I. Honoriusz papa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
I. Honoriusz papa
a katolikus egyhaz vezet?je
Szuletett ?
Capua
Megvalasztasa 625 . oktober 27.
Pontifikatusanak
vege 		638 . oktober 12.
Elhunyt 638 . oktober 12.
Roma
El?z? papa
Kovetkez? papa
V. Bonifac
Szeverin
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Honoriusz papa temaju mediaallomanyokat.

I. Honoriusz ( latinul : Honorius ), (? ? 638 . oktober 12. ) foglalhatta el a vilagtortenelemben 70.-kent a kereszteny egyhaz papai tronjat 625 . oktober 27 -en. 13 evnyi pontifikatusa meg tobb szaz ev multan is nagy vitakat kavart. Nem lenne elfogult a kijelentes, ha Honoriuszt a papak tortenetenek egyik legvitatottabb alakjanak szamitanank. Kivalo teologiai ismeretekkel rendelkezett, es uralkodasa alatt tobb jelent?s lepest is tett. Megis az utokor szamara leginkabb krisztologiai vitai maradtak fenn. Ezek alapjan Honoriusz meggondolatlannak t?nhet.

Elete es pontifikatusanak els? evei [ szerkesztes ]

Gazdag campaniai csaladban szuletett. Nevelteteset a papokra biztak, igy valasztotta az egyhazi palyat. Peldakepenek I. Gergely papat tartotta. Diakonussa szenteltek, majd V. Bonifac papa halala utan ket nappal a zsinat az egyhaz vezetesere valasztotta meg 625 . oktober 27-en .

Pontifikatusanak kezdeten nagy lelkesedessel nezett szembe papai feladataival. Egeszen 634 -ig datalhato ez a korszak, amig meg nem kezd?dtek a krisztologiai vitak. Szazadanak legnagyobb alkoto papaja. Tobb kolostort alapitott sajat vagyonabol, es rengeteg templomot hozott rendbe Romaban . Epitkezesekbe is belefogott, amelynek ma is lathato nyoma a romai Sant’Agnese templom. Ennek egyik mozaikjaban megorokitettek a b?kez? papat. Ezen felul megjavittatta Traianus vizvezeteket is, ezzel javitva a romaiak eletkorulmenyeit. Rendszeresen adakozott a szegenyeknek. Sokoldalusagat mutatja, hogy a lombard tronutodlasba is igyekezett beleszolni. Az ?rultnek tartott Adaloald kiraly melle allt, amikor arianus ellenfelei el akartak ?t mozditani tronjarol.

Legjelent?sebb sikeret Italiaban erte el, amikor Herakleiosz csaszar kozbenjarasaval sikerult felszamolni az aquileiai egyhazmegye skizmajat a harom fejezet elvetese miatt. Tobb levelet is kuldott Hispaniaba , amelyben az ott el? zsidok megteriteset szorgalmazta. Honorius uralkodasa soran nagy figyelmet szentelt a brit szigeteknek. A britek foldjere kuldte Szent Birinust, hogy teritse meg az ott el? nyugati szaszokat. Levelezett Northumbria uralkodojaval, Edwinnel is, es a jo kapcsolat eredmenyekent 634 -ben ket erseki kozpontot is letrehozott a britek foldjen. A palliumot elkuldte Canterburybe , Honoriusz ersek hivatalanak meger?sitesere, es Szent Palt, York varos ersekeve emelte. 630 -ban levelet irt az ir egyhaznak, amelyben ra akarta birni az ottani klerust, hogy husvet unnepet ugyanakkor tartsak mint Roma. A Magh Lene-i zsinat utan az irek ugy dontottek, hogy koveteket kuldenek Honoriuszhoz. Miutan a kuldotteket a papa szemelyesen gy?zte meg az id?pont fontossagarol, 633 -ban az Ir-szigeten is akkor unnepeltek a husvetot, mint barhol mashol a kozepkori vilagban.

Krisztologiai vitak [ szerkesztes ]

634 -ben Honoriusz pontifikatusa jelent?s megmerettetes ele ert. A mar tobb mint ket evszazada huzodo vitak a monofizitak es a katolikusok tanai kozott ismet felszinre buktak. A 451 -es khalkedoni zsinat elvileg lezarta a vitakat, azonban megis ujra fellangolhattak a monofizita remenyek a tortenelem egy fricskaja miatt.

