A
henna
(Lawsonia inermis)
a
mirtuszviraguak
(Myrtales)
rendjebe es a
fuzenyfelek
(Lythraceae)
csaladjaba tartozo faj, nemzetsegenek egyetlen elismert faja.
A
henna
szo a noveny
arab
neveb?l szarmazik (
arabul:
??????
al-?inn??). Ez a szo a muszlim kulturkorokben n?i nevkent is szerepel. Jelentese: aldott. A nemzetseg tudomanyos nevet
Isaac Lawson
skot termeszettudosrol kapta.
A henna egy viragos
cserje
, mely
Afrika
szubtropusi teruletein,
Del-Azsiaban
es Eszak-
Ausztraliaban
?shonos. 2-6 meter magasra n? meg. Egyszer?, ep szel? levelei atellenesen allnak.
Viraga
apro, tolcser alaku, mez illatu.
A novenyben talalhato fest? hatasu anyag (lawsone) altal a b?rt, hajat, es egyeb
protein
tartalmu anyagokat (korom, gyapju, selyem) narancsvorosre szinezi. A szinez?anyag-tartalom a
level
reszben a legmagasabb. Szinez? hatasa novekszik, ha el?helyen a h?merseklet 35 °C es 40 °C kozott van. 11 °C alatti h?mersekleten nem novekszik, 5 °C alatt pedig elpusztul.
A hennat kereskedelmi cellal
Indiaban
,
Pakisztanban
,
Bangladesben
,
Afganisztanban
,
Iranban
,
Marokkoban
,
Jemenben
,
Szomaliaban
,
Szudanban
,
Libiaban
es
Egyiptomban
termesztik, ezen belul Radzsasztanban (India) a legnagyobb mennyisegben. Itt tobb mint 100 uzem foglalkozik a henna noveny feldolgozasaval.
Bar a bronzkor ota hasznalatos ez a fest?novenyt, igazan popularis a nyugati kulturakban az utobbi 50 evben lett.
Nepszer?segere nagyban hatott a termesztes es feldolgozas folyamatanak intenziv fejl?dese es a hennafestest tradicionalisan alkalmazo nepek vandorlasa.
Az emberi b?rre torten? hennafestes fesztivalok es unnepsegek alkalmaval elterjedt tevekenyseg azokban az orszagokban, ahol termesztesevel is foglalkoznak. A frissen elkeszitett hennapasztaval festett minta ejszakara a b?ron marad. Masnap, a megszaradt henna eltavolitasa utan el?t?nik a festett rajzolat, melynek tartossaga fugg az alkalmazott hennapor min?seget?l, frissesseget?l, a b?r tipusatol es attol, hogy mennyi ideig hagytuk a b?ron a hennapasztat.
A hennaval torten? hajfestes szinten szeles korben elterjedt. A hajat eredeti szinet?l fugg?en a voros kulonboz? arnyalataira festi.
Hasznaljak gombaol? szernek is b?r tartositasahoz es parfumok adalekanyagakent is.
Hennapaszta keszitese
[
szerkesztes
]
A henna noveny levele onmagaban nem szinezi meg az emberi b?rt. Ahhoz, hogy jo min?seg? fest?anyag keszuljon bel?le, liszt finomsagura kell ?rolni az el?z?leg megszaritott leveleket. Az igy kapott ?rlemenyt erdemes atszitalni, hiszen a nagyobb, elegtelenul meg?rolt reszek eltomithetik a hennatolcser nyilasat. Azok a
molekulak
, melyek a festesert felel?sek, savas kornyezetben aktivalodnak ezert adunk citromlet, fekete kavet vagy fekete tea f?zetet a porhoz.
A tiszta illoolaj segit abban, hogy a hennaminta tartos legyen. Ez is a hennapasztahoz keverend?. Hasznalhato
eukaliptuszolaj
,
geraniumolaj
,
teafaolaj
vagy
levendulaolaj
.
Tovabbi alkotoelem a
cukor
, de helyette tehetunk
juharszirupot
vagy
mezet
is a keverekbe. A cukor funkcioja az, hogy a hennapasztat tobb oran keresztul a b?ron tartsa. Ha szaraz, meleg kornyezetben keszul a hennafestes, ajanlatos tobb cukrot a keverekbe tenni, hogy megakadalyozzuk ezzel a hennapaszta gyors leszaradasat.
A felsorolt alapanyagok egy lehetseges aranya:
- 30 gramm hennapor
- 1 ev?kanal kristalycukor
- 30 csepp levendulaolaj
- annyi citromle, hogy fogkrem s?r?seg? legyen a keverek
Keverjuk ossze a hozzavalokat. Ne hasznaljunk
fem
eszkozoket. Amint elkeszult a hennapaszta, hagyjuk 6?12 oraig pihenni, hogy a hennapor celluloztartalma lebontodjon.
A varakozasi id? eltelte utan palcikaval vihetjuk a b?rre, vagy becsomagolhatjuk vizallo tolcserbe, esetleg m?anyag flakonba, melyekb?l a b?rre preselhet? a paszta.
