Hajdu-Bihar varmegye
Hajdu-Bihar varmegye cimere Hajdu-Bihar varmegye zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Eszak-Alfold
Varmegyeszekhely	Debrecen
Jarasok szama	10
Telepulesek szama	82
megyei jogu varosok	1
egyeb varosok	20
ISO 3166-2	HU-HB
F?ispan	Racz Robert
Nepesseg
Teljes nepesseg	519 141 f? (2022. okt. 1.) [1]
Neps?r?seg	96,5 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	6210,56 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Terkep
Hajdu-Bihar varmegye elhelyezkedese Magyarorszagon
Hajdu-Bihar varmegye weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Hajdu-Bihar varmegye temaju mediaallomanyokat.

Hajdu-Bihar varmegye , 1950 es 2022 kozott Hajdu-Bihar megye , kozigazgatasi egyseg Magyarorszagon , az Eszak-Alfold regioban. Terulete es nepessege alapjan a negyedik legnagyobb varmegye. Eszakrol Szabolcs-Szatmar-Bereg varmegye , eszaknyugatrol Borsod-Abauj-Zemplen varmegye , nyugatrol Jasz-Nagykun-Szolnok varmegye , delr?l Bekes varmegye , keletr?l pedig Romania hatarolja. Szekhelye Debrecen .

Foldrajz [ szerkesztes ]

Termeszeti foldrajzi szempontbol a varmegye nem egyseges, a szomszedos tajak athuzodnak teruletere. Eszakkeleti reszet a homokbuckas Nyirseg del-nyirsegi resztaja alkotja. Kozepen eszak-deli iranyban huzodik a Hajdusag ket kistaja: a Hajduhat es a Del-Hajdusag . Nyugati reszet a Kozep-Tisza-videk egyik tajegysege, a Hortobagy foglalja el. Deli pereme, a Berettyo?Koros-videk atnyulik a varmegye kozigazgatasi hatarain.

Domborzat [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegye felszine jellemz?en siksag. A kevesse tagolt sik terulet teljes egeszeben az Alfoldhoz tartozik. A varmegye legmagasabb pontja (170,5 m) a Nyirsegben Fulopt?l eszakra talalhato, mig a legalacsonyabb resze a varmegye delkeleti sarkaban, Bekes varmegye hataran, a Hamvas- es Sarret-csatorna tersegeben, Puspokladanytol es Szerept?l delre nem eri el a 85 m-t.

Vizrajz [ szerkesztes ]

Eszaknyugaton a varmegyehataron folyik a Tisza , delen talalhato a Berettyo es a Sebes-Koros . A Tiszat a Berettyoval a Keleti-f?csatorna koti ossze, es ebb?l agazik ki a Nyugati-f?csatorna . A varmegye mesterseges tavakban es hevizekben viszonylag gazdag.

Geologia [ szerkesztes ]

A Korosvidek megsullyedesevel a Nyirseg es a Hajdusag teruleten megsz?nt a folyovizi elontes, es a szarazza valt felszinen az eolikus felszinformalas valt meghatarozova. A szel munkajanak eredmenyekent a Nyirsegben a hordalekkup anyagabol az eszaki iranyu szelek homokot halmoztak fel, amelyen futohomok , humuszos homok es kovarvanyos barna erd?talajok alakultak ki. A Hajdusag teruletere a szelek finomabb szemcsemeret? loszt halmoztak fel, amelyen igen jo term?kepesseg? csernozjomtalajok kepz?dtek.

A Hortobagy, valamint a Berettyo-Koros-videk felszinet tovabbra is a folyoviz alakitotta. A Hortobagyot tulajdonkeppen a Tisza hozta letre. A 19. szazadban bekovetkezett folyoszabalyozasokig a Tisza artere volt, ahol a folyo kezdetben erodalta , pusztitotta a pleisztocen id?szakban felepitett hordalekkupot, majd finom arteri uledekevel nehany meter vastagsagban fel is toltotte. A viz hatasara itt szikes ( szolonyec es szoloncsak ) es reti talajok alakultak ki. Hasonloan alakult a Berettyo-Koros-videk holocenkori fejl?destortenete. Itt is az arvizekb?l leulepedett iszapos , loszos, agyagos uledek takarta be a hordalekkup anyagat. Jellemz? talajtipusai a reti es ontestalajok , helyenkent a szolonyecek.

