Heves
Heves cimere Heves zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Eszak-Magyarorszag
Varmegye	Heves
Jaras	Hevesi
Jogallas	varos
Polgarmester	Sveiczer Sandor ( Fidesz - KDNP ) [1]
Jegyz?	Dr. Nagy Peter
Iranyitoszam	3360
Korzethivoszam	36
Testvertelepulesei	Lista Gyergyocsomafalva kozseg Csikszereda Breganze Aalburg
Nepesseg
Teljes nepesseg	9923 f? (2023. jan. 1.) [2]
Neps?r?seg	105,48 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	100 m
Terulet	99,31 km²
Foldrajzi nagytaj	Alfold [3]
Foldrajzi kozeptaj	Eszak-alfoldi-hordalekkupsiksag [3]
Foldrajzi kistaj	Hevesi-sik [3]
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 47° 36′ , k. h. 20° 17′ 47.6 , 20.283333333333 47.600000°N 20.283333°E Koordinatak : e. sz. 47° 36′ , k. h. 20° 17′ 47.6 , 20.283333333333 47.600000°N 20.283333°E
Heves Pozicio Heves varmegye terkepen
Heves weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Heves temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Heves (nemetul: Hewesch) varos Heves varmegyeben , a Hevesi jaras szekhelye. A varmegye negyedik legnepesebb telepulese .

Fekvese [ szerkesztes ]

Heves varmegye delkeleti reszen fekv? varos. Heves vasutallomasa a Kal-Kapolna-Kisujszallas mellekvasutvonalon talalhato, ahol a vonal ket vegallomasaig kozleked? vonatok jarnak.

A varos a 31-es f?ut mellett fekszik, az M3-as autopalyatol 18 kilometerre. Eszaknyugati iranyban Gyongyos, delkelet fele pedig Kiskore iranyaban indulnak innen mellekutak ( 3204-es es 3209-es szammal), tovabba Pely es Kal fele (utobbi szama 3207-es ).

Heves komolyabb el?varosi autobusz-forgalommal nem rendelkezik. Helykozi jaratok kotik ossze Egerrel , Gyongyossel , Jaszberennyel es Kiskorevel . Tavolsagi jarattal elerhet? ezen kivul Budapest , Debrecen , Gyula , Szeged es Tiszafured .

A varoshoz - mar mint belterulet - tartozik Pusztacsasz , valamint Alatka es tobb mas kulteruleti lakott hely is, osszesen nehany szaz lakossal. ^[4]

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

A varos nevet 1203-ban emliti el?szor oklevel ?Hewes” alakban. Kes?bb ?Heues”-nek vagy ?Henes”-nek irjak.

?Heves” nevenek eredetet tobbfelekeppen magyarazta a tortenelemtudomany es a nyelvtudomany. Szarmazhat a ?Heves” magyar szemelynevb?l, de szamitasba johet a ?heves”, hevforrasos hely, valamint a telepules kornyeken talalhato hirtelen felmeleged? homoktalaj is a nevadast illet?en. A nyelveszek megallapitasa szerint a Hewes szo w-je szoosszetetelre utal: hev (h?) es ves (viz).

A varos neve sokszor fordul el? szolasokban, altalaban melleknevi ertelemben. A ?nem Hevesben vagyunk” szolasvaltozattal turelemre intunk

Az egesz orszagban ismert szolasvaltozatok: El, mint Marci Hevesen. Jo dolgunk van, mint Marcinak Hevesen. Nyilik, mint Marci Hevesen. Ezek a kovetkez? rokon ertelm? kifejezesekre utalnak: jol el, konnyen boldogul, vidaman telnek napjai, urasan eldegel

Szolashasonlatok versekben [ szerkesztes ]

• Kormos Istvan Karcos torokkal cim? verseben: ?Csakot neki pirosat! Marci j? Hevesr?l.”
• Ladanyi Mihaly Szegeny kolt?k dala ban: ?Vaganykodom, s a vilag ellen / szolok hevesen,/ mert nem en lettem Marci Hevesen.”

