivei mellett voltak koztuk Bourbon-partiak, kreolok, arisztokratak, egyhazi meltosagok es meg az alkotmanyos rendszer tamogatoi is, viszont azok a regi felkel?k, akik meg az Iguala-terv el?tt harcoltak a fuggetlensegert, kimaradtak bel?le. A kormany tagja lett tobbek kozott Juan Francisco Azcarate y Lezama , aki 1808-ban Mexikovaros onkormanyzataban dolgozott, Jose Maria Fagoaga , az orszag leggazdagabb csaladjanak sarja, Antonio Joaquin Perez pueblai puspok es Matias de Monteagudo inkvizitor.

Letrejott emellett a regensseg legf?bb vegrehajto szerve, az ottagu Junta de Regencia , mely az egyel?re meg nem valasztott uralkodot kepviselte. Iturbide formalisan lemondott a torvenyhozo kormanyzat eler?l, hogy a vegrehajto szervet iranyithassa, de a gyakorlatban mindket testulet munkajat ? vezette. A kormany es a regenssegi junta hivta ossze az 1822 februarjatol kezdve m?kod?, 120 f?s, ketkamarasra tervezett kongresszust, mely a papsag es a hadsereg reprezentansai mellett (50 000 lakosonkent egy szemelyt kuldve) a nep kepvisel?ib?l allt. A valasztasokat 1821. december 29-en tartottak, de a bonyolult elektori rendszer miatt nem johetett letre valodi nepkepviselet. ^[4]

A lelkesedessel atitatott els? hetekben Iturbidenek felajanlottak egy hatalmas texasi teruletet es 1 millio pesot, valamint az Iguala-terv kihirdeteseig visszamen?leges hatallyal havi 10 000 pesos illetmenyt. El?bbieket nem fogadta el, utobbinak pedig visszamen?leges reszet a hadseregnek ajanlotta fel. Meg marciusban Iturbide azt igerte a katonaknak, hogy mindegyikuk foldet kap majd es egy okorfogatot, de nem maradt fenn bizonyitek arra, hogy kes?bb barki is kovetelte volna ezt a jussat. November 9-en tett javaslatot egy vagy ket uj katonai erdemrend alapitasara, igy szuletett meg hamarosan az Orden de Guadalupe nev? rend.

Mivel Iturbide korabbi igeretet bevaltva megszavaztak az alkiralyi id?kb?l szarmazo adok felere csokkenteset, a kincstar bevetelei jocskan lecsokkentek. Raadasul nem csak a sajat katonakat, hanem a cordobai egyezmeny ertelmeben a tavozo spanyolokat es a regi rendszer adossagait is az uj kormanynak kellett fizetnie, s?t, az Acapulco kozeleben lefoglalt tobb mint felmillio pesot is vissza kellett volna fizetni, igy a kormanynak surg?sen penzre volt szuksege. Felhatalmaztak Iturbidet, hogy targyaljon egy masfelmillios kolcson felveteler?l, de ez messze nem volt eleg a helyzet rendezesere.

Mivel a folyamatosan Europaba hazater? spanyolok magukkal vittek vagyonukat, ezert a kormany ugy dontott, nem ad ki tobb utlevelet sem. Tobbek kozott ez a rendelkezes is hozzajarult ahhoz, hogy a nyugtalankodo spanyolok egy resze szervezkedni kezdjen Iturbide ellen. Ebben a szervezkedesben az egykori veracruzi kapitany, Jose Davila kulonleges lehet?seget latott. Ezert irt Iturbidenek egy levelet, melyben azt allitotta, a kongresszuson belul egy er?s part alakult ki, melynek celja az ? eltavolitasa, majd ajanlatot tett neki, hogy csatlakozzon hozza, cserebe, ha sikerul a spanyoloknak visszaterniuk es kormanyt alakitaniuk, ebben a kormanyban majd valamilyen magas poziciot tolthet be. Iturbide azonban sertve es megbotrankoztatva erezte magat, es masnap a kongresszus ulesen szemelyesen megjelenve kerte szamon, mi folyik ott. Ez alapjan nehanyan azt kezdtek el hangoztatni, Iturbide az ellenseggel folytat targyalasokat. A kitor? hatalmas vita hire a varoslakokhoz is eljutott, akik estere gyulekezni kezdtek a kongresszus epulete el?tt, s?t, bebocsatast is kertek, hogy megbizonyosodhassanak a valodi helyzetr?l. ^[4]