Eghajlat [ szerkesztes ]

Az id?jarast a sok napsutes (evi 2000-2100 ora) es a keves csapadek jellemzi. Az evi kozeph?merseklet 10,5 - 11 °C, ami koszonhet? a juliusi 20,5 - 22 °C atlagh?mersekletnek. A tel altalaban kemeny fagyokat hoz a varmegyeben, a leghidegebb januar. A csapadek szempontjabol Hajdu-Bihar varmegye az Alfold egyik legszarazabb videke, a Hortobagy deli resze pedig az orszag egyik legszarazabb terulete, ahol a csapadek evi mennyisege nem eri el az 500 mm-t.

El?vilag, termeszetvedelem [ szerkesztes ]

A varmegye el?vilaga a mez?gazdasagi termeles es a folyoszabalyozasok miatt jelent?sen atalakult. Leginkabb a Hajduhattol a Tiszaig terjed? hatalmas szikes teruleten, a Hortobagyon maradt meg az eredeti fuves puszta . Az 1973 -ban alapitott Hortobagyi Nemzeti Park Magyarorszag els? nemzeti parkja volt, ma mar a vilagorokseg resze. Ertekes noveny - es allatvilaga reven nemzetkozileg is ismert.

Lasd meg: Hajdu-Bihar varmegye vedett termeszeti ertekeinek listaja

Hajdu-Bihar varmegye jellemz? foldrajzi pontjai [ szerkesztes ]

• Szels? telepulesek egtajak szerint:
  • a varmegye legeszakibb telepulese Tiszagyulahaza ( Polgari kisterseg ),
  • a varmegye legdelibb telepulese Komadi ( Berettyoujfalui kisterseg ),
  • a varmegye legkeletibb telepulese Fulop ( Hajduhadhazi kisterseg ),
  • a varmegye legnyugatibb telepulese Egyek ( Balmazujvarosi kisterseg ).

Tortenelem [ szerkesztes ]

A mai Hajdu-Bihar varmegye letrejotte viszonylag ujkelet?, hiszen jelenlegi kozigazgatasi kereteinek a kialakitasara alig tobb mint fel evszazada, az 1950-es megyerendezes soran kerult sor. A varmegyet alkoto teruletreszek, korabbi kozigazgatasi egysegek es telepulesek tortenete azonban annal hosszabb multra tekint vissza, kialakulasa valojaban hosszu es sajatos tortenelmi folyamat eredmenye. A varmegye terulete harom, alapvet?en kulonboz? tortenelmi fejl?despalyara visszatekint? foldrajzi egysegb?l tev?dik ossze, igy kulon kell kezelni Debrecen, a Hajdusag es Bihar tortenetet.

Debrecen [ szerkesztes ]

B?vebben: Debrecen

Debrecen, Magyarorszag masodik legnagyobb es legnepesebb varosa , Hajdu-Bihar varmegye es a Debreceni kisterseg szekhelye. A megye mintegy 38,2%-a el Debrecenben. Debrecen a Tiszantul legnagyobb es legjelent?sebb varosa. Id?nkent ?a kalvinista Roma” neven vagy ?civisvaros”-kent emlegetik. Kelet-Magyarorszag regio, az Eszak-Alfold statisztikai regio es a Tiszantul nagytaj szellemi, kulturalis, gazdasagi, idegenforgalmi es kozlekedesi kozpontja, Magyarorszag egyik legdinamikusabban fejl?d? nagyvarosa.

A 13. szazadban emlitik el?szor irasban. 1361 -ben mez?varosi , 1693 -ban szabad kiralyi varosi rangot kapott. Nevet az egesz kontinensen ismertek hires vasarairol es reformatus iskolajarol, mely europai viszonylatban is kiemelked?nek szamitott. Tortenelme soran ketszer az Orszaggy?les szinhelye volt: 1848?49 -ben, es 1944 -ben. Az evszazadok folyaman tobbszor is t?zvesz aldozata lett, a masodik vilaghaboruban jelent?s karokat szenvedett. Ma Magyarorszag egyik legdinamikusabban fejl?d? varosa. Debrecen varos napja: aprilis 11.