Tortenete [ szerkesztes ]

Heves teruleten a legkorabbi allando telepules a szkitak koraban volt. Jelent?s honfoglalaskori sirleletek is el?kerultek a varosban.

Az I. Istvan altal letrehozott varmegyerendszerben Heves varispansag szerepet toltotte be, tulajdonosa a kiraly volt. A kozigazgatas mellett egyhazi szerepe is jelent?s volt, a varmegye deli reszenek f?esperessegi szekhelyekent m?kodott a Nagyvarad ? Debrecen ? Gyongyos ? Csehorszag es a Pest ? Jaszbereny ? Miskolc ? Kassa kereskedelmi ut menten fekv? telepulesen.

Els? emlitese 1203 -bol valo Hewes neven. Ekkora tersegi vezet? szerepe mar megszilardult, temploma is ekkor epult. 1271 -ben V. Istvan orszaggy?lest is tartott itt. A 13. szazad vegen a Kompolti, majd az Orszagh csalad tulajdonaba kerult. A sok kezm?ves lakhelyeul szolgalo telepulest el?szor 1467 -ben emlitik mint mez?varos . Ekkor Orszagh Mihaly vezetesevel itt ulesezett Heves varmegye kozgy?lese.

A varos 15. szazadi viragzasanak a torokok vetettek veget. A varos Hatvan 1544 -es eleste utan kerult torok kezre, es mint gazdag elelmiszerforras m?kodott. 1567 -ben a hatvani beg leromboltatta a varost a kornyez? ( Pely , Vezekeny , Hanyi ) falvakkal egyutt, majd 1596 -ban el?ztek a meg megmaradt korabbi lakossagot, torokok koltoztek a varba.

A csaszari csapatok 1685 . oktober 16-an szereztek vissza a varost, am 1686 -ban a torokok ismet elfoglaltak, ismetelt ki?zesukre 1688 -ban kerult sor. A kornyeket az udvartol Glocksberg Dietrich vasarolta meg. Megindult a mez?varos ujranepesedese. Nagy szamban erkeztek jobbagyok a Bukkaljarol, illetve Felvidekr?l, de tobb nemesi csalad es par nemet telepes is lakhelyeul valasztotta Hevest. A 18. szazadban a lakossag nagy resze zseller es par jobbagy nelkuli kisnemes, valamint het kozep- es nagybirtokos volt.

Leiras a telepulesr?l a 18. szazad vegen:

"HEVES: Magyar mez? varos, Heves, es Kul. Szolnok Varm. Foldes ura G. Berenyi, es tobb Urasagok, lakosai katolikusok, es reformatusok, fekszik Egerhez 4 mertfoldnyire, ’s az Urasagoknak kulombfele ep?lettyeivel ekesittetik, hajdan az egesz Varmegyenek ekessege vala, foldgyenek nemely resze tragyazas nelk?l is termekeny, rettyei jok, piatzozasa Gyongyoson, Egerben nem meszsze, legel?je eleg, keresetre jo modgya, szaraz malma helyben van."
 	
(
Valyi Andras
: 
Magyar orszagnak leirasa
, 
1796
?
1799
)

Hevesben a foldbirtokok rendezesere csak 1860 -ban kerult sor. Am ezt kovet?en a mez?gazdasag nagymertekben novelte termelekenyseget . Ekkor alakult ki a hevesi gorogdinnye orszagos presztizse is. A varos lakossaga nagyban megn?tt, elenk kulturalis es tarsadalmi elet alakult ki a jarasszekhelyen. A varos fellendulese az els? vilaghaboru idejen megakadt, a ket haboru kozott is csak kisebb gazdasagi fejl?des volt tapasztalhato, bar a telepules lakossaga nagyban n?tt az Ujtelep kiepultevel.

A masodik vilaghaboru nagy szamban szedett aldozatokat. 350 zsido lakost szallitottak koncentracios taborokba . Kes?bb a megmaradt polgari lakossagbol szep szamban kerultek gulagba is. 1944 . december es 1945 marciusa kozott a varosban volt a 2. Ukran Front f?hadiszallasa.

