I.
[1]
Gyorgy
, oroszosan
Jurij Vlagyimirovics
, vagy
Jurij Dolgorukij
(
oroszul
:
Юрий Владимирович Долгорукий
,
ooroszul
Гюрьги, Дюрьги), (
1090-es evek
?
Kijev
,
1157
.
aprilis 15.
[2]
)
vlagyimir-szuzdali
1125
-t?l es
kijevi
nagyfejedelem
1149
-t?l
1151
-ig es
1155
-t?l halalaig, akit
Moszkva
alapitojanak tartanak.
Szuletesenek id?pontja
[
szerkesztes
]
Jurij
Vlagyimir Monomah
kijevi nagyfejedelem hatodik fia volt. Szuletesenek eve es anyjanak kilete bizonytalan.
Tatyiscsev
szerint 1090-ben szuletett es eszerint anyja Vlagyimir els? felesege, Wessexi Gitta volt, aki feltehet?en 1098. marcius 10-en halt meg. Azonban a Monomah altal irt eletrajzban Jurij anyja 1107-ben halalozott el, aki eszerint a nagyfejedelem masodik felesege, a gorog szarmazasu Eufemia lehetett, Jurij pedig 1097-1102 kozott jott a vilagra (1102-ben occse, Andrej szuletett). Masreszt viszont Jurij masodik fia, Andrej Bogoljubovszkij feltehet?en 1111 korul szuletett, az els? fia eszerint meg korabban, amikor Jurij nem lehetett sokkal fiatalabb 16-17 evnel. Megnyugtato valasz tehat nincs Jurij szuletesi idejenek kerdesre, annyi vehet? biztosra, hogy valamikor az 1090-es evekben tortent.
Rosztov-Szuzdal fejedelmekent
[
szerkesztes
]
1120-ban Jurij vezette a
volgai bolgarok
elleni orosz hadjaratot, amelyben a
kunok
is segitettek.
1125-ben a
Rosztovot
kormanyzo Jurij atvitte birtokainak kozpontjat
Szuzdalba
. Utoda es fia, Andrej Bogoljubszkij 1157-ben
Vlagyimirbe
tette at a szekhelyet. Rosztov politikai jelent?sege ezutan jelent?sen lecsokkent.
1132-ben az uj nagyfejedelem,
Jaropolk
nem a hagyomanyos oroklesi rend szerint, legid?sebb occsenek adta at a Perejaszlavli fejedelemseget (amivel mutatta volna annak tronorokosi statuszat), hanem az el?z? uralkodo,
Msztyiszlav
fianak, Vszevolodnak. Jurij, sajat kes?bbi orokosodeset is feltve, fegyverrel ?zte el Vszevolodot a varosbol. A nagyfejedelem ekkor Vszevolod occsenek,
Izjaszlavnak
adta Perejaszlavlt, de Jurijnak ez a megoldas sem felelt meg. Izjaszlav ekkor helyet cserelt a turovi
Vjacseszlav Vlagyimiroviccsal
, de utobbinak nem tetszett Perejaszlavl es visszakovetelte korabbi varosat. A nagyfejedelem ujabb probalkozast tett a kerdes megoldasara: Jurij megkapta Perejaszlavlt, korabbi fejedelemseget, Rosztovot pedig at kellett volna adnia Izjaszlavnak, am Jurij ennek nem tett eleget. A felduhodott Izjaszlav a batyjahoz utazott
Novgorodba
, szovetkeztek a
csernyigovi fejedelemmel
es a kunokkal es Kijev, illetve Jurij rosztovi birtokai ellen indultak. Az 1134-es zsdanaja gorai csataban mindket fel nagy vesztesegeket szenvedett es dont? gy?zelmet nem sikerult elerni. 1135-ben Jaropolk az elegedetlen fejedelmeket kozott ugy tett igazsagot, hogy Jurij megtartotta Rosztovot, Perejaszlavlt atadta Monomah legkisebb fianak, a volhiniai Andrejnek, Volhinia pedig Izjaszlave lett.
Jaropolk halalaig es
Vszevolod
nagyfejedelemsege alatt Jurij Dolgorukij leginkabb sajat birtokainak meger?sitesevel foglalkozott, bar sikertelenul megprobalta ravenni a novgorodiakat egy deli hadjaratra. Meger?ditett varosok sorat alapitotta,
Dubnat
,
Pereszlavl-Zalesszkijt
,
Kosztromat
,
Dmitrovot
es lehetseges, hogy
Gorogyecet
is. 1147-ben az ? uralkodasa idejen emlitik el?szor
Moszkvat
, ott latta vendegul szovetsegeset, a novgorod-szeverszki Szvjatoszlavot (aki az
Igor-enek
f?h?senek, Igor Szvjatoszlavicsnak volt az apja). A kronika szerint a
Moszkva-folyo
menti falvaknak Sztyepan Kucsko szuzdali bojar volt a tulajdonosa. Amikor Jurij Dolgorukij atutazott a kornyeken, a bojar goromban viselkedett vele ezert kivegeztette es elkobzott birtokain varost alapitott, amit eleinte Kucskovnak, kes?bb a folyo utan Moszkvanak neveztek. A kronika szerint a fejedelem 1156-ban gerendafalakkal es sanccal vetette korbe Moszkvat.
