Vallasos ertelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelenteset, formajat ertjuk, amikor valaki egy vallas tanitasat igaznak fogadja el.

A hit a Bibliaban [ szerkesztes ]

A kozvelemenyben gyakran teves eszme el a kereszteny hit mibenleter?l: aki hisz, az "elhiszi" Isten letezeset, esetleg Krisztus istenseget, az udvosseget stb. A bibliai hit fogalma azonban mer?ben mas:

• a hit az ember helyes lelki magatartasa Isten irant, mig a hit hianya az Istennel ellentetes, termeszetellenes allapot. ^[1]

A bibliai ertelemben vett hit alapjat egy er?s meggy?z?des kepezi, nem pedig egy bizonytalan "elhives". Ez kozelebbr?l veve a feltetel nelkuli bizalmat jelenti a Teremt? hatalmaban es erkolcsi jellemeben - igazsagossagaban es irgalmassagaban.

Minel inkabb latja az ember Isten hatalombeli nagysagat es a tokeletes igazsagot es szeretetet megtestesit? jellemet, annal inkabb felismeri a maga gyengeseget az erkolcsi er? szempontjabol. Ezen az alapon igazi, ?szinte alazatra jut Isten el?tt.

A kovetkez? lepes a hit cselekvese. Jakab apostol irja, hogy mig cselekedet nincs, addig nem lehet teljes hitr?l beszelni. ^[2]

A hit utolso lepese vagy eleme a mely hala, a szeretet elmelyulese Isten irant azert, amit az emberert cselekszik. Ez a hala magaban foglalja azt a vagyat az ember reszer?l, hogy egesz eletet Isten tulajdonanak tekinti. A hitnek ez az utolso lepese kimutatja az ember erkolcsi erteket. Az onz? ember szivesen elvesz javakat a maga szamara, ezzel szemben az igazi istenfel? ember teljes onfelaldozassal dolgozik masokert, Krisztus jellemet kovetve: Krisztus aldozatara valo viszont-aldozatkent adva oda egesz lenyet, eletet es minden szolgalatat. ^[1]

A hit az Oszovetsegben [ szerkesztes ]

Az Oszovetsegben nem a hit, hanem az Orokkvalo Isten es nepe kozotti szovetsegi kapcsolat, valamint az eletvitel volt a vallasos gondolkodas kozeppontjaban. Ennek ellenere az Istenben valo bizalom szamos oszovetsegi alak eleteben meghatarozo volt, a patriarkaktol a kes?i profetakig .

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

A hit az Ujszovetsegben [ szerkesztes ]

Ujszovetsegi szempontbol a ?hit” szo, amely a gorog eredetiben πιστι? (pisztisz), els?sorban a bizalmat, er?s meggy?z?dest tartalmazza. A szovegkornyezett?l fugg?en a gorog szo jelenthet ?h?seget” is. (A thesszalonikeiaknak irt els? level 3:7; Pal apostolnak Titushoz irt levele 2:10).

A zsidokhoz irt level szerz?je a hit szereper?l szolva azt mondja:

Az itt valosagnak forditott, gorog Υποστασι? (huposztaszisz) szo gyakran el?fordul ?si, papiruszra irt uzleti dokumentumokban, es azt a gondolatot tartalmazza, hogy egy szerz?des (szovetseg) biztositekok cserejen alapul, amely garantalja a szerz?desben leirt javak jov?beni atadasat. Ennek megfelel?en Moulton es Milligan gorog szotarukban a kovetkez? forditast javasoljak: ?A hit a remenylett dolgok birtoklevele ”. ^[3]

Az itt meggy?z?desnek forditott gorog Ελεγμο? (elegmosz) szo pedig a bizonyitek bemutatasat jelenti egy dologra, leginkabb olyanra, ami a dolgok latszolagos allapotaval szemben all. Az Ujszovetseg szerint a bizonyitek vilagossa tesz valamit, ami korabban nem volt lathato, es megcafol valamit, ami csak latszolag volt igaz. Ez a meggy?z? bizonyitek rendkivul pozitiv es er?teljes dolog. A hit tehat biztos meggy?z?des arrol, hogy amit Isten Igeje mond, az mindig, minden korulmenyek kozott igaz es megvalosul.

Ugyanitt a 6. vers leirja a hit jelenteset es gyakorlati szerepet:

A hit tehat kifejezi az ember bels? magatartasat Isten fele.