Az 1945 -os foldosztast kovet?en a term?foldszerkezet nagyban elaprozodott, a korszer?tlen termel?eszkozok mellett Heves sokat vesztett jelent?segeb?l. Az 1960-as evekben kisebb urbanizalodasi folyamat indult meg, melynek kereteben a kozintezmenyrendszer lassan kiepult. 1984 -ben kapott varosi rangot.

Az 1990-es evekben a termel?szovetkezet megsz?nt, a helyi nagyuzemeket nagyreszt privatizaltak, a termelest racionalizaltak. Ennek kovetkezteben a varost nagyban sujtja a munkanelkuliseg.

Kozelete [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

• 1990?1994: Dr. Heged?s Gyorgy (nem ismert) ^[5]
• 1994?1998: Kontra Gyula ( MSZP ) ^[6]
• 1998?2002: Kontra Gyula ( MSZP ) ^[7]
• 2002?2006: Kontra Gyula ( MSZP ) ^[8]
• 2006?2010: Csaki Zsigmond ( Fidesz ) ^[9]
• 2010?2014: Csaki Zsigmond (fuggetlen) ^[10]
• 2014?2019: Sveiczer Sandor Peter ( Fidesz - KDNP ) ^[11]
• 2019?2024: Sveiczer Sandor ( Fidesz - KDNP ) ^[1]
• 2024? :

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek valtozasa:

Nepcsoportok [ szerkesztes ]

2001 -ben a telepules lakossaganak 96,5%-a magyar , 3%-a cigany es 0,5%-a szlovak nemzetiseg?nek vallotta magat. ^[12]

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 91,4%-a magyarnak, 8,8% ciganynak, 0,2% nemetnek mondta magat (8,5% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). ^[13]

2022-ben a lakossag 89,6%-a vallotta magat magyarnak, 2,9% ciganynak, 0,3% nemetnek, 0,1-0,1% ukrannak es romannak, 1,3% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (10,3% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal).

Vallasi osszetetel [ szerkesztes ]

Vallasi osszetetel a 2011-es nepszamlalas alapjan

Vallasi kozosseg	Arany (%)
Romai katolikus	52,7
Gorog katolikus	0,2
Reformatus	4,2
Evangelikus	0,3
Mas vallasi kozosseghez, felekezethez tartozik	1,1
Vallasi kozosseghez, felekezethez nem tartozik	18,1
Ateista	0,8
Nem kivant valaszolni, nincs valasz	22,6

2022-ben vallasuk szerint 37,7% volt romai katolikus, 3,9% reformatus, 0,2% gorog katolikus, 1,3% egyeb kereszteny, 0,7% egyeb katolikus, 16,7% felekezeten kivuli (39,5% nem valaszolt). ^[13]

Gazdasaga [ szerkesztes ]

Heves gazdasagi szempontbol igen elmaradott tersege Magyarorszagnak . Magas a munkanelkuliseg. A helyiek jelent?s resze kenytelen ingazni. A varos els?dleges megelhetesi forrasa tovabbra is a mez?gazdasag. A varos nagy hirnevnek orvend? termenye a dinnye, de egyeb gyumolcsok (alma, ?szibarack, meggy, szilva), a napraforgo, a buza, az arpa es a kukorica termelese is kiemelked?. Bar a termel?szovetkezet megsz?ntevel jelent?sen apadt, de tovabbra is nagy mennyiseg? allatallomany van a varosban. A jellemz? fajok a sertes, a baromfiak, a szarvasmarha, a juh, a lo es a nyul.

A varosban a rendszervaltas el?tt gepgyartas folyt. Ez mara szinte teljesen megsz?nt. Helyet reszben a konny?ipar vette at, am nagyreszt uresen allnak a korabbi termel?egysegek. A fejlett mez?gazdasag ellenere az elelmiszeripar csak kisvallalkozasok formajaban van jelen, messze alulmarad a szuksegleteknek.

