한국   대만   중국   일본 
Helyesiras ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Helyesiras

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A nyelveszetben a helyesiras (idegen szoval ortografia < latin orthographia ) terminus a beszed irasos lejegyzesenek a szabalyait kepez? rendszert nevezi meg, amely egy adott nyelv sztenderdjenek a resze. Hozza viszonyitva itelik meg, hogy a nyelvhasznalo helyesen vagy helytelenul ir-e. Szabalyai a fonemak es a grafemak (irasjegyek vagy irasjegy-csoportok) egymasnak valo megfelelesere, a kis es a nagy kezd? bet?k hasznalatara (azokban az irasrendszerekben, amelyekben vannak ilyenek), az elvalasztasra , az osszetett szavak megkulonboztetesere a veluk egyforman hangzo szocsoportoktol, az irasjelek hasznalatara stb. vonatkoznak. [1] [2] [3] [4] [5]

A helyesiras, mint a sztenderd nyelvvaltozat altalaban, tudatos emberi alkotas. [6] El?bb tobbfele irastudok, majd nyelveszek dolgoztak ki nemcsak nyelveszeti, hanem tarsadalmi es kulturalis alkotaskent, [2] [7] es szabalyzatokban, szotarakban , tankonyvekben es egyeb munkakban rogzitettek. [4] A nyelvkozosseg azon termeszetes igenyenek felel meg, hogy kozos viszonyitasi alapja legyen nyelve irasanak. [3] A nyelv valosagara alapszik, de ugyanakkor tobbfele nyelven kivuli, kulturalis, vallasi , politikai , tortenelmi tenyez?kre is. [6] Arra torekszik, hogy a lehet? legegysegesebb szabalyokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapjan, hanem arra kenyszerul, hogy tobb elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymasnak. [1] Ezert a szabalyai nem felelnek meg teljesen a valosagosan beszelt nyelvnek, hanem konvencionalisak. [4] [7] Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton valtozik, a helyesiras elmarad t?le. [2] Ez kulonosen nyilvanvalo a hosszu kulturalis hagyomannyal rendelkez? nyelvek eseteben, mint amilyenek az angol , a francia , a nemet , a gorog , [6] az ir vagy a tibeti . [5] Egyes nyelveszek szerint jellegzetessegei miatt a helyesiras nem tekinthet? tudomanyosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomany , hanem azzal, aminek alkotoi szerint lennie kene. [3]

A helyesiras elvei es funkcioi [ szerkesztes ]

Minden nyelv helyesirasa tobb elven alapszik es tobb funkciot tolt be. Ilyenek a fonema-grafema megfeleles elve (mas neven a szoelemzes elve, fonologiai elv), a morfema?rzes elve ( morfologiai elv), a hagyomany?rzes elve ( torteneti elv, etimologiai elv), az egyszer?sites elve, a lexikai - nyelvtani es a mondattani funkcio, a homonima -megkulonboztet? funkcio, a szimbolikus funkcio stb. Hogy az elvek kozul melyik vagy melyek a legfontosabb(ak) es milyen mertekben nyilvanul(nak) meg, az nyelvt?l fugg?.

A fonema-grafema megfeleles elve [ szerkesztes ]

Ezen elv szerint mindegyik fonemanak egyetlen grafema kene, hogy megfelejen, es mindegyik grafemanak egyetlen fonema. Egy grafema allhat egy irasjegyb?l (pl. z ) vagy irasjegyek csoportjabol (pl. zs , dzs ). Megjegyzend?, hogy pontosabban nem hangjelol? bet?irasrol van szo, hanem fonemajelol? grafemairasrol. Peldaul a magyar nyelvben a dont es a dong szavakban az n bet? (?n? grafema) ket kulonboz? beszedhangot ir le, az [n]-t az el?bbiben, az [ŋ]-t [8] az utobbiban, de ezek nem kulon fonemak, hanem az /n/ fonema megvalosulasai ( allofonjai ). [6] Ez mas nyelvek helyesirasara is ervenyes. Ugyancsak az /n/ ? ?n? megfelelesre pelda a kozep-delszlav diarendszer nyelveiben ( bosnyak , horvat , montenegroi , szerb , roviditve BHMSz) az Ana [ana] es Anka [aŋka] szemelyneveke. [7] [9]

Ez az elv van tulsulyban a belarusz nyelvben , a BHMSz-ben, [7] [10] a magyarban , a finnben , a csehben , a torokben , [11] a romanban , az olaszban [5] stb., de nem egyforma mertekben. A legkovetkezetesebb kovet?i kozott van a BHMSz, a finn es a torok, az ezeknel kevesbe kovetkezesekhez tartozik peldaul a magyar. [11]

A fonema-grafema megfeleles elvet olykor egyeb elvek hatranyara alkalmazzak, amelyeknek korlatozottabb sulya van ezekben a nyelvekben, f?leg a morfema?rzes hatranyara. Peldaul a BHMSz-ben rendszeresen tukrozi az iras a massalhangzo - hasonulasokat a szo morfemai kozott: (szerbul) te ? ak ( himnem ) → te ? ka (n?nem) ’nehez’, be z ku?e ’haz nelkul’ → be s ku?nik ’hajlektalan’ ( f?nev ). [12] Igy a morfemak alakja megvaltozik.

A magyarban is megvan ez a jelenseg, de ritkabban, mint a BHMSz-ben, peldaul a felszolito mod j jelenek a hozzaadasakor egyes t?vegi massalhangzok eseteben, pl. ker → kerj (hasonulas nelkul) vs. keres → keress ( a j hasonulasa az s -hez). [13]

Az orosz nyelvben is alkalmazzak ezt az elvet a morfemaorzes hatranyara prefixumok kozzaadasakor, ugyancsak a hasonulas irasbeli tukrozese utjan, pl. бе с полезный (be sz poleznij) ’hasztalan’ vs. безболезненный (be z boleznyennij) ’fajdalommentes’. [10]

A morfemaorzes elve [ szerkesztes ]

Ennek az elvnek az ertelmeben az irasnak h?en kellene tukroznie a szo bels? szerkezetet.

A BHMSz-ben ennek az elvnek az alkalmazasa kiveteles, peldaul amikor eloljaroszo es a kovetkez? szo hataran az iras nem tukrozi az el?bbi veg-massalhangzoja es az utobbi kezdeti massalhangzoja kozotti hasonulast: (horvatul) ko d ku?e [ko t kut??e] (az ’otthon’ hatarozoszo megfelel?je), s bratom [ z bratom] ’a fiverrel’. [7]

A magyar tobb engedmenyt tesz a morfemaorzes elvenek, mint a BHMSz. Tobbek kozott a szemelyragok hozzaadasakor kijelent? mod jelen id?ben alkalmazzott, pl. dob → dobsz [dops]. [6]

Az orosz nyelvben is, peldaul a дуб (dub) ’tolgy’ szot б ( b ) -vel irjak ellentetben a szo kiejtesevel , amely [dup], a /b/ zongetlen parjaval, de maganhangzoval kezd?d? toldalekkal az iras megfelel a kiejtesnek: дубы (dubi) ’tolgyek’. [10]

A roman nyelv is kevesbe kovetkezetes a fonema-grafema megfelelest illet?en a morfemaorzes javara. Peldaul ch [k] es gh [g] utan ea -nak irjak az [e?a] kett?shangzot , ha e [e]-vel valtakozik toldalekolaskor (pl. cheag ’alvadek’ → inchega ’megalvasztani’, gheat? ’(egesz)cip?’ → ghete ’(egesz)cip?k’, ghetu?? ’(egesz)cip?cske’, de ia -nak, ha nincs valtakozas, pl. chiar ’eppen’, ghiaur ’ gyaur ’. [4]

A francia helyesirasnak, bar f?leg hagyomanyorz?, megis van morfemaorz? funkcioja is, tobbek kozott biztositva a szo egyseget kulonboz? alakjaiban azzal, hogy megtart bet?ket olyan alakokban, amelyekben mar nem felelnek meg beszedhangoknak, pl. pren d [p???] ’vesz’ ~ pren d re [p???d?] ’venni’, peti t [p?ti] ( himnem ) ~ peti t e [p?tit] (n?nem) ’kicsi’. [14]

A lexikai-grammatikai es a mondattani funkcio [ szerkesztes ]

Egyes szerz?k az egybe- es kuloniras szabalyozasaban latjak a helyesiras ezen funkciojat. Elvileg lexikai-grammatikai es jelentesbeli statuszok kozotti kulonbseg jelzeser?l van szo. Bidu-Vr?nceanu 1997 mondattani elvnek nevezi, es roman peldakent a nici o dat? ’sem egyszer’ (a nici o dat?, nici de mai multe ori ’sem egyszer, sem tobbszor’ szekvenciaban) vs. nicio dat? ’egyszer sem’ vs. niciodat? ’soha’ szocsoportokat es osszetett szot adja meg. [4]

Jarceva 1990 megkulonboztet lexikai-mondattani elvet es lexikai-alaktani elvet. Peldaja az el?bbi alkalmazasara назад и вперёд смотрящий (nazad i vperjod szmotrjascsij) ’hatra es el?re nez?’ vs. вперёдсмотрящий (vperjodszmotrjascsij) ’el?relato’, az utobbira pedig с начала года (sz nacsala goda) ’az ev eleje ota’ vs. сначала ’el?szor’. [10]

Nadasdy 2006 a morfemaorzes kereteben kezeli az egybe- es kuloniras kerdeset, megemlitve, hogy az osszetett szo jelentese mas vagy tobb, mint a szokapcsolate, az utobbi jelentese pedig az alkotoelemek osszessege, pl. zold hullam ’zold szin? vizmozgas’ vs. zoldhullam ’szabad jelz?lampak sora’. [6]

A mondattani elv bemutatasara Dubois 2002 azt a francia esetet hozza fel, amikor az osszetett igealak el?tt allo targy jelenletet az tukrozi majdnem mindig csak irasban, hogy nemben es szamban egyezik vele az igealak lekszikai jelentes? melleknevi igenevi resze, pl. Les fleurs que j’ai cueilli es ’Azok a viragok, amelyeket szedtem’. [2]

Az egyszer?sites elve [ szerkesztes ]

Ennek az elvnek az ertelmeben el kellene hagyni azokat az irasjegyeket, amelyek egyik vagy masik okbol hasztalanok. Peldaul a magyar helyesiras szerint kihagyando az y irasjegy a ?ny? grafemabol ty es gy el?tt, mert ugyis nyilvanvalo a hangertek: konty , langyos . Ugyanazzal az indokkal a ket irasjegyes grafemakkal jelzett hosszu massalhangzokbol is kihagyando az els? grafema masodik irasjegye: froccsen , rossz . [6]

A BHMSz-ben azert is hagynak el irasjegyet, mert mar nem felel meg massalhangzonak szo belsejeben olyan morfema vegen, amely ugyanazzal a massalhangzoval kezd?d? morfemaval talalkozik, pl. Rus ’orosz’ ( f?nev ) + -ski → ruski ’orosz’ ( melleknev ). Ugyanez a helyzet, amikor az els? morfema veg-massalhangzoja teljesen hasonul a kovetkez? morfema kezdeti massalhangzojahoz: pet ’ot’ + deset ’tiz’ → pedeset ’tizenot’. [15]

Bar helyesirasaban a hagyomanyorzes van tulsulyban, egy olyan nyelvben is, mint az angol elhagynak olykor hangnak nem megfelel? irasjegyeket, pl. judge ’biro’ vs. judgment ’biralat’. [1]

A hagyomanyorzes elve [ szerkesztes ]

Ez az elv tarsadalmi-kulturalis tenyez?kon alapszik. A kiejtes valtozik az id?k soran, de a helyesiras kitart amellett, ahogyan regebben ejtettek ki a irasjeleknek megfelel? hangokat, annak az ohajnak alapjan, hogy a helyesiras maradjon minel allandobb. [6] Ezert hiusultak meg peldaul a francia helyesiras eseteben a 19. es a 20. szazadban tett reformkiserletek. [2]

Olyan nyelvekben van tulsulyban a tobbi elvvel szemben a hagyomanyorzes, amelyek irasbelisege viszonylag nagyon regi, [4] [5] [6] nagy kulonbsegeket idezve el? iras es kiejtes kozott, [1] de a tulnyomoan fonema-grafema megfeleles elvet kovet? helyesirasokban is el?fordul alkalmazasa. A magyarban ilyen az ?ly? grafema fennmaradasa az ugyancsak /j/-nek megfelel? ?j? mellett (pl. folyo ) es a kiejtesben lerovidult fonemak hosszuaknak megfelel? grafemakkal valo irasa: szalloda [szaloda], fiu [fiu]. [6]