A kongresszus es Iturbide kozott hamarosan mas okokbol is ellentetek jelentkeztek. Egyreszt er?sodott a gondolat, miszerint az allamiranyito szervek kozul a kongresszus az, mely a nepet kepviseli, ezert annak kellene dontenie az allamformarol es az alkotmanyrol, nem pedig Iturbide kozpontositott testuleteinek, masreszt a kulonboz? orszagreszekb?l erkez? kepvisel?k a helyi, a fuggetlensegi haboru evei soran megfogalmazodott erdekeket szerettek volna kepviselni, melyek sok esetben ellentetesek voltak a kozponti torekvesekkel. Raadasul a regi fuggetlensegi harcosok is ugy ereztek, semmilyen megbecsulest nem kapnak az uj rendszert?l.

A romlo helyzettel a kormanyt vadoltak, ezert tobben osszeeskuvest sz?ttek Iturbide ellen, melynek kovetkezteben szamos szervezked?t ?rizetbe vettek, koztuk Guadalupe Victoriat is.

Nem sokkal a kongresszus letrejotte utan erkezett meg a hir, hogy Spanyolorszag februar 13-an ugy hatarozott: nem fogadja el a cordobai egyezmenyt. Ez a Bourbon-partiakra nezve volt csapas, hiszen lemondhattak arrol, hogy a leend? uralkodo az ? partfogoltjuk legyen, remenyt adott viszont mind a koztarsasagpartiaknak, mind Iturbide hiveinek, akik el?tt felcsillant a lehet?seg, hogy ?t koronazzak meg. ^[5]

A csaszarsag [ szerkesztes ]

A koronazas es el?zmenyei [ szerkesztes ]

1822. majus 18-anak estejen a celayai hadsereg, melynek parancsnoka Iturbide volt, a varos utcain ?t eltetve masirozni kezdett es azt kovetelte, fogadja el a csaszari koronat. A hazakbol kitodulo es Iturbide lakohelye (a Moneada -csalad palotaja) el?tt osszegy?l? nep valodi szimpatia-tomegtuntetesse valtoztatta az esemenyt. Iturbide, aki eppen otthon kartyazott ( tresillot jatszott), tobbszor is kiallt az erkelyre a tomeg ele, es hevesen bizonygatta, ?t visszataszitja a tron elfogadasanak gondolata. Azonban kifogasait rendre eljenzes hallgattatta el. Ekkor Iturbide a regensi juntahoz, a katonai vezet?khoz es a kongresszus elnokehez fordult, akik mind azt javasoltak neki, engedjen a nep akaratanak. A 19-en reggel 7 orakor osszeul? kongresszusban mar nem volt teljes az egyetertes, igaz, vegul mar csak arrol folyt a vita, hogy el?bb kerjek-e ki a kulonboz? tartomanyok vezet?inek velemenyet, vagy keslekedes nelkul nevezzek ki a csaszart. Az ulesen maga Iturbide is jelen volt (az ?t odaszallito oszverfogatbol az utcan tolongo rajongoi kifogtak az allatokat es maguk huztak a jarm?vet), es tobbszori felszolalasaban is az els? lehet?seget tamogatta. Valentin Gomez Farias felolvasott egy 46 kepvisel? altal alairt, Iturbide megkoronazasat tamogato dokumentumot, majd a kepvisel?k titkos szavazason 67?15 aranyban (mas forras szerint 77?15 ^[4] ) ugy dontottek, Iturbidet azonnal csaszarra valasztjak.

Bar a katonasag es a lakossag nagyobb resze is tamogatta a tronra lepest, kes?bb ellenfelei azzal vadoltak, a tuntetest ? szervezte es a hatalmat igy er?szakkal szerezte meg. Emlekirataiban azonban a csaszar ismetelten megfogalmazta: valoban nem allt volna szandekaban elfogadni a felkerest, ha nem kapta volna minden iranybol a biztatast.