Henna kezen
A b?rre valo felvitelt kovet?en a hennapaszta fokozatosan megfesti a b?r fels?
sejtretegeit
. Kezdetben narancssargas szin? a minta, de egy napon at melyul ez a
szin
, es egyre inkabb voros, vagy vorosesbarna arnyalatu lesz. Minel hosszabb ideig maradt a b?ron a hennapaszta, annal sotetebb szint eredmenyez. Ha citromle es cukor keverekevel id?nkent megnedvesitjuk a mar megszaradt pasztat, meg tobb fest?anyag tud a b?rbe szivodni. Legalabb negy oran keresztul hagyjuk a b?ron a hennapasztat. Ez id? alatt tartsuk melegen, es nedvesen. A megszaradt hennat ne mossuk le, csak szaraz kend?vel tavolitsuk el. Az elkovetkezend? nehany oraban keruljuk, hogy viz erje a megfestett b?rt. Az eredmeny sotetebb lesz, ha a henna eltavolitasa utan is meleg helyen tartozkodunk. Miutan elerte a legsotetebb szint, a minta elkezd halvanyodni. Ennek a folyamatnak a hossza attol fugg, hogy milyen melysegben festette meg a b?r hamreteget a henna. Ahogy fokozatosan megujulnak sejtjeink, ugy t?nik el ? a hamlas soran ? a minta. Tenyeren es a talpon igazan sotet szin? es tartos rajzolatot eredmenyez a festes.
A hennafestes hagyomanya
[
szerkesztes
]
A "henna"szo kulonboz?
nyelvekben
valo megfelel?je alapjan arra lehet kovetkeztetni, hogy a henna noveny ? mint testfest? alapanyag ? hasznalata tobb iranybol indult el. A
Foldkozi-tenger
keleti reszen a
bronzkortol
kezdve alkalmaznak hennafestest fiatal lanyokon. Legkorabban egy Sziriai szoveg emliti a "henna" kifejezest egy termekenyseggel es hazassaggal kapcsolatos tortenetben. A legendaban nemes holgyek talalkozora keszulnek ferjukkel, s erre az alkalomra ugy keszulnek, hogy hennat festenek maguknak.
Tobb fiatal n?r?l keszult kisplasztika kerult el? a
Krisztus
el?tti 1500?500-ig tarto id?szakbol, melyek keze hennafestessel diszitett. A termekenyseg es a fiatal n?i let e korai osszekapcsolasabol eredeztethet? a "Henna esteje" kifejezes, mely a hazasulando fiatal n? eskuv? el?tti estejen torten?, szertartasszer? hennafestesre utal. A Henna esteje szeles korben elterjedt. Unneplik a
zsidok
,
muszlimok
,
hinduk
is azzal, hogy f?leg a menyasszonyt, de esetenkent a v?legenyt is hennafestessel diszitik az eskuv? el?tti ejszakan.
A kovetkez? unnepek szinten osszefonodtak a hennafestessel:
Purim
(zsido farsang),
Ramadan
id?szak vege az iszlamban,
Diwali
(A feny unnepe a dzsainizmusban, hinduizmusban, szikhizmusban), Karwa Chauth (a hazas n?k hindi unnepe), Peszah (zsido husvet),
Perzsa ujev
, Mawliv (a profeta szuletese az iszlamban).
A henna a hiedelem szerint aldast, jo szerencset, szepseget hoz visel?jenek. A legtobb es legbonyolultabb hennafestest a felesegek kaptak szerte a vilagban, ezzel er?sitve a rajuk szallo aldast.
A hennafest? m?veszek
Marokkoban
,
Mauriciuszon
,
Jemenben
,
Libiaban
,
Szomaliaban
,
Szudanban
es
Indiaban
ma mar sajat uzlettel rendelkeznek, melyek a nagy fesztivalok alatt ejjel-nappal varjak a vendegeket.
A henna hatasa egeszsegunkre
[
szerkesztes
]
Az el?re bekevert, boltokban arusitott hennapaszta tartalmazhat olyan tartositot, vagy szinarnyalatot melyit? adalekanyagot, mely karos lehet a b?rre. El?fordult, hogy
ezust-nitratot
,
karmint
,
pirogallolt
es
kromot
talaltak hennapasztaba keverve.
A
fekete
hennanak nevezett keszitmeny nem henna novenyb?l keszul, csak az elnevezese ugyanaz. Elkeszitesehez hasznalhatnak indigot, vagy olyan anyagokat, melyek b?ron valo hasznalata nem engedelyezett (PPD: p-phenylenediamin). A PPD-vel az 1990-es evekben kezdtek el kiserletezni. A cel az volt, hogy olyan festeket hozzanak letre, mely gyorsan feketere festi a b?rt. Hasznalata azert veszelyes, mert
allergias
reakciot valthat ki: viszketest, allando erzekenyseget, egeshez hasonlo sebet eredmenyez. Ezek a reakciok neha azonnal megjelennek, maskor pedig csak egy hettel a festes utan. Ha termeszetes hennahoz keverik ezeket az adalekanyagokat, akkor is kivaltodhatnak e reakciok. Az allergias reakciok aranya 3-15% kozt alakul.
A "fekete hennanak" nevezett keverek 10?60% PPD-t tartalmaz, es fel oran keresztul a b?ron van, ezert kulonosen veszelyes. Alkalmazasa a turistak altal s?r?n latogatott teruleteken elterjedt.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen hennaval festene rank a hennafest?, inkabb ne kerjuk a hennafestest. Joggal gyanakodhatunk fekete hennara akkor, ha fel oraig elegend? a b?ron hagyni a hennapasztat, vagy ha barnas-fekete szin? s?r? folyadekkal keszulne a festes.
Ha hennafestes utan b?runkon a fent felsorolt reakciok valamelyiket tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Norma Weinberg:
Hennafestes. Testfestes, hajfestes, gyogyaszati felhasznalas
; Cser, Budapest, 2008