Hajdusag [ szerkesztes ]

B?vebben: Hajdusag

A varmegye nagy multra visszatekint? teruletet jelentik az egykori Hajdu kerulet telepulesei, a hajduvarosok . A hajduk eredetileg, a 15 - 16. szazadban az allatkeresked?k altal felfogadott marhahajcsarok voltak, a szazad vegere azonban ket csoportra szakadtak. Egy reszuk az uralkodo szolgalataban allt, es a vegvarak vedelmeben vett reszt, masik reszuk viszont, a ?szabad hajduk” a hagyomanyos eletmodot folytattak, de keresetuket rablassal, fosztogatassal egeszitettek ki. Munkajukbol adodoan jol bantak a fegyverrel, ezt bizonyitottak az 1514 -es Dozsa -fele parasztfelkeles soran, majd a torokok elleni harcokban is. Kulonosen a tizenot eves haboruban ( 1590 ? 1605 ) t?ntek ki vitezsegukkel, ezert is tartotta fontosnak Bocskai Istvan , hogy a sajat oldalara allitsa ?ket a Habsburgok elleni fuggetlensegi haboru idejen. A bekekotes utan Bocskai jelent?s reszuket letelepitette, fegyveres szolgalatert cserebe foldet es munkat adott nekik, mentesitve ?ket a jobbagyi kotelessegek alol.

Az eredetileg tobb mint 9000 f?nyi hajdu katona letelepedesevel alakult ki 1608 - 1609 -re a het un. oreg- vagy nagy hajduvaros: Boszormeny , Dorog , Hadhaz , Nanas , Polgar , Szoboszlo es Vamospercs . Ezek mindegyike az akkori Szabolcs varmegyeben fekudt. Kivaltsagaik, kulonallasuk meg?rzese a megyevel es a kozponti allamigazgatassal szemben nem keves viszaly es harc aran sikerulhetett. Er?iket egyesitve hoztak letre a 17. szazad vegen a Hajdu keruletet , ami a varmegyekkel egyenrangu, onallo torvenyhatosagkent m?kodott, 1790 utan kovetei reszt vehettek az orszaggy?leseken, a nemesi felkeleshez katonakat allitottak es nem fizettek kozadot. Kozpontja Boszormeny volt, mint a legnepesebb es kozponti fekves? varos. A Hajdu kerulet az 1876-os varmegyerendezesig letezett, ekkor alakitottak ki ugyanis a hajduvarosokat is magaba foglalo Hajdu varmegyet a szomszedos (de nem hajduvaros) Debrecen szekhellyel.

Bihar [ szerkesztes ]

Debrecen es a Hajdusag mellett a mai Hajdu-Bihar varmegye harmadik nagy teruleti egyseget az egykori Bihar varmegye ma is Magyarorszaghoz tartozo resze jelenti. Az Arpad-kori varispansag 1020 es 1050 kozott a Bihar nev? foldvar kore szervez?dott, torteneteben meghatarozo szerepe volt a Szent Istvan altal alapitott puspoksegnek, amelynek szekhelyet 1080 -ban I. Laszlo helyezte Varadra. A torok megszallasig a megye teruletenek jelent?s resze (a 16. szazadban kozel fele) volt a puspokseg birtokaban. Az orszag harom reszre szakadas utan a terulet az Erdelyi Fejedelemseg resze lett, a reformacio terjedesevel a katolikus egyhaz birtokai a fejedelmi kincstarat gyarapitottak. Varad 1660 -as elfoglalasaval vette kezdetet a varmegye teljes torok megszallasa, amely viszonylag rovid ideig tartott ugyan, megis hatalmas pusztitast okozott, a lakott portak szama a 17. szazad vegere a 150 evvel korabbinak negyedere csokkent.

A kovetkez? evszazadokban gyakran valtozott Bihar varmegye terulete es kozigazgatasi illetekessegi kore, tobb telepulest csatoltak a szomszedos Bekes , illetve Szabolcs varmegyekhez , ennek ellenere Bihar egeszen az els? vilaghaboru vegeig a legnagyobb terulet? magyarorszagi megye volt. Dramai valtozas kovetkezett be ekkor, hiszen a trianoni bekeszerz?des eredmenyekent csonka megyeve valt. Az 1920 -ban letrejott, Berettyoujfalu kozpontu Csonka-Bihar varmegye 60 telepulese is csak a masodik vilaghaborut kovet? kozigazgatasi reformig maradt osszefugg? es onallo teruleti egyseg. Az 1949 - 50 -es reformokkal 12 telepules, Sarkad es tersege a szomszedos Bekes megyehez kerult, a tobbi pedig az egykori Hajdu varmegyevel alkotja ma is Hajdu-Bihar varmegyet.