I. Agoston koronazasarol junius 22-en szuletett dontes, ekkor hataroztak el, hogy feleseget is megkoronazzak es csaszarne titulust kap, legid?sebb fiuk, Agustin Jeronimo Principe Imperial (birodalmi herceg), tobbi gyermekuk Principe (herceg) lesz. Ozvegy apjat Principe de la Union (az unio hercege), Nicolasa nev? n?veret Princesa de Iturbide (Iturbide hercegn?je) cimekkel ruhaztak fel. A koronazasi szertartasra julius 21-en kerult sor a mexikovarosi szekesegyhazban . A felkenest Guadalajara puspoke vegezte Durango es Oaxaca puspokenek segitsegevel, a koronat a kongresszus elnoke helyezte Agoston fejere. Felesegenek koronazasa utan elfoglaltak kulon szamukra keszitett tronjukat, majd a f?pap latinul felkialtott: ?Eljen a csaszar orokke!”. Az uralkodopar es kiseretuk ezutan az egykori alkiralyi palotaba vonult, melynek erkelyer?l koszontottek a nepet.

A koronazas alkalmabol emlekermeket is verettek a csaszar es a csaszarne arckepevel es az ? AGUSTIN Y ANA EN SU FELIZ EXALTACION AL TRONO IMPERIAL DE MEXICO ” (?Agoston es Anna Mexiko birodalmi tronjara valo boldog felmagasztalasukkor”) illetve ? LA PATRIA LO ELEVA AL TRONO ” (?A Haza emeli ?t a tronra”) feliratokkal. ^[6]

A csaszarsag rendszere es bukasa [ szerkesztes ]

Mexiko Agoston csaszarsaga idejen erte el legnagyobb kiterjedeset: a mintegy 5 millio negyzetkilometeres orszag Kaliforniatol , Uj-Mexikotol es Texastol kezdve egeszen Costa Ricaig huzodott. Igaz, a Vercruzban meg allomasozo spanyol csapatok, a bels? ellentetek es Kozep-Amerika orszagainak 1823 eleji levalasa miatt a csaszar de facto nem kormanyozhatta teljes egeszeben ezt a hatalmas teruletet.

Hiaba volt a csaszar a lakossag koreben nepszer?, a regensseg idejen fennallo ellentetek nem csitultak. Mind a Bourbon-partiak, mind a koztarsasag hivei, a regionalis erdekek kepvisel?i es a regi fuggetlensegi harcosok szembekerultek vele. A frissen alapitott Orden de Guadalupe rend letrehozasaval es h? emberei kozott torten? ?osztogatasaval” sem tudott sok ujabb embert maga melle allitani. Sulyosbitotta a helyzetet, hogy az Amerikai Egyesult Allamok az elfogadott Adams?Onis-egyezmeny ellenere Mexiko eszaki teruleteinek megkapasarol akart targyalni, es mivel a csaszar ezt elutasitotta, az eszaki szomszed is ugynokoket kuldott Mexikoba, akik el?segitettek a szervez?d? lazadasokat. ^[6]

A kongresszus tagjai kozul augusztus 26-an tobbeket ismet letartoztatott az ellene valo osszeeskuves vadjaval, majd, mivel nem latott mas lehet?seget a torekeny egyensuly megszilarditasara, oktober 31-en feloszlatta a szerinte joreszt csak folosleges szocseplessel foglalkozo kongresszust es helyette egy hozza h? Junta Nacional Instituyente (Nemzeti Intezmenyesit? Junta) nev? szervet hozott letre. Az uj junta nekiallt uj torvenyek es egy alkotmanytervezet kidolgozasanak, de az orszag a kaosz fele tartott.

Felipe de la Garza felkeleset meg sikerult elfojtani, mivel a tamaulipasi parancsnok nem rendelkezett eleg nepszer?seggel, igy nem tudott tomegbazist kialakitani maga mogott. Kenytelen volt Monterreybe menekulni, majd hamarosan bocsanatert folyamodni a csaszarhoz. ? nemcsak hogy megbocsatott, hanem vissza is helyezte De la Garzat eredeti poziciojaba.