A varos kozepesen fejlett szolgaltatasi es kereskedelmi szektorral rendelkezik. Tobb nagyobb elelmiszer-aruhaz mellett a kisvallalkozasok is kepviseltetik magukat ebben a gazdasagi agazatban. Turizmusa nagyban fellendul?ben van, amit a Tisza-to kozelsegenek is koszonhet.

Helyi media [ szerkesztes ]

Hevesen foghato FM radiok:

• Bartok Radio - FM 90,7 MHz
• Szent Istvan Radio - FM 91,8 MHz
• Radio 1 - FM 93,7 MHz
• Kossuth Radio - FM 95,5 MHz
• Trio FM - FM 97,7 MHz
• Danko Radio - FM 99,8 MHz
• Pet?fi Radio - FM 102,7 MHz
• Retro Radio - FM 104,7 MHz

Online media:

• Hevesi Hirportal

Nyomtatott sajto:

• Hevesi Hirek

Kultura, oktatas, sport [ szerkesztes ]

Hevesen negy ovoda es ot altalanos iskola m?kodik. Az Eotvos Jozsef Kozepiskolaban szakmunkas-, szakkozepiskolai, hat- es negy evfolyamos gimnaziumi kepzes folyik. A varosban kollegium is talalhato. A telepules tovabba Heves varmegye deli reszenek feln?ttkepzesenek kozpontja is.

A varos jelent?s kozponti kulturalis intezmenye a Moricz Zsigmond M?vel?desi Kozpont. Emelle tarsul a Gyermekhaz es a 12 ezer kotettel rendelkez? Varosi Konyvtar. A zenei elet helyi szerepl?i a Hevesi Fuvos- es Majorette Egyuttes es a Hevesi Kamarazenekar. A varosban minden evben a Magyar Kepz?m?veszeti Egyetem hallgatoi szamara megrendezik a Kepz?m?veszeti Alkototabort, amely laikus latogatokat is vonz.

A varosban labdarugo-szakosztaly is m?kodik Hevesi LSC neven. Heves feln?tt csapata jelenleg a NB III . labdarugo osztalyban szerepel.

2023. aprilis 4-en atadtak a varos teljesen ujonnan epult tanuszodajat, melynek az egykori legendas hevesi uszoedz?, Banfalvi Zsigmond lett a nevadoja. ^[14]

A telepules kozeleti havilapja az onkormanyzati szerkesztes? Heves cim? ujsag. Tovabba evente harom-negy alkalommal megjelenik a M?hely cim? helyi kulturalis lap is.

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

Romai katolikus templom (reszben gotikus) [ szerkesztes ]

A templom a XIII. szazadban epult, majd a XV. szazadban gotikus stilusban alakitottak at. A torok hodoltsag utan, az 1770-es evekben Haller Samuel tabornoknak koszonhet?en toronnyal b?vitettek, es barokk stilusban epitettek ujja. Falait tampillerek er?sitik, 1969-es felujitasa soran eszaki es deli homlokzatan gotikus ablak- es ajtoreszleteket tartak fel. A XVIII. szazadi barokk f?oltarkep Krisztus megkereszteleset, a mennyezeti freskok Keresztel? Szent Janos eletenek esemenyeit abrazoljak Antoine Rosiert?l. A berendezesek zome szinten a XVIII. szazad masodik feleb?l szarmazik. A templomkertben csatornaepites soran 1966-ban talaltak ra a templom 1465-ben keszitett gotikus harangjara, melyet felirata szerint Pal mester keszitett. Nepomuki Szent Janos 1768-ban keszult homokk?szobra a templomban talalhato, mig masolata a kertben all.

Hevesi Fuves Pusztak Tajvedelmi Korzet [ szerkesztes ]

A 8 199 hektar teruleten fekv? Hevesi Fuves Pusztak TK a Bukki Nemzeti Park Igazgatosagahoz tartozo szabadon latogathato terulet, mely a Tisza-volgy es a Matra kozt terul el. Kavicsos, homokos alapjat az eszakrol erkez? vizfolyasok hordalekkupjai alakitottak ki.

