A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Hangsor
vagy
skala
alatt valamely
dallam
magassaguk szerint sorba rendezett hangjait ertjuk; a hangokat fokoknak nevezzuk. A hangsorokat tobbfelekeppen is csoportosithatjuk.
Vannak
modalis
hangsorok
? ezek hetfokuak es gorog elnevezesuk van. Leteznek
diatonikus
hangsorok is ? ezek ket foktol egeszen het fokig terjedhetnek, es a hangok egymas mellettiek. Az diatonikus hangsorok
-chord
, mig az ugrast (szekund tavolsagnal nagyobb
hangkozt
) tartalmazo, azaz nem diatonikus hangsorok -
ton
vegz?dest kapnak; ezeket a fokok szamanak gorog elnevezesehez kell csatolni. Ily modon a kulonboz? hangsorok elnevezesei:
Fokszam:
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
Hangsor tipusa:
|
diatonikus
|
bichord
|
trichord
|
tetrachord
|
pentachord
|
hexachord
|
heptachord
|
ugrast tartalmazo
|
biton
|
triton
|
tetraton
|
pentaton
|
hexaton
|
?
|
Egy masik csoportositas szerint
dur
es
moll
jelleguk alapjan is megkulonboztet?ek a hangsorok. A kis terccel indulo hangsorokat
moll
, mig a nagy terccel kezd?d?eket
dur
jelleg? hangsoroknak nevezzuk.
Mivel a skala nyolcadik hangja (hetfoku hangsoroknal) ugyanaz, mint az els? hangja, csak egy
oktavval
(nyolc hanggal) magasabban, els? foknak jeloljuk. A skala alaphangjat (els? hangjat)
tonika
nak (jele:
T
), az otodik hangjat
dominans
nak (jele:
D
), az alulrol otodik hangjat (azaz felfele szamolva a negyediket)
szubdominans
nak (jele:
S
) nevezzuk.
A hetfoku modalis rendszer hangsorai (un. modusok) az alaphang szerint:
- ion vagy
dur
(do-sor)
- dor (re-sor)
- frig (mi-sor)
- lid (fa-sor)
- mixolid (szo-sor)
- eol vagy termeszetes
moll
(la-sor)
- lokriszi (ti-sor)
Hangsorok kepi es hangos megjelenitese
[
szerkesztes
]
A
felhangokbol
epitkez?
kromatikus skala
:
A C-
dur skala
(C, D, E, F, G, A, H, C):
- Zeneportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap