A koreai
abece
napja, amit
Del-Koreaban
Hangulnapkent (koreaiul 한글날),
Eszak-Koreaban
pedig Joseongeul-napkent (koreaiul 朝鮮글날) ismernek, egy emleknap az egesz koreai nemzet szamara. Ekkor megemlekeznek arrol, hogy a koreai
Szedzsong kiraly
a 15. szazadban letrehozta a
hangult
(koreaiul 한글), a koreai abecet. Del-Koreaban oktober 9-en, Eszak-Koreaban Januar 15-en unneplik ezt a napot. A Hangulnap nemzeti unnepkent van szamon tartva Del Koreaban 1970 ota, az 1990 es 2012 kozti id?szak kivetelevel, amikor a kormany megnovelte a munkanapok szamat a gazdasagi novekedes erdekeben.
[1]
Oktober 9-e a hangul ismertetesenek lett dedikalva. Mivel a hangul egyike azon irasrendszereknek, melyeknek ismert az alkotojuk, es a letrejottuk datuma is, ezert ezen a napon Szedzsong kiraly mas eredmenyeir?l is megemlekeznek. Del-Korea kormanya letrehozott egy alkotmanymodositast az unneppel kapcsolatban:
Nyelvi alkotmanymodositas, 20-as szakasz (Hangulnap)
1. A kormany minden oktober 9-et Hangulnapnak nyilvanit,mely a pannacionalis tudatossagot es a nyelv iranti szeretetet elmelyiti, es amely a hangul eredetisegenek es tudomanyos folenyenek terjesztese erdekeben emleknap;
2. Az emleknaphoz kapcsolodo esemenyeknek meg kell felelniuk elnoki rendeletnek.
Az unnepet megtartjak Del- es Eszak-Koreaban egyarant. Delen ez a nap hivatalosan a Hangul kikialtasanak napja, vagy roviden Hangulnap. Oktober 9-en megunneplik a
Hunmindzsongum
kihirdeteset, amelyre 1446. oktober 9-en kerult sor.
[2]
Eszakon az unnepet hivatalosan Joseongeul-napnak hivjak, mely soran januar 15-en a Hunminjeongeum 1444. januar 15-i letrejottet unneplik.
[2]
A Yanbian Koreai Nemzetisegi Autonom Prefekturaban, Kinaban, szinten van egy kulon nap ? szeptember 2. ? szentelve a koreai nyelvr?l valo megemlekezesnek 2014 ota.
[3]
[4]
A hangul megalkotasa el?tt a Koreaban (akkori neven
Csoszon
) el? emberek els?sorban a kinai irasrendszert hasznaltak, ezen kivul pedig olyan ?shonos
fonetikus
irasrendszereket, mint peldaul az
idu, hyangchal, gugyeol, es gakpil
, amelyek a hangult tobb szaz evvel megel?ztek.
[5]
[6]
[7]
[8]
Azonban a koreai es a
kinai
nyelv kozotti alapvet? kulonbsegek, valamint a megtanulando karakterek nagy szama miatt az alsobb osztalyok szamara, akiknek gyakran nem voltak eleg kivaltsagos helyzetben az oktatashoz, nagy nehezseget jelentett a kinai karakterekkel valo iras megtanulasa. Ennek a problemanak az enyhitesere Sejong kiraly megalkotta a hangul neven ismert egyedi abecet, hogy el?segitse az irastudast a koznep koreben.
[9]
Del-Koreaban 1970 ota minden evben oktober 9-en unneplik a Hangul kikialtasanak napjat. Ez azonban nem foglalja magaban az 1990 es 2012 kozotti id?szakot, mivel ekkor az embereknek ezen a napon szabadsag helyett dolgozniuk kellett a vallalkozasaik fejlesztese erdekeben. Eszak-Koreaban is unneplik, januar 15-en.
[1]
A hangul, minden el?nyenek ellenere a Csoszon-dinasztia (朝鮮 ; 朝鮮) idejen majdnem teljesen elt?nt. Az akkori elit meg akarta ?rizni a tarsadalmi statuszat, igy a kinai karaktereket tartottak az egyetlen igazi koreai irasos modnak. A 16. szazadban a kiraly a hangult gyakorlatilag betiltotta. A hangul hasznalata azonban a 19. szazadban ujjaeledt, es fokozatosan egyre elterjedtebbe valt, kulonosen a japan megszallas idejen a koreai
nacionalizmusban
betoltott szerepe miatt. Az 1970-es evekre a kinai irasjegyek hasznalata visszaszorult, es manapsag szinte minden koreai szoveget a hangul irasrendszer hasznalataval irnak.
[1]
A Sejong Sillok (世宗實錄; 世宗實綠) szerint a Szedzsong kiraly altal elkeszitett
Hunminjeongeum
-ot (訓民正音; 訓民正音) 1446-ban, a
holdnaptar
kilencedik honapjaban adtak ki. 1926-ban a Koreai Nyelvi Tarsasag, amelynek celja a koreai nyelv meg?rzese volt az er?szakos japan megszallas es integracios torekvesek kozepette,
[10]
a holdnaptar kilencedik honapjanak utolso napjan, azaz a
Gergely-naptar
szerinti november 4-en unnepelte a hangul meghirdetesenek 68. evfordulojat. A tarsasag tagjai ezt a napot a ?Gagyanal” (가갸날) els? megemlekezesenek nyilvanitottak. A nev a ?
Gagyageul
”-b?l (가갸글) szarmazik, a hangul korai koznyelvi elnevezeseb?l, amely a ?
gagya geogyeo...”