Harca a nagyfejedelemsegert
[
szerkesztes
]
Jurij nagyfejedelem (Borisz Csorikov rajza, 1836)
Vszevolod
nagyfejedelem 1146-os halala utan annak occse,
Igor
lett az utoda, de ?t a kijevi nepgy?les meghivasara
Izjaszlav
er?szakkal megdontotte es a hagyomanyos orokosodes megsertesevel maga ult a tronra. Igort a kijeviek a kovetkez? evben megoltek, es occse, a novgorod-szeverszki Szvjatoszlav engesztelhetetlen ellensege lett Izjaszlavnak. Izjaszlav emiatt tamogatni kezdte a csernyigoviak teruleti igenyet Szvjatoszlavval szemben es hamarosan ujbol langba borult a
Kijevi Rusz
. Jurij Szvjatoszlav oldalara allt, csakugy mint a halicsi Vlagyimirko es megnyertek ugyuknek a kunokat is. Izjaszlav szovetsegesei a tobbi orosz fejedelemseg nagy resze, valamint a dinasztikus hazassagok altal rokon magyar, cseh es lengyel kiralyok voltak. Jurij ketszer is elfoglalta Kijevet, de Izjaszlav mindketszer el?zte a varosbol. A Ruta folyo melletti vereseg utan mar nem volt kepes aktivan fellepni az orszag deli reszen es szovetsegeseit is egymas utan felmorzsoltak.
Izjaszlav es tarsuralkodoja,
Vjacseszlav
1154-es halala utan seregei elen Kijevbe indult. Utkozben talalkozott a Vjacseszlav altal kinevezett uj nagyfejedelemmel,
Rosztyiszlavval
, aki, hogy elkerulje a harcot, elismerte Jurij tronigenyet. A Kijevet id?kozben megszallo masik tronkovetel?, a csernyigovi
Izjaszlav
is bekeben atadta a varost. Jurij ezutan a Rusz reszfejedelemsegeit szetosztotta fiai kozott.
1157-ben Volhiniabol sikertelenul probalta el?zni
Izjaszlav
fiat,
Msztyiszlavot
, aki ezutan osszefogott Jurij uralmanak tobbi ellenz?jevel, a csernyigovi Izjaszlavval es Rosztyiszlavval. Ujabb harcra azonban nem kerult sor, mert 1157. majus 15-en Jurij Dolgorukij meghalt, allitolag a kijevi bojarok mergeztek meg. Rendkivul nepszer?tlen volt a kijeviek koreben, halala utan a nep azonnal kifosztotta a palotajat. Utodja a tronon
Izjaszlav
csernyigovi fejedelem lett.
Csaladja es gyermekei
[
szerkesztes
]
Jurij Dolgorukijt abrazolo 1995-os orosz belyeg
Jurij el?szor 1108-ban n?sult, az apja altal kotott bekeszerz?des ertelmeben a kunok vezerenek, Aepa kan lanyat vette felesegul. Gyermekeik:
- Rosztyiszlav (†1151), novgorodi es perejaszlavli fejedelem
- Andrej Bogoljubovszkij
(1112?1174), vlagyimir-szuzdali nagyfejedelem
- Ivan (†1147), kurszki fejedelem
- Gleb
(†1171), kijevi nagyfejedelem
- Borisz (†1159), belgorodi es turovi fejedelem
- Jelena (†1165), ferjhez ment Oleg Szvjatoszlavics novgorod-szeverszki fejedelemhez
- Marija (†1166)
- Olga (†1189), ferjhez ment Jaroszlav halicsi fejedelemhez
Jurij masodik feleseger?l nem sokat lehet tudni, az egyetlen biztos informacio, hogy 1183-ban halt meg. Egyes forrasok Olganak, vagy Helenenek nevezik es lehetseges, hogy bizanci volt. Gyermekeik:
- Vaszilko (†1162), szuzdali fejedelem
- Msztyiszlav (†1162), novgorodi fejedelem
- Jaroszlav (†1166)
- Szvjatoszlav (†1174), jurjevi fejedelem
- Mihaly
(†1176), kijevi, majd vlagyimiri nagyfejedelem
- Vszevolod
(1154?1212), kijevi, majd vlagyimiri nagyfejedelem
- ↑
Mint Rosztov-Szuzdali fejedelem. Ebb?l a fejedelemsegb?l alakult ki a
Vlagyimiri Nagyfejedelemseg
, ahol meg tovabbi ket Jurij uralkodott. Innen a szamozas, ugyanis Kijevben nem volt tobb Jurij nev? uralkodo.
- ↑
Rurikids 8
(angol nyelven). Genealogy.eu. [2013. majus 18-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 10.)
- Карпов А. Ю. Юрий Долгорукий. ? М.: Молодая гвардия, 2006. ? (ЖЗЛ)
- Лимонов Ю. А. Владимиро-Суздальская Русь : Очерки социально-политической истории. ? Л.: Наука, 1987
- Воронин Н. Н. Зодчество Северо-Восточной Руси XII?XV веков. ? М.: Изд. АН СССР, 1961. ? Т. 1.
- Заграевский С. В. Юрий Долгорукий и древнерусское белокаменное зодчество. ? М.: Алев-В, 2001
- Кулюгин А. И. Правители России. ? Чебоксары: Чувашия, 2000
- Лурье Ф. Российская история и культура в таблицах. ? СПб: Геликон Плюс, 1998
- Пчелов Е. В. Генеалогия семьи Юрия Долгорукого // Ruthenica. ? Киев: ?нститут ?стор?? Укра?ни НАН Укра?ни, 2004. ? С. 68?79. ? ISSN 1995-0276
- Соловьёв С. М. История России с древнейших времён. ? М.: Мысль, 1988. ? Кн. 1, Т. 2.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]