1950-t?l [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar megye az 1950-es megyerendezes soran jott letre az addigi Hajdu varmegye kib?vitesevel Bihar varmegye nagy reszevel es nehany Szabolcs varmegyei kozseggel, szekhelye Debrecen maradt.

Kozigazgatasi beosztas 1950?1990 kozott [ szerkesztes ]

Jarasok 1950?1983 kozott [ szerkesztes ]

Az 1950-es megyerendezes el?tt Hajdu megyehez ket jaras tartozott ( Kozponti es Puspokladanyi ), Bihar megyehez pedig hat ( Berettyoujfalui , Biharkeresztesi , Cseffa-Nagyszalontai ? Sarkad szekhellyel ?, Derecskei , Nagyletai es Sarreti ? Biharnagybajom szekhellyel). A megyerendezeskor ezek kozul a Cseffa-Nagyszalontai jarast Bekes megyehez csatoltak, a tobbi az ujonnan alakult Hajdu-Bihar megyehez kerult. Az ujonnan letrehozott Hajdu-Bihar es Szabolcs-Szatmar megyek hatara kettevagta az eddig Szabolcs megyehez tartozott Nyiradony szekhely? Ligetaljai es Tiszalok szekhely? Dadai also jarasokat . Az el?bbit megszuntettek, az utobbi viszont tovabb m?kodott Szabolcs-Szatmar megyeben , Hajdu-Biharhoz kerult reszeb?l pedig, kiegeszitve nehany Hajdu megyei kozseggel, letrehoztak az uj Polgari jarast .

Az atszervezesek nyoman az uj megyeben 1950. marcius 16-atol nyolc jaras volt (Berettyoujfalui, Biharkeresztesi, Derecskei, Kozponti, Nagyletai, Polgari, Puspokladanyi es Sarreti).

Az 1950-es jarasrendezes soran, junius 1-jen a Sarreti jaras megsz?nt, a Kozponti jaras elnevezeset pedig a szekhelyehez igazodva Debreceni jarasra valtoztattak, igy a tanacsrendszer bevezetesekor Hajdu-Bihar megye het jarasra oszlott (Berettyoujfalui, Biharkeresztesi, Debreceni, Derecskei, Nagyletai, Polgari es Puspokladanyi).

Ezt kovet?en 1983-ig a hetb?l negy jaras sz?nt meg: a Nagyletai (1956-ban), a Biharkeresztesi es a Polgari (1970-ben), vegul a Derecskei (1978-ban). A jarasok megsz?nesekor, 1983 vegen tehat a megyehez harom jaras tartozott (Berettyoujfalui, Debreceni es Puspokladanyi).

Varosok 1950?1983 kozott [ szerkesztes ]

Az 1950-es megyerendezeskor Hajdu megyehez harom megyei varos tartozott, Hajduboszormeny , Hajdunanas es Hajduszoboszlo , Biharhoz viszont egy sem, a szekhelye, Berettyoujfalu egyike volt az orszag harom kozsegi jogallasu megyeszekhelyenek. Ezen kivul Hajdu megye szekhelye, Debrecen torvenyhatosagi jogu varos volt, igy nem tartozott a megyehez, hanem kulon kozigazgatasi egyseget alkotott. Mivel a torvenyhatosagi jogu varosi jogallas 1950. junius 15-en megsz?nt, Debrecen attol kezdve Hajdu-Bihar megyehez tartozott.

1983-ig egyetlen ujabb telepules szerzett varosi rangot a megyeben: Berettyoujfalu 1978-ban, igy 1983-ra a varosok szama otre n?tt.

A tanacsok megalakulasatol 1954-ig Debrecen kozvetlenul a megyei tanacs ala rendelt varos volt, mig Hajduboszormeny , Hajdunanas es Hajduszoboszlo kozvetlenul a jarasi tanacs ala rendelt varoskent a Debreceni jarashoz tartozott.

Debrecen 1954 es 1971 kozott, a masodik tanacstorveny hatalya alatt megyei jogu varos volt es nem tartozott a megyehez. 1971-ben, a harmadik tanacstorveny hatalybalepesevel megyei varos lett, ami azt jelentette, hogy a megyehez tartozott, de bizonyos kerdesekben a tobbi varosnal nagyobb onallosagot elvezett. A tobbi varos jogallasa 1954 es 1971 kozott jarasi jogu varos volt, azutan pedig egyszer?en varos.

Varoskornyekek 1971?1983 kozott [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar megye varosai kozul 1983-ig harom korul alakult varoskornyek : a Hajduboszormenyi es a Hajduszoboszloi 1970-ben, a Berettyoujfalui pedig 1978-ban. Ezek mindegyike csak a varoshoz legszorosabban kapcsolodo kozsegeket foglalta magaba, Berettyoujfalu 1983-ig jarasi szekhely is maradt. A Hajduboszormenyi varoskornyek volt az egyetlen az orszagban, amely 1990 el?tt megsz?nt, mivel egyetlen kozseget, Hajduvidet 1978-ban Hajduboszormenyhez csatoltak.

Varosok es varosi jogu nagykozsegek 1984?1990 kozott [ szerkesztes ]

1984. januar 1-jen valamennyi jaras megsz?nt az orszagban es a megye valamennyi varosa varoskornyekkozpontta valt Hajduboszormeny kivetelevel. Ugyanekkor alakult varosi jogu nagykozsegge es lett nagykozsegkornyek -kozpont az addig jarasszekhely Puspokladany tovabba Balmazujvaros , melyek azutan 1986-ban illetve 1989-ben varossa alakultak. Szinten 1989-ben kapott varosi rangot Biharkeresztes , Hajdudorog , Hajduhadhazteglas es Nadudvar is, ez utobbi negy telepules azonban mar nem lett varoskornyekkozpont. Ezzel 1990-re a megye varosainak szama tizenegyre n?tt.

Onkormanyzat es kozigazgatas [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar Varmegyei Onkormanyzat [ szerkesztes ]

A varmegyei onkormanyzat teruleti onkormanyzat, jogi szemely, melynek feladatait es hataskoret a kozgy?les latja el. A varmegyei onkormanyzat kepvisel?-testulete a kozgy?les.  A varmegyei testuletek es tisztsegvisel?k munkajat varmegyei onkormanyzati hivatal segiti, melynek feladata a dontesek szakmai el?keszitese, valamint a dontesek vegrehajtasanak szervezese es ellen?rzese.

A Hajdu-Bihar Varmegyei Kozgy?les tagjai.

Tag:		Jelol? szervezet:	Tisztsege
1.	Pajna Zoltan	Fidesz - KDNP	A kozgy?les elnoke
2.	Bulcsu Laszlo	Fidesz - KDNP	A kozgy?les alelnoke
3.	Tasi Sandor	Fidesz - KDNP	A kozgy?les alelnoke
4.	Antal Szabolcs	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Penzugyi Bizottsag - tag, Hajdusamson varos polgarmestere
5.	Bako Istvan	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Jogi, Ugyrendi es Tarsadalmi Kapcsolatok Bizottsaga - tag
6.	Bodi Judit	MSZP	Kepvisel?, Jogi, Ugyrendi es Tarsadalmi Kapcsolatok Bizottsaga - tag
7.	Csiszar Imre	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag, Hajdunanas varos alpolgarmestere
8.	Demeter Pal	Jobbik	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag, Balmazujvaros alpolgarmestere
9.	Keresztesy Gerg?	Jobbik	Kepvisel?, Jogi, Ugyrendi es Tarsadalmi Kapcsolatok Bizottsaga - tag
10.	Kiss Attila	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Jogi, Ugyrendi es Tarsadalmi Kapcsolatok Bizottsaga - tag, Hajduboszormeny varos polgarmestere
11.	Kiss Laszlo	Momentum	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag
12.	Kiss Tibor	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Penzugyi Bizottsag - tag, Sarretudvari nagykozseg polgarmestere
13.	Kocsis Robert	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Jogi, Ugyrendi es Tarsadalmi Kapcsolatok Bizottsaga - tag, Penzugyi Bizottsag - tag
14.	Koroknai Imre	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag, Penzugyi Bizottsag - tag
15.	Kosztin Mihaly	Momentum	Kepvisel?, Penzugyi Bizottsag - tag
16.	Kovacs Miklos	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Jogi, Ugyrendi es Tarsadalmi Kapcsolatok Bizottsaga - tag, Barand Kozseg Polgarmestere
17.	Kovacs Zoltan	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag, Penzugyi Bizottsag - tag
18.	Kulcsar Gergely	Jobbik	Kepvisel?, Penzugyi Bizottsag - elnok
19.	Menes Andrea	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - elnok, Vamospercs varos polgarmestere
20.	Murakozi Istvan	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag, Berettyoujfalu varos polgarmestere
21.	Simon Zoltan	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag, Hajdudorog varos alpolgarmestere
22.	Szegi Emma	Fidesz - KDNP	Kepvisel?, Penzugyi Bizottsag - tag, Kaba Varos Polgarmestere
23.	Szorenyi Karoly	DK	Kepvisel?, Penzugyi Bizottsag - tag
24.	Toth Jozsef	DK	Kepvisel?, Fejlesztesi, Tervezesi es Strategiai Bizottsag - tag, Polgar varos polgarmestere