Orosz pelda a /v/ fonema irasa г ( g ) -vel a himnem? es semlegesnem? melleknevek egyes szam birtokos eset? alakjaban, amelyben valamikor [g] volt a kiejtese, pl. доброго человека (dobrovo cseloveka) ’a jo ember (valamije)’. [10]

Egyes nyelveszek etimologiainak nevezik ezt az elvet. [4] [5] A romanban eszerint a kiejtesben a letige [je]-vel kezd?d? alakjait es az ilyen szemelyes nevmasokat szo eleji e -vel irjak, pl. e?ti ’vagy’, eu ’en’. Ugyancsak az etimologiai elvhez tartozik Bidu-Vr?nceanu 1997 szerint a viszonylag nem regen a nyelvbe kerult idegen szavak irasa idegen irasjegyekkel, pl. (romanul) quasar ’kvazar’. [4]

Az utobbihoz hasonlo eseteket Nadasdy 2006 az idegenesseghez sorolja, amely a magyar helyesirasban is megvan, pl. email [imel]. [6]

Egyes szerz?k megkulonboztetnek torteneti elvet vagy funkciot, es etimologiai elvet vagy funkciot. [1] [14]

Az el?bbi teszi azt, hogy a franciaban tobb grafema maradt fenn a latin alapnyelvb?l egyazon fonema megfelel?jekent, pl. ?qu? es ?c? ? /k/ (pl. quand ’mikor’, courir ’futni’); ?s? es ?c? ? /s/ (pl. severe ’szigoru’, ceder ’engedni, feladni’). Egyeb irasmodok az ofranciabol maradtak fenn, amelyben peldaul voltak olyan kett?shangzok, mint az ai -nak vagy az au -nak irott, es amelyekb?l kes?bb [e] vagy [?], illetve [o] lett, de az irasmodjuk megmaradt. [14]

A mai angol helyesiras nagyjabol a kesei kozepangol nyelv id?szakanak ( 15. szazad vege) hangkeszletet tukrozi. Peldaul az [ou?] kett?shangzot ou -nak irtak, de kulonboz? modon fejl?dott tovabb kulonboz? fonetikai kontextusokban , mikozben az ou bet?csoport megmaradt bennuk: : through [θr uː ] ’at, keresztul’; thousand [?θ a? znd] ’ezer’; thought [θ ?ː t] ’gondolat’; though [ð ?? ] ’bar’ ( kot?szo ); tough [t ? f] ’nehez, korulmenyes’; cough [k ? f] ’kohoges’; could [k ? d] ’tudott, birt’. [1]

Etimologiai elven vagy funkcion azt ertik ezek a szerz?k, hogy regebben irastudok tobblet-irasjegyeket iktattak be egyes szavak addigi fejl?deset tukrozo alakjaba csak azert, hogy etimologiajukat tukrozzek. Igy jelentek meg a franciaban nem kiejtett irasjegyek a latinbol orokolt szavakban, mint h az homme ’ember’ szoban, amit addig ome -nak irtak, vagy p , a corps (← cors ) ’test’, compter (← conter ) ’szamolni’ szavakban. A kozepkorban a latinbol atvett egyes szavak irasa el?bb ingadozo volt, pl. philosophia > filosofie vagy philosophie , majd az etimologiai elv szerinti lett altalanos. [16]

Az angolban hasonlo valtoztatasok tortentek a 19. szazadban, pl. a dette ’adossag’ francia jovevenyszo alakja helyett debt azert, hogy a latin debitum -ra emlekeztessen, vagy a receit ’recept’ (< ofrancia receite < latin recepta ) helyett receipt . [1]

A homonima-megkulonboztetes elve [ szerkesztes ]