A kezdetek: Ormenyorszag [ szerkesztes ]

Mi is volt ez a fricska? A monofizita es a katolikus (azaz igaz hit?) allaspont legsarkalatosabb vitapontja Jezus emberi es isteni megtestesulese es ezek akaratanak megjelenese volt. A katolikusok szerint Jezus Krisztus ket termeszetb?l tev?dik ossze, az emberi es isteni termeszetb?l. Azonban a ket elter? termeszet egy testben lakozik. Isten tehat nem kulonbozik Jezustol, az embert?l, aki szenvedett es megfeszittetett. A monofizitak azonban tagadtak Jezus emberi voltat, es szerintuk az Isten es az Ige (az Ige itt valojaban Krisztusra utal, hiszen az Isten altala hirdette igejet a foldon) megfoghatatlan szemelye egyesult a testtel. Ez egyben azt is jelentette, hogy az emberek b?neit egy olyan leny valtotta meg, amely nem is kozuluk valo. Ez alapjaiban rengette volna meg a katolikus egyhazat.

Megis 622 -ben Ormenyorszagban , tobb szaz evvel a vita elulte utan Herakleiosz csaszar a monofizitak elleni beszedeben elejtette azt a bizonyos fricskat. Az uralkodo a Megtestesult Iget egyerveny?nek nevezte, es ezzel a kifejezessel megnyerte az orszag monofizita lakoinak tamogatasat. A csaszar abba nem gondolt bele, hogy szavai ertelmezhet?k ugy is, hogy azzal elismerte Krisztus isteni lenyet, mivel egyerveny?nek nevezte a ket termeszetet. A beszedet olvasta egy Kurosz nev? keleti puspok, aki a csaszar szavaiban eretnekseget velt felfedezni. Panaszaval Sergiushoz , Konstantinapoly patriarkajahoz fordult. A patriarka nem merte firtatni a csaszar hitet, igy azt felelte Kurosznak, hogy ? nem akar ebben a kerdesben allast foglalni, de az bizonyos, hogy el?dje, Mennas patriarka mar hasznalta az egyerveny?seget Vigiliusz papanak irt leveleben. 630 -ban Kurosz Alexandria patriarkaja lett.

Alexandria [ szerkesztes ]

Amikor Kuroszt felszenteltek az eszak-afrikai teruletek legf?bb egyhazi vezet?jeve, szomoruan tapasztalta, hogy majdnem egesz Egyiptom a monofizita hit kovet?je. Miutan Sergius nem beklyozta meg Herakleiosz csaszar szavait eretnekseggel, igy felszentelese utan ? is hasznalta az egyerveny?seg kifejezest. Ezekkel a szavakkal sikerult meger?sitenie hatalmat Afrikaban . A monofizitak nagy tomegekben egyesultek ujra a katolikus egyhazzal. Kurosz kijelentese nagyobb felfordulast okozott Alexandriaban, mint azt remelte. A megter? monofizita tomegek hire hamar eljutott Konstantinapolyba, ahol Sergius vegul ugy dontott, hogy levelben keri ki Honoriusz velemenyet az esetr?l. A level 634 -ben erkezett meg Romaba . Id?kozben Sergius azt tanacsolta Kurosznak, hogy ha lehet, ne nagyon hasznalja az egyerveny? kifejezest.

Monotheletizmus [ szerkesztes ]

Az egyerveny?seg kifejezes nemcsak a katolikus teologusoknak okozott sok fejtorest, kenyes ertelmezese miatt a monofizitak sem tamogattak egysegesen. Igy alakult ki a monotheletizmus tana, amely Krisztus egyetlen es egyseges akaratat hirdette. A monotheletistak elfogadtak az egyerveny?seget, es csatlakoztak a katolikus egyhazhoz. A monofizitak megtartottak nez?pontjaikat, es nem egyesultek az egyhazzal.

Honoriusz valaszol [ szerkesztes ]

Sergius 634 -ben elkuldott levelere Honoriusz olyan valaszt irt, amely meg tobb mint ezer ev mulva is vita alapjat kepezte. A papatol a keleti vezet?k azt vartak, hogy valamilyen formaban allast foglal majd a romai klerus neveben, es ezaltal szentesiti, vagy tiltja az alexandriai monotheletistak csatlakozasat, illetve az egyerveny?seget. Azonban Honoriusz nem foglalt allast, nem tiltott meg semmit de nem is adta aldasat semmire. Egyetertett Sergius patriarka felelmeivel, es azt javasolta, hogy az egyerveny? kifejezest kerulni kell. Ez eddig rendben is lenne, azonban Honoriusz leveleben leirta, hogy a ket termeszet kifejezest sem ajanlatos hasznalni, mert ezaltal nesztorianizmussal vadolhatnak Romat. Ezek a szavak nem a katolikus hit elvei alapjan keletkeztek. Azonban a papa aggasztobb sorokat is feljegyzett valaszaban. ?Hogy miert ismerjuk el Urunk Jezus Krisztus egy akaratat? Mert nyilvanvaloan a mi termeszetunkkel es nem annak b?nos masaval valt eggye az Isten, vagyis azzal a termeszettel, amely meg a b?nbeeses el?tt teremttetett, nem pedig a b?nnel megmergezett termeszettel.” Eszerint Jezus Krisztus emberi termeszetet kerd?jelezi meg a papa. Ez a mondata okozott kes?bb evezredes vitakat. A level tobbi resze orthodox gondolatokat tartalmazott. Honoriusz irasa ketseget kizaroan hivatalos dokumentum, nem pedig egy maganlevel.