Jarasok [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegye jarasainak f?bb adatai a 2013. julius 15-ei kozigazgatasi beosztas szerint az alabbiak:

Sorszam	Jaras neve	Szekhely	Telepules	Ebb?l varos	Nepesseg (2013. januar 1.)	Terulet (km²)	Neps?r?seg (f?/km²)
1	Balmazujvarosi jaras	Balmazujvaros	5	2	30 488	827,45	37
2	Berettyoujfalui jaras	Berettyoujfalu	25	3	45 539	1 073,9	42
3	Debreceni jaras	Debrecen	2	2	217 217	531,12	409
4	Derecskei jaras	Derecske	13	2	41 820	650,3	64
5	Hajduboszormenyi jaras	Hajduboszormeny	2	2	40 424	471,43	86
6	Hajduhadhazi jaras	Hajduhadhaz	3	2	22 328	137,02	163
7	Hajdunanasi jaras	Hajdunanas	6	2	29 638	547,27	54
8	Hajduszoboszloi jaras	Hajduszoboszlo	5	2	43 175	732,65	59
9	Nyiradonyi jaras	Nyiradony	9	2	29 846	510,28	58
10	Puspokladanyi jaras	Puspokladany	12	2	40 877	729,04	56

Orszaggy?lesi egyeni valasztokeruletek Hajdu-Bihar varmegyeben [ szerkesztes ]

Valasztokerulet		Orszaggy?lesi kepvisel?	Orszaggy?lesi frakcio
Hajdu-Bihar 01. OEVK	Szekhelye: Debrecen	Kosa Lajos	Fidesz
Hajdu-Bihar 02. OEVK	Szekhelye: Debrecen	Posan Laszlo	Fidesz
Hajdu-Bihar 03. OEVK	Szekhelye: Debrecen	Taso Laszlo	Fidesz
Hajdu-Bihar 04. OEVK	Szekhelye: Berettyoujfalu	Vitanyi Istvan	Fidesz
Hajdu-Bihar 05. OEVK	Szekhelye: Hajduszoboszlo	Bodo Sandor	Fidesz
Hajdu-Bihar 06. OEVK	Szekhelye: Hajduboszormeny	Tiba Istvan	Fidesz

2011 el?tt Hajdu-Bihar megyeben 9 egyeni valasztokerulet volt. Ez 2011 utan 6-ra csokkent.

Nepesseg [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegye Magyarorszag negyedik legnepesebb megyeje.

Vallasi megoszlas [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegyeben ma is elenk vallasi elet zajlik. A varmegye egyes tersegeiben az elter? tortenelmi fejl?des eredmenyekent a lakossag vallasi hovatartozasa is valtozatos kepet mutat, a reformatusok tobbsege mellett. A protestantizmus, azon belul is els?sorban a reformatus egyhaz hatasa sokaig olyan melyen itatta at az itt lakok jelent?s reszenek eletet, hogy azt a mentalitastol kezdve az eletmodon keresztul egeszen a telepulesek kepeig ma is sok teruleten erhetjuk tetten. Szambeli sulyuk miatt a tortenelmi egyhazak kozul mara a romai katolikus, a reformatus es a gorogkatolikus egyhazak jelenlete a legjelent?sebb.

