Huszka Jen?
(
Szeged
,
1875
.
aprilis 24.
[6]
?
Budapest
,
1960
.
februar 2.
[7]
) magyar
zeneszerz?
.
Szegedi torvenyszeki
biro
edesapja, a nemesi szarmazasu pusztaferencszallasi Huszka Odon tanitotta el?szor hegedulni, aki felesegul vette a romai katolikus vallasu Burger Etelkat (1855-1922). A hazaspar harom gyermeke kozul Jen? volt a legid?sebb. Edesapja otthon gyakran zenelt, tobbnyire fuvolan jatszott. Jen? tovabbi
heged?tanulmanyait
a szegedi Varosi Zenedeben folytatta, ahol hamar kit?nt tehetsegevel. Onszorgalombol zongorazni is megtanult, bar erre szulei nem osztonoztek.
Diakkoraban ket szinpadi m?vet irt, az egyik a "Parbajh?sok", amit szinhazban soha nem mutattak be, de csaladi korben sikert aratott. A kovetkez? m?ve, a "Level" cim? vigjatek, egy szerelmi tortenet. Meresz otlettel elkuldte postan Paulay Edehez a
Nemzeti Szinhazba
, aki rovidesen megkuldte elutasito levelet. Huszka Jen? Paulay levele alapjan alaposan elemezte m?vet, es feljegyezte, miben talalt hibat. Paulay fel sem tetelezte, hogy egy kamasz diak els? szarnyprobalgatasat olvashatja.
Erettsegi utan,
1893
-ban Pestre ment joghallgatonak, de kozben beiratkozott a
Zeneakademiara
is, ahol
Hubay Jen?
es
Koessler Janos
tanitvanya lett. Ebben az id?ben koncertszervezessel is foglalkozott, egyik koncertjen lepett el?szor nyilvanossag ele az akkor 18 eves
Dohnanyi Ern?
.
1896
-ban vegzett mind jogi, mind zenei tanulmanyaival. Bar kineveztek a
Vallas- es Kozoktatasugyi Miniszterium
dijtalan fogalmazogyakornokanak, ? egy ev fizetetlen szabadsagot kert, hogy
Parizsba
utazhasson. A Lamoureux-zenekarban els? heged?sekent m?kodott,
londoni
vendegszereplesukon is veluk volt.
1897
-ben hazatert, es munkaba allt a miniszteriumban. Ott ismerkedett meg
Martos Ferenccel
, aki kes?bb a
librettistaja
lett.
1898
-ban volt els? szinpadi m?venek premierje: a
Tilos a bemenet!
cim? zenes
bohozat
szoveget
Merei Adolf
irta.
Megismerkedett az akkor meg ismeretlen
Fedak Sarival
, es szamara irta kovetkez? darabjat. Az
1902
.
december 20-an
bemutatott
Bob herceg
hatalmas siker lett; ez volt az els? magyar
operett
, amelyet kulfoldon is m?sorra t?ztek.
Els? feleseget, Lippich Leonat 1906. szeptember 30-an vette el felesegul. Ket gyermekuk szuletett, Eva es Lilly. 1921-ben elvaltak egymastol. Masodik felesege,
Aranyi Maria
volt, akivel 1928-ban hazasodtak ossze. Gyermekuk, Jen? 1930. aprilis 4-en szuletett.
Huszka Jen?
1960
.
februar 2-an
tud?gyulladasban, ejjel kett?kor felesege, Aranyi Maria karjai kozt hunyt el, 84 evet elt. Sirja a Budapesti
Farkasreti temet?ben
talalhato.
Operettjeinek filmvaltozatai
[
szerkesztes
]
- Londonban, hej, van szamos utca (Bob herceg)
[10]
- Dal az els? szerelmes csokrol (Bob herceg)
- Ott tul a racson (Gul Baba)
- Leila kering?je (Gul Baba)
- Darumadar fonn az egen (Gul Baba)
- Szell?k szarnyan (Lili baron?)
- Egy kis cigaretta, valodi, finom (Lili baron?)
- Tunderkiralyn?, legy a parom (Lili baron?)
- Delibabos Hortobagyon (Maria f?hadnagy)
- Rozsam, virulo kis rozsam (Erzsebet)
- Doktor ur, a maga szive sose faj (Szabadsag, szerelem)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]