Az ujszovetsegi szerz?k kifejtik, hogy a hitr?l valo fogalmuk az Oszovetsegben gyokerezik. ^[4] Emellett egybekapcsoljak, ill. egyenl?segjelet huznak az Istenbe vetett hit es a Jezusban valo hit kozott. Janos evangeliuma kulonosen hangsulyos ezen a teruleten, ahol leirja Jezus szavait: ?Mert az Atya nem itel senkit, hanem az iteletet egeszen a Fiunak adta; hogy mindenki ugy tisztelje a Fiut, mikent tisztelik az Atyat. A ki nem tiszteli a Fiut, nem tiszteli az Atyat, a ki elkuldte ?t.” ^[5] Amikor megkerdeztek Jezustol: ?Mit csinaljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjuk?” , azt valaszolta: ?Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ? kuldott.” ^[6]

Az ugynevezett altalanos hiten kivul, amelynek jutalma az udvozules, a Biblia beszel a hitr?l mint

• lelki ajandekrol : mikor valaki egy kritikus helyzetben kulonleges modon tud hitet gyakorolni Isten Igejeben, es ezt Isten termeszetfolotti modon megjutalmazza. ^[7]
• ami az Isten fegyverzetenek resze: pajzs az ellenseg tamadasainak kivedesere. ^[8]
• a Lelek egyik gyumolcser?l (h?seg ertelemben), amely az Urral valo egyutteles kovetkezmenye a hiv? eleteben. ^[9]

A hitet novelni lehet Isten Igejenek hallasa es megvallasa, konyorges, bojt es Szent Szellemmel valo ima altal. A hit targya megvallas altal lesz hathatos a hiv? eleteben. ^{[ forras? ]}

Osszefoglalva az Ujszovetseg hitfelfogasat, a hit els?sorban rahagyatkozas Isten kinyilatkoztatasaira . Ez a hit Istennek a Szentlelek ajandeka altal predikalt Igeje hallasabol szarmazik. ?Azert a hit hallasbol van, a hallas pedig Isten igeje altal.” (A romaiakhoz irt level 10:17) Ezentul a hit lehet a Szentlelek gyumolcse, ajandeka, es lelki ?fegyver” is.

Iszlam [ szerkesztes ]

Az iszlamban az iman ( arab : ???????) szo az Allahba es Mohamed profetaba, Mohamed uzenetenek tartalmaba vetett hitet es bizalmat fejezi ki. A Koranban ezert az iman ( hit ) es az iszlam ( Isten iranti elkotelezettseg ) sokszor azonos ertelemben szerepel. ^[10]

A hit vallasfilozofiaja [ szerkesztes ]

Az olyan empirista alapu filozofiak es filozofusok, mint a pozitivizmus , illetve a modern analitikus filozofia sok kepvisel?je, tobbnyire nem fogadjak el a vallasos hitet a megismeres forrasanak, mert csak a tapasztalati uton igazolt ismeretet fogadjak el tudasnak , es a hitet es a tudast elvalasztjak egymastol. "Ha valami elvileg tul lenne a lehetseges tapasztalaton, akkor nem lehetne sem elmondani, sem elgondolni, s kerdeseket sem lehetne feltenni vele kapcsolatban" ? irta Rudolf Carnap (A Metafizika Kikuszobolese a Nyelv Logikai Elemzesen Keresztul). . ^[11] Ugyanakkor peldaul a hiv? Werner Heisenberg , a joreszt elmeleti es nem tapasztalati alapokon letrejott kvantumfizika egyik alapitoja, hamar elfordult az elmeleti gondolkodast szerinte nem segit? pozitivizmustol . "Tudomanyos munkank a fizikaban abbol all, hogy kerdeseket teszunk fel a termeszetr?l a rendelkezesunkre allo nyelven es megprobalunk valaszt kapni a kiserletekb?l a rendelkezesunkre allo modokon" - irta. ^[12]

Az ilyen filozofiak szamara a hit nem a megismeres egyik formaja, hanem csupan szociologiai , pszichologiai jelenseg, amelynek tarsadalmi es lelektani funkcioi vizsgalhatoak. Az ilyen jelleg? vallasfilozofia Europaban elfogadott, de az USA-ban jelent?s ervelesre van szukseg meg ahhoz, is, hogy az ilyen vizsgalodas lehet?seget elfogadjak, mint azt Daniel Dennett Breaking the Spell c. konyve demonstralja (Dennett 2006).

Az intezmenyteremt? vallasok szempontjabol az adott vallas gondolatrendszeret legalabb alapvet? elemeiben elfogado hit szukseges feltetele az adott vallashoz tartozasnak, de koznapi ertelemben a magukat semmilyen vallashoz nem sorolok is gyakran szamolnak be arrol, hogy hisznek valamiben. Vallasos es nem vallasos emberek is nyitottak lehetnek az altudomanyos elmeletekben valo hit irant, egymasnak ellentmondo tudomanyos elmeletekben hihetnek, s?t altalaban elmondhato, hogy a tudomanyos elmeletek koznapi elfogadasa ugyanugy tekintely alapon, "hit" utjan tortenik, mint a vallasok dogmaie. Az omnistak az osszes vallasos hitet elfogadjak, az ateistak altalaban egyiket sem. A koznapi gondolkodasban a vallasos hit teljes elfogadasa es teljes elutasitasa kozt rengeteg atmeneti nezet letezik, ami gyakran okoz nehezseget a vilagnezetet kutato statisztikak szamara es vitakat gerjeszt ertelmezese korul.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• Eszvallas vagy istenhit?
• II. Janos Pal papa Fides et ratio (Hit es esz) kezdet? enciklikaja