Sakktorteneti Gy?jtemeny [ szerkesztes ]

A templom melletti kis utcaban talalhato a Sakkmuzeum, amely Dobroviczki Ferenc magangy?jtemenyekent jott letre. Regi sakk-keszletek, ermek, versenyz?k arckepei, hires jatszmak lathatok itt. A kiallitas egyedulallo az orszagban, de a vilagon is mindossze negy sakkmuzeum talalhato. ^[15]

Hevesi Helytorteneti Gy?jtemeny [ szerkesztes ]

A varos f?teren allo klasszicista epulet 2005 ota ad otthont a Hevesi Helytorteneti Gy?jtemenynek. Az allando kiallitas Heves helytorteneteb?l es neprajzabol ad izelit?t. Az id?szaki kiallitasok Del-Heves termeszeti es regeszeti ertekeit, valamint az 1956-os forradalom es szabadsagharc helyi esemenyeit, resztvev?it mutatjak be. Az epulet egyik szarnyaban K? Pal szobraszm?vesz allando kiallitasa tekinthet? meg.

Hevesi Nepm?veszeti es Haziipari Szovetkezet [ szerkesztes ]

A Pely fele vezet? Kossuth utcaban, a volt Radics-kuriaban m?kodik a Hevesi Nepm?veszeti es Haziipari Szovetkezet kozpontja. A szovetkezetben sok nepi iparm?vesz dolgozik, legszebb alkotasaik a kuriaepulet bemutatotermeben tekinthet?k meg. Az udvarban talalhato masik, felujitott Radics-kuriat kiallitohelykent uzemeltetik. A hevesi sz?ttes alapozta meg a varos nemzetkozi ismertseget.

Radics Kuria Kiallitohely [ szerkesztes ]

Hevesen a Radics kuria a XIX. szazad els? feleben, klasszicista stilusban epult. A Radics kuria jelenleg a Hevesi Nepm?veszeti es Haziipari Szovetkezet kiallitohelye.

Doboczky-kuria [ szerkesztes ]

Hevesen a Doboczky-kuriat 1842-ben Doboczky Imre epitette. A csaladnak tisztsegeik reven jelent?s szerepuk volt Heves eleteben. Az epulet kulsejeben ma is ?rzi eredeti formajat, sokaig az Eotvos Jozsef Kozepiskola fiukollegiuma volt.

Remenyik-kastely [ szerkesztes ]

Hevesen a Remenyik-kuriat 1840 korul epitettek. Nyolc holdas park vette korul. A csalad aldozatkeszsegevel el?segitette Heves fejl?deset. Remenyik Jozsef az Onkentes T?zolto Egyesulet megalapitoja volt, fia, Istvan f?szolgabiro. Napjainkban a Gondozasi Kozpont m?kodik az epuletben.

Halasz-kastely [ szerkesztes ]

Hevesen a helyiek Halasz-kastely neven emlitik, de modos zsido polgarhazrol van szo, melyet Halasz Viktor keresked? epitett az 1930-as evekben. Halasz Viktor foglalkozott sz?l?termelessel, borkereskedelemmel, reszvenyese volt egy szenbanyaszati vallalatnak is. (Ezert lathato az epulet homlokzatan a cimereben sz?l? es banyaszkalapacs.) Epitesmodja, megjelenese az uri igenyesseget es feny?zest fejezi ki.

Hevesi dinnye [ szerkesztes ]

A hevesi dinnyenek allit emleket Janzer Frigyes Dinnyehordo lany cim? alkotasa.

Testvervarosai [ szerkesztes ]

• Breganze , Olaszorszag
• Csikszereda , Romania
• Gyergyocsomafalva , Romania
• Aalburg , Hollandia (1993?2007, szerz?deses egyuttm?kodes)

Hires emberek [ szerkesztes ]