Ezen elv ertelmeben az egyforman hangzo, de kulonboz? jelentes? szavakat (homofon homonimakat) kulonfelekeppen kellene irni, osszetevesztesuket elkerulend?. [1] Ezt f?leg a fentebb tortenetinek nevezett elvet kovet? helyesirasokban alkalmazzak. Az illet? nyelvekben kulonboz? alapszavakbol szarmazo szavak fejl?desuk kovetkezteben homofon homonimak lettek, es szukseget ereztek annak, hogy legalabb irasban kulonboztessek meg ?ket. Peldaul a franciaban van eset hat homofon homonimara, ha nem szamitjuk hozzajuk egyes nyelvtani kategoriakat kifejez? alakjaikat is. Ezek mind [s??]-nek hangzanak, de kulonboz?en irjak ?ket alapszavaik irasa nyoman: ceint ’ovet visel?’, cinq ’ot’, sain ’egeszseges’, saint ’szent’, sein ’eml?’, seing ’alairas’. [14]

Igy kulonboztettek meg egyes tobbjelentes?ekke valt egyazon alapszobol szarmazo homonimakat is, pl. (franciaul) dessin ’rajz’ es dessein ’terv, cel’, mindkett? kiejtese [des??], vo. (olaszul) disegno . [2]

An angolban hasonlo pelda latin pl?nus > plane ’sik felulet’ es plain ’nyilvanvalo, egyszer?’, kiejtesuk [ple?n]. [1]

A szimbolikus elv [ szerkesztes ]

Ezt az elvet emliti meg Bidu-Vr?nceanu 1997 arra vonatkozoan, hogy a helyesiras kis kezd?bet?s vs. nagy kezd?bet?s irassal kulonbozteti meg a koznevkent vagy melleknevkent is, es tulajdonnevkent is hasznalt szavakat, vagy a kontextustol fugg?en szokasos ertekukkel vagy kulonleges ertekkel hasznalt szavakat, pl. (romanul) poart? ’kapu’ vs. Poarta (otoman?) ’a (torok) porta ’. [4]

Egyeb nyelvekben, amelyek abecejeben szinten vannak kis- es nagybet?k, ilyen peldak:

  • (magyarul) fold vs. Fold (a bolygo ); [17]
  • (franciaul) francais ’francia’ (melleknev) es ’francia nyelv’ (f?nev) vs. Francais ’francia, franciak ’ (nepnev); [18]
  • (angolul) river ’folyo’ vs. the River Aire ’az Aire folyo’; [19]
  • (montenegroiul) stari ’oreg’ vs. Stari kontinent ’az oreg kontinens’ ( Europa ). [20]

Tiszteletet kifejez? nagy kezd?bet? [ szerkesztes ]

A francia helyesiras nagy kezd?bet?t ir el? koznevek es rajuk vonatkozo nevmasok eseteben tiszteletet kifejezend?, amikor szemelyek cimekent es megszolitasban hasznaltak, pl. Cher Monsieur, ’Tisztelt Uram!’; Docteur, ’Doktor Ur!’; Sa Majeste ’?felsege’. [21]

Mas helyesirasokban is van ilyen szabaly, pl. (magyarul) Melyen tisztelt Asszonyom es Uram! Az AkH peldat ad valakinek fontos szemelyre vonatkozo nagy kezd?bet?s nevmas fakultativ hasznalatara is: Szeretnek mindig V eled lenni . [22]

Egyeb nyelvekben:

  • (angolul) U ncle William ’William bacsi’ (nagybacsi); [19]
  • (horvatul) Obra?am V am se radi nekih podataka koje mi samo V i mo?ete dati ’Onhoz fordulok olyan adatok megszerzese erdekeben, amelyeket csak On tud kozolni velem’; [23]
  • (romanul) Domnule D irector, ’Igazgato Ur!; E xcelen?a V oastr?, ’Excellencias Uram!’; [24]

Irasjelek [ szerkesztes ]

Mindegyik helyesiras felsorolja a hasznalando irasjeleket es megadja hasznalatuk szabalyait. Egyes hasznalati modok hasonloak kulonboz? nyelvekben, masok nem.

