Hangulnap

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Hangulnap
A Wikimedia Commons tartalmaz Hangulnap temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

A koreai abece napja, amit Del-Koreaban Hangulnapkent (koreaiul 한글날), Eszak-Koreaban pedig Joseongeul-napkent (koreaiul 朝鮮글날) ismernek, egy emleknap az egesz koreai nemzet szamara. Ekkor megemlekeznek arrol, hogy a koreai Szedzsong kiraly a 15. szazadban letrehozta a hangult (koreaiul 한글), a koreai abecet. Del-Koreaban oktober 9-en, Eszak-Koreaban Januar 15-en unneplik ezt a napot. A Hangulnap nemzeti unnepkent van szamon tartva Del Koreaban 1970 ota, az 1990 es 2012 kozti id?szak kivetelevel, amikor a kormany megnovelte a munkanapok szamat a gazdasagi novekedes erdekeben. [1]

Attekintes [ szerkesztes ]

Oktober 9-e a hangul ismertetesenek lett dedikalva. Mivel a hangul egyike azon irasrendszereknek, melyeknek ismert az alkotojuk, es a letrejottuk datuma is, ezert ezen a napon Szedzsong kiraly mas eredmenyeir?l is megemlekeznek. Del-Korea kormanya letrehozott egy alkotmanymodositast az unneppel kapcsolatban:

Nyelvi alkotmanymodositas, 20-as szakasz (Hangulnap)

1. A kormany minden oktober 9-et Hangulnapnak nyilvanit,mely a pannacionalis tudatossagot es a nyelv iranti szeretetet elmelyiti, es amely a hangul eredetisegenek es tudomanyos folenyenek terjesztese erdekeben emleknap;

2. Az emleknaphoz kapcsolodo esemenyeknek meg kell felelniuk elnoki rendeletnek.

Az unnepet megtartjak Del- es Eszak-Koreaban egyarant. Delen ez a nap hivatalosan a Hangul kikialtasanak napja, vagy roviden Hangulnap. Oktober 9-en megunneplik a Hunmindzsongum kihirdeteset, amelyre 1446. oktober 9-en kerult sor. [2] Eszakon az unnepet hivatalosan Joseongeul-napnak hivjak, mely soran januar 15-en a Hunminjeongeum 1444. januar 15-i letrejottet unneplik. [2]

A Yanbian Koreai Nemzetisegi Autonom Prefekturaban, Kinaban, szinten van egy kulon nap ? szeptember 2. ? szentelve a koreai nyelvr?l valo megemlekezesnek 2014 ota. [3] [4]

Tortenelem [ szerkesztes ]

A hangul megalkotasa el?tt a Koreaban (akkori neven Csoszon ) el? emberek els?sorban a kinai irasrendszert hasznaltak, ezen kivul pedig olyan ?shonos fonetikus irasrendszereket, mint peldaul az idu, hyangchal, gugyeol, es gakpil , amelyek a hangult tobb szaz evvel megel?ztek. [5] [6] [7] [8] Azonban a koreai es a kinai nyelv kozotti alapvet? kulonbsegek, valamint a megtanulando karakterek nagy szama miatt az alsobb osztalyok szamara, akiknek gyakran nem voltak eleg kivaltsagos helyzetben az oktatashoz, nagy nehezseget jelentett a kinai karakterekkel valo iras megtanulasa. Ennek a problemanak az enyhitesere Sejong kiraly megalkotta a hangul neven ismert egyedi abecet, hogy el?segitse az irastudast a koznep koreben. [9] Del-Koreaban 1970 ota minden evben oktober 9-en unneplik a Hangul kikialtasanak napjat. Ez azonban nem foglalja magaban az 1990 es 2012 kozotti id?szakot, mivel ekkor az embereknek ezen a napon szabadsag helyett dolgozniuk kellett a vallalkozasaik fejlesztese erdekeben. Eszak-Koreaban is unneplik, januar 15-en. [1] A hangul, minden el?nyenek ellenere a Csoszon-dinasztia (朝鮮 ; 朝鮮) idejen majdnem teljesen elt?nt. Az akkori elit meg akarta ?rizni a tarsadalmi statuszat, igy a kinai karaktereket tartottak az egyetlen igazi koreai irasos modnak. A 16. szazadban a kiraly a hangult gyakorlatilag betiltotta. A hangul hasznalata azonban a 19. szazadban ujjaeledt, es fokozatosan egyre elterjedtebbe valt, kulonosen a japan megszallas idejen a koreai nacionalizmusban betoltott szerepe miatt. Az 1970-es evekre a kinai irasjegyek hasznalata visszaszorult, es manapsag szinte minden koreai szoveget a hangul irasrendszer hasznalataval irnak. [1]

A Sejong Sillok (世宗實錄; 世宗實綠) szerint a Szedzsong kiraly altal elkeszitett Hunminjeongeum -ot (訓民正音; 訓民正音) 1446-ban, a holdnaptar kilencedik honapjaban adtak ki. 1926-ban a Koreai Nyelvi Tarsasag, amelynek celja a koreai nyelv meg?rzese volt az er?szakos japan megszallas es integracios torekvesek kozepette, [10] a holdnaptar kilencedik honapjanak utolso napjan, azaz a Gergely-naptar szerinti november 4-en unnepelte a hangul meghirdetesenek 68. evfordulojat. A tarsasag tagjai ezt a napot a ?Gagyanal” (가갸날) els? megemlekezesenek nyilvanitottak. A nev a ? Gagyageul ”-b?l (가갸글) szarmazik, a hangul korai koznyelvi elnevezeseb?l, amely a ? gagya geogyeo...” (가갸거겨) kezdet? mnemonikus recitacion alapul. Az emleknap nevet 1928-ban Hangulnal ra (한글날) valtoztattak, nem sokkal azutan, hogy az eredetileg 1913-ban Ju Sigyeong altal kitalalt hangul kifejezes szeles korben elfogadotta valt az abece uj elnevezesekent. Az unnepnapokat ezutan a holdnaptar szerint tartottak meg.

