Heinrich Hanselmann ( St. Peterzell , Sankt Gallen kanton , 1885 . szeptember 15. ? Ascona , 1960 . februar 29. ) svajci gyogypedagogus, a Zurichi Egyetem els? gyogypedagogiai tanara (1931?1950), az orvostudomanyok tiszteletbeli doktora (1956), a Nemzetkozi Gyogypedagogiai Tarsasag elnoke (1937?), majd tiszteletbeli elnoke (1947?).

Elete [ szerkesztes ]

Heinrich Hanselmann egy svajci hegyi parasztcsalad fia, a schiers-i tanarszeminariumot latogatta, majd 1905 es 1908 kozott Szt. Gallenben a suketek intezeteben tanitott. Egyetemi tanulmanyait Zurichben , Berlinben es Munchenben folytatta, 1911-ben lett bolcseszdoktor. Ezutan tobbfele munkakort toltott be (el?bb pszichologus asszisztens, majd a nehezen nevelhet? fiatalkoruak egyik intezetenek vezet?je Frankfurt am Mainban 1911 es 1916 kozott; a ?Pro Juventute” alapitvany munkatarsa, tovabbfejleszt?je es kozponti titkara Zurichben (1916 es 1923 kozott), es mar megirta (1923-ban) els? m?veit: Jakobli . Egy fiubol kett? lett es Jakob. ? es az ? enje c., amelyek 1931-ben jelentek meg. Palyaja egyik kiemelked? allomasahoz 1924-ben erkezett el, kozrem?kodott a Zurichi Egyetemen a Gyogypedagogiai szeminarium megszervezeseben, annak vezet?je lett es gyogypedagogiabol habilitalt.

1925-ben mecenasi tamogatassal ismet nevel?otthont alapitott es vezetett 1930-ig. Ekkor jelent meg nagy hir? gyogypedagogiai alapmunkaja (?Bevezetes a gyogypedagogiaba”) es 1931-ben els?kent egyetemi gyogypedagogiai katedrat kapott a Zurichi Egyetemen. Eddig is sokret? oktato, tanacsado es kutato munkajaban uj terulet 1930?38 kozott a nepm?veles es a feln?ttneveles. 1951-ben megjelent Andragogik (=Feln?ttneveles) c. m?ve uj fogalom: andragogia es egyben egy uj nevelestudomanyi diszciplina rendszeret jelentette a nevelestudomany torteneteben. Onvallomasa szerint az igazi munkaterulete mindig a gyogypedagogia maradt.

Erdekl?desenek el?tereben a nehezen nevelhet?k teljesitmeny es viselkedeszavarokkal kuzd?k) alltak, de gyogypedagogia es a gyogypedagogiai pszichologia egyik kiemelked? teoretikusa is volt. 1930-ban megjelent - mar emlitett - klasszikus gyogypedagogiai munkajaban a gyogypedagogiarol atfogo meghatarozast adott: ?A gyogypedagogia mindazon gyermekek oktatasanak, nevelesenek es gyamolitasanak tana, akiknek testi-lelki fejl?deset individualis es szocialis tenyez?k tartosan gatoljak.”

Heinrich Hanselmann egyik mai svajci meltatoja szerint: ?E meghatarozasban igen figyelemremelto a 'gyamolito' (gondozoi) tevekenyseg bevonasa a gyogypedagogia feladatkorebe, hiszen ma ez jobbara mas szakteruletek - pl. a szocialis munka ? kompetenciajaba tartozik.” (U. Haeberlin, 1995.)

Heinrich Hanselmann hatasa Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Heinrich Hanselmann 1938-ban Budapesten , a Gyogypedagogiai Tanarkepz? F?iskolan tartott el?adasaban szinten meghatarozta a gyogypedagogiat: ?A gyogypedagogia tudomanya fejl?desukben gatolt gyermekek s fiatalkoruak test - es lelektani megismeresenek, egyben azok orvosilag tamogatott nevelesi, oktatoi es gyamolitoi tevekenysegenek tana.” E meghatarozasban uj es figyelemremelto, hogy Heinrich Hanselmann mar a ?test- es lelektani megismeres” aspektusat is hangsulyozza, ami a gyogypedagogia komplex es interdiszciplinaris ertelmezeset jelenti.

Hanselmann alapmunkaiban (1930, 1941) a ?fejl?desbeli gatoltsag” fogalma kozponti szerepet kap. Hanselmann terminologiaja szerint a gyogypedagogia korebe a fejl?desukben gatoltak (gyogypedagogiai specialis nevelest igenyl? szemelyek) tartoznak. Hanselmann pszichologiai modellje szerint a fejl?desbeli gatoltsag a felvetel szerveinek, a feldolgozas lehet?segeinek vagy a leadas csatornainak karosodasain nyugodhat, igy ?a gyogypedagogia negy munkateruletet kulonithetjuk el egymastol, ugymint:

• 1. a felvetelben karosodottak ( vak , suket , lataszavaros es nagyothallo gyermekek);
• 2. a feldolgozasban karosodottak (gyengeelmej?ek);
• 3. a leadasban karosodottak (neuropathias es pszichopatias konstitucioju, neurotikus, beszedzavaros es testi fogyatekos gyermekek)
• 4. a kornyezeti karosodottak (elhanyagolt gyermekek)”.

A gyogypedagogia alapkerdeseir?l a Heinrich Hanselmann - es a magyar Ranschburg -iskola tagjai: Vertes O. Jozsef , Toth Zoltan , Szondi Lipot altal kepviselt nezetek hatottak egymasra, kiegeszitettek egymast es egyutt alkottak a XX. sz. els? feleben az Europaban jellegzetes gyogypedagogiai iranyzatot.

Munkai (valogatas) [ szerkesztes ]

• Schwererziehbare Kinder. Bern, 1927
• Einfuhrung in die Heilpadagogik. Zurich u. Leipzig, 1930 1 ; 1962 6.
• Jakobli. Aus einem Bublein werden zwei. Zurich, 1931
• Jakob. Sein Er und sein Ich. Zurich, 1931
• A gyogypedagogia problemai. Magyar Gyogypedagogia, 1938. 1-4. 2-17.
• Grundlinien zu einer Theorie der Sondererziehung. Erlenbach-Zurich, 1941
• Andragogik. Zurich, 1951

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Gordosne Szabo Anna : Hanselmann, Heinrich. In: Pedagogiai Lexikon. 1. kot. F?szerk. Bathory Zoltan , Falus Ivan . Budapest, Keraban Konyvkiado. 1997. 642. p.
• Hanselmann, Heinrich ^{[ halott link ]}

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Heese, G.-Wegener, H. (Hrsg.): Enzyklopadisches Handbuch der Sonderpadagogik. Berlin-Charlottenburg, 1966. 1243-44.
• Haeberlin, U.: A gyogypedagogiai pszichologia kezdetei Heinrich Hanselmann es Paul Moor munkassagaban. Heinrich Hanselmann ?…onmagaban veve senki sem…” Tanulmanyok a gyogypedagogiai pszichologia es hatartudomanyainak koreb?l. Lanyine dr. Engelmayer Agnes 65. szuletesnapjara. Budapest, 1995. 27-44.