A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A holtpont kialakulasa: a
P1
folyamat az
R1
er?forrast hasznalja, amelyre a
P2
folyamat var. Ugyanakkor
P2
hasznalja az
R2
er?forrast, amire
P1
-nek is szuksege lenne. Kuls? beavatkozas nelkul ilyenkor a rendszer altalaban nem tud elmozdulni a holtpont allapotabol.
A
holtpont
egy rendszernek egy olyan allapota, ahonnan kuls? beavatkozas nelkul nem tud elmozdulni.
Holtpont
akkor fordulhat el?, amikor a folyamatok egy adott halmazaban minden egyes elem lekot nehany er?forrast, es ugyanakkor varakozik is masokra. Ha ilyen esetben a folyamatok egy resze olyan er?forrasra varakozik, amelyek masok elfoglaltak, akkor a tevekenysegek "megmerevedhetnek". Amennyiben a rendszert nem eri kuls? beavatkozas vagy a folyamatok nem tudjak megvaltoztatni sajat allapotukat, akkor a rendszer nem tud elmozdulni a holtpontrol.
A holtpont fogalmat elterjedten hasznaljak a kovetkez? tudomanyokban:
A szamitastechnikaban a holtpont az elosztott rendszerek, a parhuzamos feldolgozas es a multiprocesszing (tobb
szal
egyuttes futtatasa) eseten fordulhat el?. Ezert ezekben az esetekben szoftveres es hardveres er?forrasmenedzsmentet hasznalnak a holtponti szituaciok kialakulasanak megel?zesere.
Ugyancsak holtpont keletkezik a kommunikacioban, ha folyamatok egymas informacioira varnak, mikozben nem tudnak el?rehaladni a sajat feldolgozasukban.
A holtpont kialakulasanak feltetelei
[
szerkesztes
]
- 1. Kolcsonos kizaras: legalabb egy er?forrasnak nem megoszthato modban kell lennie (egyszerre csak egy folyamat hasznalhatja).
- 2. Er?forrasok lefoglalasa (varakozas kozben lekotes tortenik): azaz a folyamatoknak er?forrasokat kell foglalkoztatni (pl. nyomtato), mikozben masok igenylik ezeket.
- 3. Megszakitas nem megengedett (rablas nincs): ami azt jelenti, hogy a rendszer nem fuggesztheti fel egy er?forras hozzarendeleset egy folyamatokhoz azert, hogy egy masik szamara hozzaferhet?ve tegye az er?forrast.
- 4. Visszater? igenyek (ciklikus varakozas): egy folyamat igenyel egy er?forrast, es kes?bb ujra ugyanazt az er?forrast igenyli a folyamat.
Holtpont csak akkor alakul ki, ha a fenti feltetelek egyszerre teljesulnek!
Holtpont megel?zese
[
szerkesztes
]
A holtpont megel?zes celja az, hogy a fenti feltetelekb?l legalabb egy ne teljesuljon.
- 1. A kolcsonos kizaras nehany esetben (pl.
CPU
) elkerulhetetlen, de masoknal konnyen elkerulhet?. Az egyik leggyakrabban hasznalt technika a spooling-olas. Ilyenkor egy atmeneti pufferbe helyezzuk el a nyomtatando anyagot, es ezek egy batch folyamat segitsegevel hasznaljak fel az er?forrast.
- 2. Az er?forrasok lefoglalasa ugy kerulhet? el, hogy egy id?ben csak egy er?forrast foglaljon le a folyamat.
- 3. A megszakithatosagrol nehany er?forras eseteben azonnal eldonthetjuk, hogy nem kothet? ki. A T.H.E. operacios rendszerekben megengedik a megszakithatosagot. Ezt ugy erik el, hogy lapokra bontjak az output-ot, es az operacios rendszer feladatanak tekintik a kinyomtatott anyag rendezeset.
- 4. A visszater? igenyek elkerulesere hierarchikus rendszert hasznalunk. A forrasokat kategoriakba osztjuk, es ezekhez prioritasokat rendelunk.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Deadlock
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
