Hernando de Soto
Hernando de Soto expediciojanak utja
William H. Powell: A Mississippi felfedezese (festmeny)
Hernando de Soto
(
1496
/
1497
?
1542
.
majus 21.
) spanyol hodito es felfedez?.
Szereny korulmenyek kozott el? spanyol nemesi csaladba szuletett. A kivezet? utat szamara az Ujvilag felfedezese jelentette, ugyhogy mar 16 evesen (1514-ben)
Pedrarias Davila
, az els? panamai kormanyzo kiseretenek tagjakent Amerikaba hajozott.
De Soto elismert volt mint bator, okos taktikus tervez?, megingathatatlan h?seg? kivalo katona, hires lovas, de kimagaslo kepessegeit notorius, szels?seges brutalitasanak szolgalataba allitotta.
De Soto ambiciojara ketsegtelenul hatassal volt
Juan Ponce de Leon
, aki felfedezte
Floridat
,
Vasco Nunez de Balboa
, aki felfedezte a
Csendes-oceant
es
Ferdinand Magellan
, aki el?szor hajozott a
Tavol-Keletre
.
1530-ban 23 eves koraban
Francisco Fernandez Cordoba
hajojan
Panama
,
Nicaragua
es
Honduras
felfedezesere indult. Nicaraguabol egy expediciot vezetett a
Yucatan-felszigetre
, hogy megtalalja az atjarot az
Atlanti
es a
Csendes-ocean
kozott, s letrehozzon egy kereskedelmi halozatot a keleti vilag es
Spanyolorszag
kozott.
A sikertelen kereses utan 1532-ben hatrahagyva nicaraguai birtokat,
Francisco Pizarrohoz
csatlakozott, hogy meghoditsa
Perut
. ? fedezte fel az inka f?varosba,
Cuzcoba
vezet? osvenyt.
Az inka birodalom leigazasa utan Pizarro az uj f?varos (a mai
Lima
) epitesebe fogott, es De Soto lett Cuzco alkormanyzoja.
1535-ben
I. Karoly
kinevezte
Diego de Almagrot
az
Inka Birodalom
deli reszenek kormanyzojava. Almagro tervbe vette a birodalom deli reszeinek feltarasat, meghoditasat, de terveiben De Soto nem szerepelt, igy ? felpakolta vagyonat, es visszatert Spanyolorszagba.
Cabeza de Vaca
tortenete a talalt aranyrol azonban nem hagyta nyugodni, es egy koltseges expedicio elen visszatert Amerikaba. Akkor mar
Kuba
kormanyzoja, Florida eloljaroja es a meg felfedezetlen teruletek markija cimeket viselte.
A Mississippi felfedezese
[
szerkesztes
]
1539-ben Floridaban, a Charlotte-obolben kotott ki 620 emberrel es a megmaradt 220 loval. A hajo utasai kozott volt pap, kezm?ves, mernok, farmer es keresked?.
El?z?leg
Panfilo de Narvaez
expedicioja jart mar ezen a helyen. Agressziv viselkedesuk miatt de Sotoekat a bennszulottek ellensegesen fogadtak. Felfedez? utja legvegeig kenytelen volt haboruzni az ?slakosokkal.
Floridabol utjat a nyugati parton eszaknak vette, es ujabb, addig ismeretlen indian torzsekre bukkant, amelyek nem mindig fogadtak baratsagosan. Legsulyosabb csatait Eszak-
Georgia
es
Alabama
foldjen vivta, ahol ? maga is megsebesult.
Nem talaltak kincseket, sem aranyat, ezert elkeseredett emberei lazadassal fenyegettek. De Soto folytatta utjat nyugat fele. ? volt az els? olyan europai, aki megpillantotta a
Mississippi
folyot.
A
Mississippi
neve az
odzsibua
indian
misi-ziibi
szobol ered, ennek jelentese ?nagy folyo”. De Soto atkelt a Mississippin, attelelt
Arkansas
eszaki reszen, majd
Oklahomabol
indult ismet delre Texas fele. A Mississippi volgyeben sulyosan megbetegedett, es meghalt.
- Clayton, Lawrence A. Clayton, Vernon J. Knight and Edward C. Moore (Editor): The de Soto Chronicles: The Expedition of Hernando de Soto to North America in 1539-1543; University of Alabama Press 1996.
- Minalich, Herald T. and Hudson, Charles: Hernando de Soto and the Indians of Florida, University Press of Florida