Hamarosan viszont komolyabb lazadas szervez?dott. Mivel Jose Davila a cordobai egyezmeny ellenere nem akarta atadni a mexikoiaknak a veracruzi San Juan de Ulua-er?dot , Agoston Jalapaba ment, hogy felmerje, mit tehet. Itt tobb helyi tisztvisel? is arrol panaszkodott neki, hogy Antonio Lopez de Santa Anna magat Jefe politiconak (politikai f?noknek) kinevezve despotikus uralmat gyakorol a kornyeken. A csaszar ezert Jalapaban talalkozott Santa Annaval, es hogy megprobalja megnyugtatni, hivatalosan Brigadier General rangot adomanyozott neki (igaz, a Jefe politicot nem engedelyezte). ? azonban nem elegedett meg ezzel, es nehany nap mulva, amikor a csaszar mar elhagyta Jalapat, december elejen Veracruzban kiadta a Veracruz-tervet , melyben egy uj kongresszus felallitasat es koztarsasag kikialtasat kovetelte (bar kes?bb maga vallotta be, nem pontosan tudta, milyen valojaban egy koztarsasag), es torvenytelennek nyilvanitotta Agoston hatalomra jutasat, mivel az er?szak alkalmazasaval tortent. A tervet, mely garantalta az Iguala-tervben is megfogalmazott egyenl?seget europaiak es amerikaiak kozott, alairta Guadalupe Victoria, es tamogatta Vicente Guerrero es Nicolas Bravo is. December 21-en Jalapanal azonban katonai osszecsapasra kerult sor, melyb?l a csaszar seregei kerultek ki gy?ztesen. ^[4]

Santa Anna azonban hamarosan uj tamogatokat talalt es ujra er?re kapott. Agoston Jose Antonio Echavarri tabornokot kuldte az ujabb felkelesek leveresere, am Echavarri ehelyett (valoszin?leg Mariano Michelena es Miguel Ramos Arizpe hatasara) csatlakozott a mozgalomhoz. 1823 februarjaban kiadta a Casa Mata-tervet . Ugy gondoltak, a tartomanyok nagyobb fuggetlenseget erdemelnek (tobbek kozott az ? joguk eldonteni, hogy a regi kongresszus mely tagjai vehessenek reszt az uj szerv munkajaban), ezert jelent?s hataskorb?vitest koveteltek szamukra. A hadsereg egyre inkabb tudatara ebredt, hogy jelent?s hatalmi tenyez?, szinte barkit segithet hatalomra jutni vagy eltavolitani a hatalombol. A 13 tartomanyi kepviselethez es a hadsereg vezet?ihez szetkuldott Casa Mata-tervhez legtobben azonnal csatlakoztak. Agoston arra kenyszerult, hogy visszaallitsa az alkotmanyozo kongresszust, de mar kes? volt: az egykori haromgarancias hadsereg maradvanyaibol letrejott had, mely most Felszabadito Hadseregnek (Ejercito Libertador) nevezte magat, a f?varoshoz kozelitett. A csaszar 1823. marcius 19-en lemondott.

A csaszarsag bukasa utan letrejov? vegrehajto hatalmi szervet egy triumviratus iranyitotta: Celestino Negrete , Nicolas Bravo es Guadalupe Victoria, a ket helyettes tag Mariano Michelena es Miguel Dominguez volt. Kimondtak, hogy Agoston rendszere kezdetekt?l fogva torvenytelen volt (igy lemondasa is ervenytelen), a kongresszus pedig visszakapta jogkoreit. Egyre tobben kezdtek kovetelni a csaszar tavozasat az orszagbol, ezert meg egy evi 25 000 pesos jaradekot is megszavaztak neki, felteve, hogy kivandorol. ^{[4] [5]}

A csaszar visszaterese [ szerkesztes ]

A lemondott Agoston csaszar 1823. marcius 30-an csaladjaval es kiseretevel Veracruz fele indult, majd onnan Europaba hajozott. Augusztus 2-an kotottek ki a toszkanai Livornoban , majd kes?bb Londonban es a szinten angliai Bathban elt.

Aprilis 28-an hazajanak kongresszusa ugy rendelkezett, hogy az egykori csaszart torvenyen kivuli arulonak tekinti, es abban az esetben, ha esetleg ujra mexikoi foldre lepne, azonnal halalbuntetest kell kiszabni ra. Iturbide err?l a rendelkezesr?l mit sem sejtett.

Angliai tartozkodasa soran mexikoi szimpatizansaitol szamos levelet kapott, melyben arra kertek, terjen haza. ? utnak is indult: 1824. majus 11-en Southampton kikot?jeben elhagyta Europat. Junius 29-en erkeztek meg a texasi San Bernardo-obolbe , majd ket nappal kes?bb Tampico kikot?jet celoztak meg. A kedvez?tlen tengeraramlasok miatt azonban kenytelenek voltak kikotni Soto la Marinaban . Ott azonban a meg ervenyben lev? orszagos rendelet alapjan elfogtak es Padilla varosaba kisertek, ahol julius 19-en kivegeztek. ^[7]

Jegyzetek [ szerkesztes ]