Peldaul altalaban a kerd? mondat vegere kerd?jelet , a felkialto mondatera pedig felkialtojelet tesznek, de a spanyol nyelvben mondat elejere vagy mondat belsejeben a tulajdonkeppeni megfelel? resz ele is teszik ?ket fugg?leges iranyban megforditva (nyito kerd?jel es felkialtojel): ¿Cuando llegaste? ’Mikor erkeztetek meg?’, Y Maria ¿donde esta? ’Es Maria hol van?’, ¡No me fastidies! ’Ne untass!’ [25]

Egy masik pelda a szokoz hasznalatae a tobbi irasjelhez viszonyitva, a gepelt es nyomtatott irasokban. Peldaul a franciaban szokozt hagynak a kett?spont , a pontosvessz? , a zaro idez?jel , a kerd?- es a felkialtojel el?tt, valamint a nyito idez?jel utan, [26] de a magyarban nem. [27]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b c d e f g h i Bussmann 1998, 845?846. o.
  2. ↑ a b c d e f Dubois 2002, 337?338. o.
  3. ↑ a b c Kalman ? Tron 2007, 13. o.
  4. ↑ a b c d e f g h i Bidu-Vr?nceanu 1997, 343. o.
  5. ↑ a b c d e Constantinescu-Dobridor 1998, ortografie ’helyesiras’ szocikk.
  6. ↑ a b c d e f g h i j k Nadasdy 2006, 668?673. o.
  7. ↑ a b c d e Bari? 1997, p.65?66. o.
  8. ↑ Velaris nazalis massalhangzo.
  9. ↑ Klajn 2005, 23. o.
  10. ↑ a b c d e Jarceva 1990, Орфогра?фия ’helyesiras’ szocikk.
  11. ↑ a b A. Jaszo 2007, 80?82. o.
  12. ↑ Klajn 2005, 29. o.
  13. ↑ Szende ? Kassai 2007, 244?245. o.
  14. ↑ a b c d Grevisse ? Goosse 2007, 86. o.
  15. ↑ Klajn 2005, 31. o.
  16. ↑ Grevisse ? Goosse 2007, 81. o.
  17. ↑ ErtSz. , 1959?1962, fold szocikk.
  18. ↑ Grevisse ? Goosse 2007, 77. o.
  19. ↑ a b Eastwood 1994, 74. o.
  20. ↑ Perovi? 2009, 12. o.
  21. ↑ Grevisse ? Goosse 2007, 98?99. o.
  22. ↑ AkH 2015, § 147 .
  23. ↑ Bari? 1997, 204. o.
  24. ↑ DOOM 2005, 3. Scrierea cu liter? mic? sau mare (3. Kis- es nagybet?s iras) oldal.
  25. ↑ Kattan-Ibarra ? Pountain 2003, 9. o.
  26. ↑ Grevisse ? Goosse 2007, 122. o.
  27. ↑ AkH 2015, § 240 .

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Doblhofer, Ernst. Jelek es csodak. Let?nt irasok es nyelvek megfejtese . Budapest: Gondolat. 1962
  • Fonagy Ivan. Irasjel szocikk. Iraskep szocikk. Kiraly Istvan (f?szerk.). Vilagirodalmi lexikon . V. kotet. Budapest: Akademiai. 1977
  • Gyurgyak Janos. Szerkeszt?k es szerz?k kezikonyve . Budapest: Osiris. 2019. ISBN 9789632763187
  • Keki Bela. Az iras tortenete (a kezdetekt?l a nyomdabet?ig) . Budapest: Vince. 2001. ISBN 963-9192-65-1
  • Keszler Borbala. Irasjeltan: az irasjelhasznalat szabalyai, problemai es tortenete . Budapest: Nemzeti Tankonyvkiado. 2004. ISBN 9789631951479
  • Laczko Krisztina ? Martonfi Attila. Helyesiras . Budapest: Osiris. 2004. ISBN 9633895413
  • Nemeth Gyula. A magyar rovasiras . Budapest: Magyar Tudomanyos Akademia. 1934
  • Sandor Klara. A szekely iras nyomaban . Budapest: Typotex. 2014. ISBN 978-963-2793-87-0
  • Szemere Gyula. Az akademiai helyesiras tortenete (1932?1954) . Budapest: Akademiai. 1974
  • Tevan Andor. A konyv evezredes utja . Budapest: M?velt nep. 1956 / Gondolat. 1984. ISBN 9632813626
  • Varkonyi Nandor. Az iras tortenete . Budapest: Turul. 1943

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nezd meg a helyesiras cimszot a Wikiszotarban !
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Helyesiras&oldid=26914873 ”