• Itt szuletett 1820 -ban Nemeth Albert nemzet?r ?rnagy.
• Itt szuletett 1843 . december 20 -an Hevesi Lajos ujsagiro, iro, m?kritikus, m?veszettortenesz.
• Itt toltotte gyermekkorat Brody Sandor magyar iro, dramairo es publicista.
• Itt elt 1875 es 1879 kozott Blaha Lujza magyar szineszn?, ?a nemzet csaloganya”, akinek masodik ferje Soldos Sandor hevesi foldbirtokos volt.
• Itt elte gyermekkorat Biro Lajos iro, ujsagiro, forgatokonyviro.
• Itt szuletett Lengyel Geza , szuletett L?vinger , 1881 . januar 4 -en, magyar iro, ujsagiro, szakiro, kritikus, lapszerkeszt?.
• Itt elt 1887 -ben negy honapot Stevanecz Antal magyarorszagi szloven iro, kantortanito.
• Itt szuletett 1889 . szeptember 2 -an Foriss Ferenc botanikus, lichenologus, kozepiskolai tanar.
• Itt szuletett 1889 . oktober 8 -an Hevesi Jozsef kantortanito, notaszerz?.
• Itt hunyt el 1892 . aprilis 5-en Doboczky Ignac orszaggy?lesi kepvisel?, jeles ermesz.
• Itt szuletett 1893 . oktober 5 -en Czeizler Lajos magyar labdarugoedz?.
• Itt szuletett 1895 . januar 8 -an Nyire? Andor magyar ugyved, szels?jobboldali orszaggy?lesi kepvisel? († ?).
• Itt szuletett 1897 . szeptember 2 -an Beothy Istvan szobrasz, teoretikus, az aranysor megalkotoja.
• Itt szuletett 1930 . februar 10 -en Bona Istvan Szechenyi-dijas regeszprofesszor, egyetemi tanar, az MTA tagja.
• Itt szuletett 1941 . junius 2 -an K? Pal a Nemzet M?vesze cimmel kituntetett, Kossuth-dijas szobraszm?vesz, egyetemi tanar.
• Itt szuletett 1949 . november 18 -an G. Mezei Maria ismert TV bemondo es radios m?sorvezet?.
• Itt szuletett 1952 . januar 6 -an Kovacs Brigitta magyar szineszn?, operett primadonna, enekm?vesz, tanar.
• Itt szuletett 1959 . aprilis 28 -an Nagy Istvan magyar rovidtavfuto.
• Itt szuletett 1973 -ban Bonyar Judit enekes, zeneszerz? es zenesz.

Rendezvenyek [ szerkesztes ]

• Hagyomany?rz? Civil Nap
• Dinnyetor? Fesztival
• Hevesi Markafuggetlen Autos Talalkozo, 2015 ota
• Hevesi Nagy Ho-Ho-Horgaszverseny
• Fut a Heves
• Heves-Alatkai Eperfesztival, 2015 ota

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Heves tortenete . heves.hu . [2018. aprilis 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. aprilis 21.)
• Tanulmanyok Hevesr?l. (Szerk. Petercsak Tivadar - Szabo J. Jozsef) Heves, 2001.
• Gy. Gomori Ilona: A megelt tortenelem. 1956, Heves. Heves, 2016.
• Gy. Gomori Ilona: El, mint Marci Hevesen. Heves, 2011.
• Gy. Gomori Ilona: Marci Hevesen. Egy helyi szolas folklorisztikus hagyomanyai. Eger, 2011. (Agria. XLVII. Az egri Dobo Istvan Varmuzeum Evkonyve. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria47/?pg=358&layout=s )
• Gy. Gomori Ilona - Jakab Tibor: Heves - egy jaras a termeszetben. (Szerk. E. Turcsanyi Katalin) Heves, 2013. Csillagbojtar Kiado
• Gy. Gomori Ilona - Halassy Csilla - Jakab Tibor: Heves - egy jaras a m?veszetben. (Szerk. E. Turcsanyi Katalin) Heves, 2014. Csillagbojtar Kiado
• Gruz Janos: Heves tortenete. Heves, 2009.
• https://hevesihistoriak.blog.hu/

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Heves hivatalos honlapja
• Terkep Kalauz ? Heves

Boconad	Kal	Erd?telek , Tenk
Jaszszentandras	Heves	Atany
Jaszapati	Besenyszog	Hevesvezekeny