Ez a szocikk az allatrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Hermelin (egyertelm?sit? lap) .

Hermelin
Figyel? peldany
Hermelin feher teli bundaban
Termeszetvedelmi statusz
Nem fenyegetett
Magyarorszagon vedett Termeszetvedelmi ertek: 50 000 Ft [1]
Rendszertani besorolas
Orszag : Allatok (Animalia) Torzs : Gerinchurosok (Chordata) Altorzs : Gerincesek (Vertebrata) F?osztaly : Negylabuak (Tetrapoda) Osztaly : Eml?sok (Mammalia) Alosztaly : Elevenszul? eml?sok (Theria) Csoport: Eutheria Alosztalyag : Mehlepenyesek (Placentalia) Oregrend : Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend : Ragadozok (Carnivora) Alrend : Kutyaalkatuak (Caniformia) Csalad : Menyetfelek (Mustelidae) Alcsalad : Menyetformak (Mustelinae) Nem : Mustela Linnaeus, 1758 Alnem : Mustela Faj : M. erminea
Tudomanyos nev
Mustela erminea Linnaeus , 1758
Elterjedes
Elterjedesi terulete
Hivatkozasok
A Wikifajok tartalmaz Hermelin temaju rendszertani informaciot. A Wikimedia Commons tartalmaz Hermelin temaju mediaallomanyokat es Hermelin temaju kategoriat.

A hermelin (Mustela erminea) az eml?sok (Mammalia) osztalyanak ragadozok (Carnivora) rendjebe , ezen belul a menyetfelek (Mustelidae) csaladjaba tartozo faj . Egyeb neve holgymenyet .

Nemenek a tipusfaja .

El?fordulasa [ szerkesztes ]

Azsia , Europa es Eszak-Amerika tundrain es a mersekelt ovi erd?segeiben el. A Foldkozi-tenger videken nem fordul el?, Magyarorszagon ritka, vedett, termeszetvedelmi erteke jelenleg 50 000  forint . Uj-Zelandra is betelepitettek.

Alfajai [ szerkesztes ]

• • amerikai hermelin (Mustela richardsonii) ( Bonaparte , 1838) - a hermelinr?l 2021-ben levalasztott faj

• • Haida-szigeti hermelin (Mustela haidarum) ( Preble , 1898) - a hermelinr?l 2021-ben levalasztott faj

Megjelenese [ szerkesztes ]

Fejenek es torzsenek hossza el?helyet?l es nemt?l fugg: Europaban 20-33 centimeter, Eszak-Amerikaban eleri a 44 centimetert. A himek akar ketszer akkorak is lehetnek, mint a n?stenyek. Farka 8-12 centimeter hosszu, testtomege 70-245, neha 440 gramm is lehet.

Teste igen karcsu es nyulank.

Eletmodja [ szerkesztes ]

Altalaban a nedves el?helyeket kedveli. Leginkabb a nyilt teruletek, igy a mez?k, retek , folyo - es topartok lakoja. El?fordul szantofoldeken is, ahol mindig sok ragcsalora szamithat. A hegyvidekeken 3400  meter magasra hatol fel. A zart erd?segeket keruli.

Kizarolag ragadozo eletmodot folytat, azaz els?sorban kisebb ragcsalokat , madarakat fogyaszt; jobb hijan a rovarokra , larvakra , vagy akar a dogevesre is rafanyalodhat.

Technikas, ugyes vadasz. Gyorsasaganak koszonhet?en nala nagyobb allatokat is zsakmanyolhat.

Kozeli rokonahoz, a menyethez hasonloan a hermelin is ert hozza, hogy kenyelmesse tegye tanyajat. Foldi lyukakban, vakond- es horcsogtanyakon, sziklahasadekokban, falrepedesekben, k?rakasok alatt, fak odvaban, lakatlan epuletekben es sok mas effele buvohelyen uti fel tanyajat.

A nappalt rendszerint atalussza, es alkonyatkor indul portyara, de ha ehes, fenyes nappal, az emberek szeme lattara is vadaszik. Napszallta fele nagyon elenk es virgonc, es el?szor tanyaja kornyeket kutatja at. Gyors, jellegzetesen elnyujtott ugrasokkal szalad, kozben felagaskodik es figyel. Konnyeden fut es ugrik, kit?n?en kuszik, es szukseg eseten szeles folyokat is gyorsan es biztosan uszik at.

Teli vedlese novemberben vagy decemberben kezd?dik; ilyenkor az allat fekete farokhegyet leszamitva hofeher szint olt. A feher teli bunda el?szor a hermelin hasan, nyakan es farka alatt kezd novekedni. Nyaron a hata gesztenyebarna; hasa es melle feher (esetleg sargas arnyalattal), farka hegye fekete. Az Alpoktol delre a hermelinek nem cserelik feherre barna bundajukat. Az ?szi szincsere gyorsabb, mint a tavaszi.

Termeszetes ellensegei f?kent a baglyok , rokak , macskak ? valamint az ember, aki ertekes bundaja miatt csapdazassal ritkitja szamat.

Termeszetes eletkorulmenyek kozott masfel-ket evig el ? a himek valamivel rovidebb elet?ek, mint a n?stenyek. Fogsagban 7?8, esetenkent 10 evig el? peldanyokrol is tudunk.

Szaporodasa [ szerkesztes ]

Az ivarerettseget a n?steny 6-7 honaposan, a him egyevesen eri el.

Parzasi id?szaka majus kozepet?l augusztus kozepeig tart, de a csira nyugalmi allapota miatt az embriok csak tel vegen kezdenek fejl?dni. A vemhesseg id?tartama a pete beagyazodasa utan nagyjabol 30 nap. A n?steny 4-5 kolykot hoz a vilagra. Az ujszulottek bundaja feher, a szemuk zart. Negy hetesen mar kapnak szilard taplalekot. ?Elvalasztas” utan meg tobb hetig egyutt maradnak anyjukkal, aki vadaszni tanitja ?ket; az ivareres utan a him utodok uj vadaszteruletet keresnek, a n?stenyek viszont egyes esetekben anyjuk territoriuman maradnak. Tulelesi eselyuk er?sen fugg a zsakmanykinalattol.

Rokon fajok [ szerkesztes ]

A Mustela nemzetseg nem mindegyik tagja kozeli rokonuk.

Legkozelebbi rokona a menyet (Mustela nivalis) , amivel ossze is szoktak teveszteni ? fontos kulonbseg, hogy a menyetnek van rozsdabarnas-voroses torokfoltja, a hermelinnek ilyen soha nincs!

Kozeli rokonai a gorenyek is: Mustela putorius , M. eversmanni , M. furo . Ez a rokonsag sok felreertesre ad okot, igy peldaul Leonardo da Vinci hires festmenyen, a Holgy hermelinnel en a holgy valojaban egy feher vadaszgorenyt tart. (A hermelin rosszul t?ri az ember kozelseget, fogsagban szaporodni sem igen hajlando.)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A faj szerepel a Termeszetvedelmi Vilagszovetseg Voros Listajan . IUCN . (Hozzaferes: 2009. szeptember 21.)
• Csodalatos allatvilag , (Wildlife Fact-File) . Budapest: Mester Kiado (2000). ISBN 963-86092-0-6  
• Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World . Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
• Brehm: Allatok vilaga/2. Menyetek (Mustela L.)
• Josef Reichholf: Eml?sok. Ford. Schmidt Andras. Budapest: Magyar Konyvklub. 1996. = Termeszetkalauz , ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178  
• Kerti ragadozok
• A Repce allatvilaga
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkeszt?k). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadas) Archivalva 2011. julius 19-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)