Az Ecthesis [ szerkesztes ]

Konstantinapolyba csak 638 -ban erkezett meg Honoriusz valasza, amelyet Sergius elfogadott, es Herakleiosz csaszar megbizasabol megirta az Ecthesis cim? m?vet. Az Ecthesis tulajdonkeppen ertelmezes volt, amelyet a csaszar adott ki. Ebben Herakleiosz Honorius levele alapjan elismeri es birodalmaban torvennye emeli az Ur egy akaratanak letet, es eltorli az egyerveny? illetve keterveny? kifejezeseket. Meg ugyanazon ev decembereben Sergius zsinatot hivott ossze Konstantinapolyban, ahol az Apostoli Szentszekkel egyetertesben elfogadtak az Ecthesist. Nem sokkal ezutan Sergius meghalt.

Halal es kiatkozas [ szerkesztes ]

Id?kozben Romaban 638 . oktober 12-en Honoriusz is meghalt. Tudomasa sem volt levelenek kes?bbi visszhangjarol, a konstantinapolyi zsinatrol vagy Herakleiosz Ecthesiser?l. Testet a legnagyobb tiszteletben temettek el a Szent Peter- bazilikaban . A 638 -as evben tobb egyhazi meltosag is meghalt. Kozejuk tartozott Szent Sophronius is, Jeruzsalem patriarkaja. A szent ismerte a vita kitoresenek apropojat, es eletenek nagy reszet arra forditotta, hogy a Szentirasbol kideritse, mi is az egyetlen katolikus allaspont a krisztologiai vitakban. Tobb apostoli forras is a ket termeszet, a keterveny? isteni es emberi lenyre utalt. Ugyan mar Sophronius sem elhette meg Honoriusz valaszat es az Ecthesist, halala el?tt leveleket kuldott a kereszteny egyhaz vezet?inek, amelyben leirta kutatasainak eredmenyet.

Romaban a levelet hatalmas megdobbenessel fogadtak, es amikor az uj papa, Szeverin 640 -ben koveteket kuldott Konstantinapolyba, hogy elfogadtassa a csaszarral kinevezeset, elutasitotta az Ecthesist. Herakleiosz nem akarta elfogadni Roma allaspontjat, viszont Severinus utodja IV. Janos papa is elitelte m?vet. Ezert vegul maga a csaszar is visszavonta az Ecthesist.

Mar Sophronius levele is megalapozta a vitat arrol, hogy Honoriuszt eretnekseggel vadoljak-e. Tobb eves vita utan vegul 680 . november 7-en osszeult a konstantinapolyi egyetemes zsinat, amelyen Honoriuszt eretneknek min?sitettek, es kikozositettek az egyhazbol.

Honoriusz a kes?bbi evszazadokban [ szerkesztes ]

A kiatkozott egyhazf? sorsa meg sokaig vitatema maradt az egyhazban. B?nosseget senki sem firtatta, viszont a kes?bbi korok teologusai inkabb csak meggondolatlansaggal vadoltak meg Honoriuszt, mintsem eretnekseggel. Megis 1231 evvel halala utan ujra heves vitak tortek ki Honoriusz levelevel kapcsolatban. 1869 . december 7-en nyitottak meg az els? vatikani zsinatot , amelynek egyik legkenyesebb temaja volt a papai tevedhetetlenseg . Ez azt jelenti, hogy az egyhazf? hit es erkolcs kerdeseben Isten altal nem tevedhet. Ennek cafolasara olvastak fel a zsinat el?tt Honorius levelet, amely ismet heves vitakat szitott a klerus tagjai kozott.

Ugyan Honoriusz szamlajara halala utan eretnekseget es b?nt lajstromoltak Romaban, azt le kell szogezni, hogy szemelyeben josagos uralkodo ulhetett a papai tronon, aki legf?bb kotelessegeinek mindig eleget tett, azonban egyik botlasa evezredeken at fennmaradt, es csak ennek rossz visszhangja maradt meg az emlekezetben.

M?vei [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]


El?z? papa:
V. Bonifac
Romai papa
625 ? 638 		Vatikán címere
 Kovetkez? papa:
Szeverin
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Honoriusz_papa&oldid=23134444 ”