A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Zebra
es
szamar
hibridje
Husszin? vadgesztenye
, a
kozonseges vadgesztenye
es a
voros vadgesztenye
hibridje
A
hibrid
biologiai
ertelemben ket kulonboz? csoporthoz tartozo el?leny keresztez?deseb?l vagy keresztezesevel letrejott, mindket szul?
genetikai
tulajdonsagat hordozo
utod
es ezeknek utodai.
[1]
A legelterjedtebb ertelmezesben a keresztezett csoportok altalaban kulonboz?
fajok
? melyekb?l
fajhibrid
jon letre ?, de mas szint?
taxonok
keresztez?dese soran letrejov? egyedeket is hibrideknek nevezzuk. A hibridek tulajdonsagai altalaban atmeneti jelleg?ek.
[2]
Az allatok koreben termeszetes korulmenyek kozott leggyakrabban a kulonboz?
fajok
,
alfajok
elterjedesi teruleteinek hataran jonnek letre hibridek. Azok a kozeli rokon el?lenyek, amelyek mas teruleteken elnek es nincsenek kapcsolatban egymassal, gyakran kepesek hibridizaciora, ha mestersegesen kerulnek kapcsolatba egymassal, peldaul allatkertekben.
A
Zoologiai Nevezektan Nemzetkozi Kodexe
a hibrideket nem kezeli
taxonkent
, igy azoknak nincs ervenyes
tudomanyos nevuk
. Ennek ellenere sok hibridnek letezik informalis elnevezese, peldaul a
lokanca
(Equus ferus)
es a
szamarcs?dor
(Equus africanus)
keresztez?deseb?l szuletett
looszvert
? regebben meg inkabb ?
Equus mulus
neven is emlitik.
A novenyeknel gyakori a termeszetes intraspecifikus hibridizacio az egymassal hataros elterjedes?
alfajok
,
valtozatok
,
alakok
kozott, de nem elhanyagolhatok a interspecifikus, s?t az intergenerikus hibridek sem. A mesterseges hibridizacio a
novenynemesites
egyik legfontosabb tenyez?je.
A
Botanikai Nevezektan Nemzetkozi Kodexe
a kulonboz?
taxonok
keresztez?desevel letrejov? hibrideket onallo taxonokoknak, ugynevezett
nototaxonoknak
tekinti, azok nevezektanat reszletesen szabalyozza.
- ↑
Kerteszeti lexikon
. (Hozzaferes: 2009. december 11.)
- ↑
Coombes, Allen J.: Fak, Budapest: Panemex, 1998
