Szent I. Kallixtusz
(
latinosan
:
Callixtus/Callistus
), (
2. szazad
?
222
.
oktober 14.
) a 16.
papa
Szent Peter
oroken.
217
-t?l viselte ezt a cimet egeszen halalaig. Az ? uralkodasanak kezdeten lepett fel a tortenelem els? ellenpapaja,
Hippolutosz
.
Eleter?l es munkassagarol f?kent
Hippolutosz
leirasai alapjan, a
Philosophoumena
cim? m?ve alapjan vannak ismereteink, azonban ellenlabaskent nem feltetlen irt igazakat
I. Kallixtusz
eleter?l.
Mindenesetre eletrajzat a
Philosophoumena
a kovetkez?keppen irja le. Italiaban szuletett egy szolgacsaladban. Amikor elerte az erett kort, ura,
Carpophorus
egy penzintezet szolgalataba adta at. Azonban Kallixtusz elhagyta a
keresztenyek
befektetett penzet, igy jobbnak latta, ha elmenekul
Romabol
. Azonban
Portus
nal elkaptak, es hajoval akartak visszavinni ura ele. Kallixtusz atvetette magat a korlaton es a tengerre akarta bizni sorsat. Vegul kimentettek, es igy vittek ura ele. A
keresztenyek
, akiknek penzet Kallixtusz elhagyta, megbocsatottak neki, es elengedtek bunteteset.
Azonban hamarosan ismet letartoztattak a kes?bbi
papat
, mert egy zsinagogaban kisebb harc kezd?dott, amikor adossagot akart begy?jteni. Hamarosan kiderult rola, hogy
kereszteny
. Az iteletet immar nem kerulhette el, es
Szardinia
szigetere kuldtek egy banyaba. Vegul tobb
kereszteny
tarsaval egyutt felszabaditottak,
Marcia,
Commodus
csaszar szeret?jenek kozbenjarasara.
A legyengult Kallixtuszt
Romaba
vittek vissza, es ott a
kereszteny
kozosseg apolta. Felepulese utan
Zefirin papa
melle szeg?dott, es hamarosan a
papa
archidiakonusa lett. A Via Appia-i
katakombak
vezet?jeve valt, amelyet evek multan rola neveztek el.
I. Kallixtusz, a papa
[
szerkesztes
]
Zefirin papa
halala utan
I. Kallixtusz
ra szallt at a legf?bb
kereszteny
meltosag viselese. El?djenek er?s fellepese, az egyhaz egysegesitesere tett rendeletei es kikozositesei miatt, f?kent a birodalom keleti reszeben hanyatlott a
romai
puspok
hatalma es nepszer?sege. Ezert kellett
I. Kallixtusz
nak szamolnia
Hippolutosz
ellenpapaval.
Eretnekek es Szentharomsag
[
szerkesztes
]
Pontifikatusa alatt sokat kuzdott a kulonboz? szentiras-ertelmezesekkel. F?kent a
Szentharomsag
koruli vitakban kellett kiallnia. Igy elitelte
Szabelliosz
elmeletet, a
szabellianizmust
, amely
Isten
harom megszemelyesuleset (Atya, Fiu es
Szentlelek
) ugy tekinti, hogy az Atya a f? alak, mig a masik ket megszemelyesules csak egyfajta kisugarzast jelol. A
modalizmus
kovet?i is hasonlo elveket vallottak. ?k az isteni megjelenes egysegere akartak terelni a hangsulyt, a szentharomsaggal ellentetben. Kallixtusznak ezzel az iranyzattal is komoly gondjai voltak. Az
adopcianizmus
is ebben a korban bontotta ki nezeteit arrol, hogy
Jezus Krisztus
egyszer? ember volt, akire szuletesekor szallt le az istenseg. A tobbek kozott a
bizanci
Theodotosz
terjesztette nezetet
eretneknek
tartottak. Ugyan nagyon sok megbeszelest tartottak a
Szentharomsag
kerdeser?l, megsem sikerult kozos megegyezesre jutniuk, es a vitak
I. Kallixtusz
pontifikatusa alatt nem simultak el.
Az
eretnekseg
mellett azonban
I. Kallixtusz
papa
legf?bb cselekedete volt az, hogy ? vezette be a
megbant b?nok bocsanatat
. Azt vallotta, hogy az egyhaznak a f? feladata az iranymutatas, a b?nok bocsanata, vagyis a hiv?k fele fordulas, es nem a bels? dogmatikus vitak. Eppen ezert vette be a fenti mondatot az egyhaz f? feladatai koze.
Hippolutosz
elkepedve hallotta ellenfele kulonos rendeletet, amely alapjan a b?neit megbano gyilkosokat, hazassagtor?ket es paraznalkodokat is befogadja
Jezus
nyajaba. Az akkori kocsmarosok kozott az jarta, hogy a
papa
egy szegyenfoltra epit szentelyt. Ez a cselekedet elnyerte a csaszari hatalom tamogatasat, hiszen az udvarban azt vallottak, hogy akarmilyen isten tisztelete tobbet er, mintha kocsmaba jarna a cs?cselek.
A csaszari tamogatas vegul oda vezetett, hogy
Roma
egyik kulvarosaban, a
Trasteveren
epithette fel legendas bazilikajat, a
Santa Maria
-t, amelynek utoda ma is all. A legendak szerint a bazilika kozpontjaban volt egy kut is, amelybe
222
-ben romai katonak belefojtottak Kallixtuszt. Ennek a hagyomanynak valoszin?leg nincsen alapja.
A szelesebb korben elfogadott allaspont szerint a Via Aurelia mellett temettek el, majd testet
III. Gergely papa
vitette at a
Santa Maria in Trastevere-templom
ba. Unnepet
oktober 14-en
tartjak.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
---|
|