(가갸거겨) kezdet?
mnemonikus
recitacion alapul. Az emleknap nevet 1928-ban
Hangulnal
ra (한글날) valtoztattak, nem sokkal azutan, hogy az eredetileg 1913-ban Ju Sigyeong altal kitalalt hangul kifejezes szeles korben elfogadotta valt az abece uj elnevezesekent. Az unnepnapokat ezutan a holdnaptar szerint tartottak meg.
1931-ben az unnepnapot athelyeztek a mai napig is hasznalt Gergely-naptar szerinti oktober 29-re. Harom evvel kes?bb a datum atkerult oktober 28-ra, hogy osszehangoljak a 15. szazadban hasznalt
Julian naptarral
, miszerint ezen a napon tortent meg a hangul kihirdetese.
A
Hunminjeongeum Haerye
(訓民正音 解例; 訓民正音解例), a
Hunminjeongeum
kommentarja, amely nem sokkal kes?bb jelent meg, mint az eredeti m?, egy eredeti peldanyanak az 1940-es felfedezese ravilagitott arra, hogy a
Hunminjeongeum
a kilencedik honap els? tiz napjaban (
sangsun
; 상순; 上旬) lett kihirdetve. A holdnaptar szerinti 1446-os ev kilencedik honapjanak tizedik napja megegyezik a Julian-naptar szerinti azonos ev oktoberenek 9 napjaval. Az 1945-ben alapitott del-koreai allam oktober 9-et kinyilvanitotta Hangulnapnak, egy evente ismetl?d? unnepnek, amely az allami alkalmazottak szamara munkaszuneti nap lett.
Az orszag
f? munkaadoi
nyomast helyeztek a del-koreai allamra, hogy noveljek az orszag eves munkanapjainak szamat. 1991-ben az
ENSZ vilagnap
elfogadasanak kiegyensulyozasa erdekeben megszuntettek a Hangulnap unnepnapi statuszat. A torveny szerint a Hangulnap tovabbra is nemzeti megemlekezesi unnep maradt, es a Hangul Tarsasag kampanyolt az unnep visszaallitasaert. 2012. november 1-jen a Tarsasag er?feszitesei kifizet?dtek, amikor a koreai nemzetgy?les 189 ?igen” es 4 ?tartozkodas” szavazattal ujra nemzeti unneppe nyilvanitotta a Hangulnapot. Ez jelent?s nyomast helyezett a
I Mjongbak
kormanyra, ami 2013-ban be is vezette a valtozast.
[11]
[12]
2009-ben egy nehez, Sejong kiralyt abrazolo bronzszobor lett bemutatva a kozonsegnek a Gwanghwamun teren,
Szoul
kozpontjaban, Del-Koreaban. Nagyjabol 6,2 meter magasan tornyosul a jarokel?k fole. Az aranyszin? szobor alatt van egy muzeum, melyet sokan meglatogatnak Hangulnap alkalmabol, es amelyben a kiallitasok a koreai abece letrejotter?l es a Sejong kiraly uralkodasa alatti technologiai fejl?desr?l szolnak.
[13]
[14]
- ↑
a
b
c
한글날
. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
a
b
강경주 (2018. oktober 8.). ?
北韓 '朝鮮글날'부터 訓民正音 尙州本까지 … 當身이 알아야 할 572돌 한글날
”.
The Korea Economic Daily
. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
(2012. februar 12.) ?
Chinese Yanbian City Seeks to Designate Day of Korean Language
”.
KBS World
. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
(2016. augusztus 23.) ?
延?有了"朝??言文字日. [Van a koreai nyelvnek napja Yanbianban.
]”.
Yanbian Daily
. [2021. majus 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
Hannas, Wm C..
Asia's Orthographic Dilemma
. University of Hawaii Press, 57. o. [1997].
ISBN 9780824818920
. Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.
- ↑
Chen, Jiangping.
Multilingual Access and Services for Digital Collections
. ABC-CLIO, 66. o. [2016. januar 18.].
ISBN 9781440839559
. Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.
- ↑
(2005. januar 1.) ?
"Invest Korea Journal"
”.
Invest Korea Journal
, Kiado: Korea Trade-Investment Promotion Agency. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.) ?"They later devised three different systems for writing Korean with Chinese characters: Hyangchal, Gukyeol and Idu. These systems were similar to those developed later in Japan and were probably used as models by the Japanese."”
- ↑
(2000. julius 1.) ?
Korea Now
”.
The Korea Herald
. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
Koerner, E. F. K., Asher, R. E.
Concise History of the Language Sciences: From the Sumerians to the Cognitivists
. Elseiver [2014. junius 28.].
ISBN 9781483297545
. Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.
- ↑
Lee, Peter H., Bary, William Theodore De.
Sources of Korean Tradition: From the sixteenth to the twentieth centuries
. Columbia University Press [1997].
ISBN 9780231120302
. Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.
- ↑
Lee, Yul 理由 (2012. november 7.). ?
Naenyeonbuteo hangeulnal swinde... 來年부터 한글날 쉰다…22년만에 公休日 再指定 [J?v? evt?l kezdve a Hangulnap pihen?nap
]”.
Yonhap News
. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
Sohn, Kwang-gyun, Kwon, Sang-soo (2012. november 9.). ?
Hangul Day a national holiday again
”.
Korea JoongAng Daily
. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
?
Remembering Hangul
”.
Korea JoongAng Daily
. [2013. aprilis 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
- ↑
?
Statue of King Sejong is unveiled
”, Kiado: Korea JoongAng Daily. [2013. aprilis 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Hangul Day
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]