1931-ben az unnepnapot athelyeztek a mai napig is hasznalt Gergely-naptar szerinti oktober 29-re. Harom evvel kes?bb a datum atkerult oktober 28-ra, hogy osszehangoljak a 15. szazadban hasznalt Julian naptarral , miszerint ezen a napon tortent meg a hangul kihirdetese.

A Hunminjeongeum Haerye (訓民正音 解例; 訓民正音解例), a Hunminjeongeum kommentarja, amely nem sokkal kes?bb jelent meg, mint az eredeti m?, egy eredeti peldanyanak az 1940-es felfedezese ravilagitott arra, hogy a Hunminjeongeum a kilencedik honap els? tiz napjaban ( sangsun ; 상순; 上旬) lett kihirdetve. A holdnaptar szerinti 1446-os ev kilencedik honapjanak tizedik napja megegyezik a Julian-naptar szerinti azonos ev oktoberenek 9 napjaval. Az 1945-ben alapitott del-koreai allam oktober 9-et kinyilvanitotta Hangulnapnak, egy evente ismetl?d? unnepnek, amely az allami alkalmazottak szamara munkaszuneti nap lett.

Az orszag f? munkaadoi nyomast helyeztek a del-koreai allamra, hogy noveljek az orszag eves munkanapjainak szamat. 1991-ben az ENSZ vilagnap elfogadasanak kiegyensulyozasa erdekeben megszuntettek a Hangulnap unnepnapi statuszat. A torveny szerint a Hangulnap tovabbra is nemzeti megemlekezesi unnep maradt, es a Hangul Tarsasag kampanyolt az unnep visszaallitasaert. 2012. november 1-jen a Tarsasag er?feszitesei kifizet?dtek, amikor a koreai nemzetgy?les 189 ?igen” es 4 ?tartozkodas” szavazattal ujra nemzeti unneppe nyilvanitotta a Hangulnapot. Ez jelent?s nyomast helyezett a I Mjongbak kormanyra, ami 2013-ban be is vezette a valtozast. [11] [12]

Unneples [ szerkesztes ]

2009-ben egy nehez, Sejong kiralyt abrazolo bronzszobor lett bemutatva a kozonsegnek a Gwanghwamun teren, Szoul kozpontjaban, Del-Koreaban. Nagyjabol 6,2 meter magasan tornyosul a jarokel?k fole. Az aranyszin? szobor alatt van egy muzeum, melyet sokan meglatogatnak Hangulnap alkalmabol, es amelyben a kiallitasok a koreai abece letrejotter?l es a Sejong kiraly uralkodasa alatti technologiai fejl?desr?l szolnak. [13] [14]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. a b c 한글날 . (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)
  2. a b 강경주 (2018. oktober 8.). ? 北韓 '朝鮮글날'부터 訓民正音 尙州本까지 … 當身이 알아야 할 572돌 한글날 ”. The Korea Economic Daily . (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  
  3. (2012. februar 12.) ? Chinese Yanbian City Seeks to Designate Day of Korean Language ”. KBS World . (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  
  4. (2016. augusztus 23.) ? 延?有了"朝??言文字日. [Van a koreai nyelvnek napja Yanbianban. ]”. Yanbian Daily . [2021. majus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  
  5. Hannas, Wm C.. Asia's Orthographic Dilemma . University of Hawaii Press, 57. o. [1997]. ISBN 9780824818920 . Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.  
  6. Chen, Jiangping. Multilingual Access and Services for Digital Collections . ABC-CLIO, 66. o. [2016. januar 18.]. ISBN 9781440839559 . Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.  
  7. (2005. januar 1.) ? "Invest Korea Journal" ”. Invest Korea Journal , Kiado: Korea Trade-Investment Promotion Agency. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.) ?"They later devised three different systems for writing Korean with Chinese characters: Hyangchal, Gukyeol and Idu. These systems were similar to those developed later in Japan and were probably used as models by the Japanese."”  
  8. (2000. julius 1.) ? Korea Now ”. The Korea Herald . (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  
  9. Koerner, E. F. K., Asher, R. E. Concise History of the Language Sciences: From the Sumerians to the Cognitivists . Elseiver [2014. junius 28.]. ISBN 9781483297545 . Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.  
  10. Lee, Peter H., Bary, William Theodore De. Sources of Korean Tradition: From the sixteenth to the twentieth centuries . Columbia University Press [1997]. ISBN 9780231120302 . Hozzaferes ideje: 2024. aprilis 27.  
  11. Lee, Yul 理由 (2012. november 7.). ? Naenyeonbuteo hangeulnal swinde... 來年부터 한글날 쉰다…22년만에 公休日 再指定 [J?v? evt?l kezdve a Hangulnap pihen?nap ]”. Yonhap News . (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  
  12. Sohn, Kwang-gyun, Kwon, Sang-soo (2012. november 9.). ? Hangul Day a national holiday again ”. Korea JoongAng Daily . (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  
  13. ? Remembering Hangul ”. Korea JoongAng Daily . [2013. aprilis 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  
  14. ? Statue of King Sejong is unveiled ”, Kiado: Korea JoongAng Daily. [2013. aprilis 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2024. aprilis 27.)  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Hangul Day cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]