I. Kallixtusz papa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
I. Kallixtusz papa
a katolikus egyhaz vezet?je
1850 körüli ábrázolás
1850 koruli abrazolas

Eredeti neve Callixtus vagy Callistus
Szuletett 2. szazad
Roma
Nemzetisege romai
Megvalasztasa 217
Pontifikatusanak
vege
222 . oktober 14.
Elhunyt 222 . oktober 14.
Roma
Ellenpapa Hippolutosz
Tisztelete
Tisztelik Romai katolikus egyhaz
Unnepnapja oktober 14.
El?z? papa
Kovetkez? papa
Zefirin
I. Orban
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Kallixtusz papa temaju mediaallomanyokat.

Szent I. Kallixtusz ( latinosan : Callixtus/Callistus ), ( 2. szazad ? 222 . oktober 14. ) a 16. papa Szent Peter oroken. 217 -t?l viselte ezt a cimet egeszen halalaig. Az ? uralkodasanak kezdeten lepett fel a tortenelem els? ellenpapaja, Hippolutosz .

Elete [ szerkesztes ]

Eleter?l es munkassagarol f?kent Hippolutosz leirasai alapjan, a Philosophoumena cim? m?ve alapjan vannak ismereteink, azonban ellenlabaskent nem feltetlen irt igazakat I. Kallixtusz eleter?l.

Mindenesetre eletrajzat a Philosophoumena a kovetkez?keppen irja le. Italiaban szuletett egy szolgacsaladban. Amikor elerte az erett kort, ura, Carpophorus egy penzintezet szolgalataba adta at. Azonban Kallixtusz elhagyta a keresztenyek befektetett penzet, igy jobbnak latta, ha elmenekul Romabol . Azonban Portus nal elkaptak, es hajoval akartak visszavinni ura ele. Kallixtusz atvetette magat a korlaton es a tengerre akarta bizni sorsat. Vegul kimentettek, es igy vittek ura ele. A keresztenyek , akiknek penzet Kallixtusz elhagyta, megbocsatottak neki, es elengedtek bunteteset.

Azonban hamarosan ismet letartoztattak a kes?bbi papat , mert egy zsinagogaban kisebb harc kezd?dott, amikor adossagot akart begy?jteni. Hamarosan kiderult rola, hogy kereszteny . Az iteletet immar nem kerulhette el, es Szardinia szigetere kuldtek egy banyaba. Vegul tobb kereszteny tarsaval egyutt felszabaditottak, Marcia, Commodus csaszar szeret?jenek kozbenjarasara.

A legyengult Kallixtuszt Romaba vittek vissza, es ott a kereszteny kozosseg apolta. Felepulese utan Zefirin papa melle szeg?dott, es hamarosan a papa archidiakonusa lett. A Via Appia-i katakombak vezet?jeve valt, amelyet evek multan rola neveztek el.

I. Kallixtusz, a papa [ szerkesztes ]

Zefirin papa halala utan I. Kallixtusz ra szallt at a legf?bb kereszteny meltosag viselese. El?djenek er?s fellepese, az egyhaz egysegesitesere tett rendeletei es kikozositesei miatt, f?kent a birodalom keleti reszeben hanyatlott a romai puspok hatalma es nepszer?sege. Ezert kellett I. Kallixtusz nak szamolnia Hippolutosz ellenpapaval.

Eretnekek es Szentharomsag [ szerkesztes ]

Pontifikatusa alatt sokat kuzdott a kulonboz? szentiras-ertelmezesekkel. F?kent a Szentharomsag koruli vitakban kellett kiallnia. Igy elitelte Szabelliosz elmeletet, a szabellianizmust , amely Isten harom megszemelyesuleset (Atya, Fiu es Szentlelek ) ugy tekinti, hogy az Atya a f? alak, mig a masik ket megszemelyesules csak egyfajta kisugarzast jelol. A modalizmus kovet?i is hasonlo elveket vallottak. ?k az isteni megjelenes egysegere akartak terelni a hangsulyt, a szentharomsaggal ellentetben. Kallixtusznak ezzel az iranyzattal is komoly gondjai voltak. Az adopcianizmus is ebben a korban bontotta ki nezeteit arrol, hogy Jezus Krisztus egyszer? ember volt, akire szuletesekor szallt le az istenseg. A tobbek kozott a bizanci Theodotosz terjesztette nezetet eretneknek tartottak. Ugyan nagyon sok megbeszelest tartottak a Szentharomsag kerdeser?l, megsem sikerult kozos megegyezesre jutniuk, es a vitak I. Kallixtusz pontifikatusa alatt nem simultak el.

B?nbocsanat [ szerkesztes ]

Az eretnekseg mellett azonban I. Kallixtusz papa legf?bb cselekedete volt az, hogy ? vezette be a megbant b?nok bocsanatat . Azt vallotta, hogy az egyhaznak a f? feladata az iranymutatas, a b?nok bocsanata, vagyis a hiv?k fele fordulas, es nem a bels? dogmatikus vitak. Eppen ezert vette be a fenti mondatot az egyhaz f? feladatai koze.

Hippolutosz elkepedve hallotta ellenfele kulonos rendeletet, amely alapjan a b?neit megbano gyilkosokat, hazassagtor?ket es paraznalkodokat is befogadja Jezus nyajaba. Az akkori kocsmarosok kozott az jarta, hogy a papa egy szegyenfoltra epit szentelyt. Ez a cselekedet elnyerte a csaszari hatalom tamogatasat, hiszen az udvarban azt vallottak, hogy akarmilyen isten tisztelete tobbet er, mintha kocsmaba jarna a cs?cselek.

Vertanusaga [ szerkesztes ]

A csaszari tamogatas vegul oda vezetett, hogy Roma egyik kulvarosaban, a Trasteveren epithette fel legendas bazilikajat, a Santa Maria -t, amelynek utoda ma is all. A legendak szerint a bazilika kozpontjaban volt egy kut is, amelybe 222 -ben romai katonak belefojtottak Kallixtuszt. Ennek a hagyomanynak valoszin?leg nincsen alapja.

A szelesebb korben elfogadott allaspont szerint a Via Aurelia mellett temettek el, majd testet III. Gergely papa vitette at a Santa Maria in Trastevere-templom ba. Unnepet oktober 14-en tartjak.

M?vei [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Commons:Category:Callistus I
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Kallixtusz papa temaju mediaallomanyokat.


El?z? papa:
Zefirin
Romai papa
217 ? 222
Vatikán címere
Kovetkez? papa:
I. Orban