A
haszonelv?seg
(maskent
utilitarizmus
)
Jeremy Bentham
es
John Stuart Mill
nevehez kothet?
19. szazadi
angolszasz
etika
es az ehhez tartozo cselekveselmelet. Az utilitarizmus szerint az
emberek
cselekedeteit az
oromelv
magyarazza: celjuk a boldogsag maximalizalasa es a fajdalom, a szenvedes minimalizalasa. E cel elerese erdekeben racionalisan merlegelik cselekveseik szubjektiv
hasznossagat
. Mindezt egyarant megfogalmazhatjuk individualis nez?pontbol (mindenki celja sajat hasznossaganak maximalizalasa) es kozossegi szempontbol (a lehet? legnagyobb boldogsag a lehet? legtobb ember szamara).
A haszonelv?seg, leven
konzekvencionalista
(azaz a tett helyesseget az eredmenye igazolja), elesen szemben all az
arisztoteleszi
es
kereszteny
etikaval, ahol a jo cselekedet vegrehajtasa onmagaban erenyes es nem visz semmifele el?re rogzitett celhoz kozelebb.
A haszonelv?seg a klasszikus
liberalis
kozgazdasagtan
egyik alapelve.
A politikai, jogi intezmenyek hasznossaga ugy merhet?, ha a lehet? legnagyobb boldogsagot eredmenyezi.
Az ?utilitarizmus” szo a
latin
utilis
(a. m.
hasznos
) szobol ered.
A gazdasagi haszon es a nyereseg fogalma
[
szerkesztes
]
A haszon (vagy amivel gyakran keverik: a nyereseg) az emberek kozti
csere
kozben jon letre, ott keletkezik, rendszerint a mindket oldalon, neha csak az egyiken. A csereaktus lenyege, hogy az egyik ember onkent atad a masik embernek valamit (rendszerint arut, vagy szolgaltatast), amely valamire a masik embernek szuksege van, es amely dologert a ket fel altal kolcsonosen megegyezett mertek?, valos es ertekes ellenszolgaltatast nyujt, valosit meg (teljesit) a masodik fel.
Az ilyen csereaktusban fontos, hogy kuls? es bels? kenyszerit? korulmenyek nelkul megy vegbe, es a csereben szerepl? dolog erteke es annak ellenerteke az adott kulturaban szokasos megiteles szerint aranyos, maga az aktus pedig torvenyes, meltanyos es tisztesseges. Ez esetben az eredmeny a felek kolcsonos elegedettsege.
A haszon fogalma ugy merul fel, hogy mind az eladonak, mind a vev?nek erdekeben all a csereaktus, csupan az egyenertekben kell megegyezniuk. A csere targyanak van realis, hasznalati erteke vagy haszna. Az ilyen csereaktus, vagy mas szoval kereskedelem igy mindket felnek hasznos, s?t esetenkent szukseges, vagy nelkulozhetetlen, de nem kenyszerb?l valo!
A nyereseg a kereskedelem kapcsan ugy merul fel, hogy ket csereaktus viszonylataban egyazon szemely egyszer vasarol (olcson), majd valamivel kes?bb elad (dragan), es a ket esemeny (el?szor kiadas, kes?bb bevetel) penzforgalmi osszege kozti kulonbseg, minusz a sajat koltsegei adjak a nyereseget. Ha ez a kulonbseg az ? raforditasait es a vetellel kapcsolatos kiadasait nem fedezik, akkor az illet? veszteseget szerzett maganak.
1. Normalis korulmenyek kozott az emberek veszteseg celjabol semmivel sem kereskednek, de ismeretes, hogy a vilagban a jozan esszel erthet?nel gyakoribbak a nem normalis korulmenyek.
2. A nyereseg meg osszefugg a nyeres (nyeremeny) fogalmaval, amely a
szerencsejatekok
ritka velejaroja, de maganak az uzletnek semmi koze a szerencsejatekokhoz, meg ha letezik is uzleti kockazat, amely a jov? kiismerhetetlensegeb?l fakad.
Bels? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Altalanos
| |
|---|
Regionkent,
kulturankent
| |
|---|
| Listak
| |
|---|
| Agak
| |
|---|
| Filozofiak
| |
|---|
| Iskolak
| |
|---|
|