Reformatusok [ szerkesztes ]

A reformatus hitelet szimboluma, a reformacio kialakulasatol es elterjedeset?l kezd?d?en centruma, sz?kebb es tagabb kornyezeteben, s?t kulfoldon is Debrecen. A varost egy id?ben kalvinista Romanak is neveztek. Eredetileg gunynev volt ez, am a reformatus vallasos ontudat lanyhulasaval csitult a debreceni reformatusok tiltakozasa eme elnevezes ellen, s?t a mult szazadban mar nemi dacossaggal vallaltak a ?vastagnyaku kalvinistak” e ragadvanynevet. A megye lakossaganak jelent?s hanyada vallja magat ma is reformatusnak, kulonosen a bihari es sarreti teruleteken. A reformatus egyhaz a megye tortenelmeben, kulturalis es tudomanyos eleteben meghatarozo szerepet jatszott, es jatszik ma is. Debrecenben talalhato a Tiszantuli Reformatus Egyhazkerulet szekhelye, illetve tobb mas tekintelyes iskola mellett a hazai oktatas torteneteben kiemelked? jelent?seggel biro Reformatus Kollegium is.

Katolikusok [ szerkesztes ]

A varmegye felekezeti osszetetelet hosszu id?re meghatarozta, hogy a reformacio terhoditasa kovetkezteben a torok hodoltsag idejen a hajdusagi varosok reformatus vezetese a katolikusok letelepedeset tiltotta, megmaradt templomaikat a reformatus gyulekezetek hasznaltak. Csak a 18. szazad els? evtizedeiben valt ismet lehet?ve plebaniak alapitasa es katolikus templomok epitese. A katolikus egyhaz kuzdelmes evtizedeit ? akarcsak a tobbi egyhaz eseteben ? a partallam korszaka jelentette. Iskolait, szerzetesrendjeit felszamolta a korabeli hatalom, a vallasgyakorlast, ha lehetetlenne nem is tettek, jelent?sen korlatoztak. A kilencvenes evek hoztak ezen a teren uj lehet?segeket, az egyhazi szocialis intezmenyek, iskolak ujrainditasa mellett ezt jelzi a magyarorszagi latin szertartasu egyhazkormanyzat teruleti beosztasanak atalakitasa is. 1993 . majus 31-en kelt II. Janos Pal papa Hungarorum Gens (A magyarok nemzete) kezdet? apostoli konstitucioja, amely letrehozta a Debrecen-Nyiregyhazi Egyhazmegyet, es ekkor emelkedett szekesegyhazi rangra a debreceni Szent Anna templom.

Gorogkatolikusok [ szerkesztes ]

A 2001 -es nepszamlalasi adatokbol kiderul, hogy a magyar gorogkatolikus egyhaz 269 ezer hivenek jelent?s resze Szabolcs-Szatmar-Bereg, illetve Hajdu-Bihar varmegyekben el. A magyarorszagi gorogkatolikus egyhaz evszazadokig volt kenytelen kuzdeni, hogy onallosagukat, majd a magyar liturgiai nyelv hasznalatat elfogadtassak. A kuzdelmet vegul siker koronazta, mikor 1912 -ben X. Pius papa megalapitotta a Hajdudorogi Egyhazmegyet. A 162 parokiaval rendelkez? egyhazmegyenek valojaban ket masik kozpontja is van, a tenyleges adminisztracios kozpontta Nyiregyhaza valt, a meghatarozo bucsujaro hely pedig Mariapocs lett. Debrecen mellett jelent?s szamban talalunk gorogkatolikus gyulekezeteket a Hajdusagban es a bihari teruleteken is, a legfontosabb egyhazi kozpontok Hajduboszormeny, Letavertes (itt a hivek egy resze roman nemzetiseg?) illetve Hajdusamson.

Egyeb [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegyeben termeszetesen az eddig felsoroltakon kivul is szamos felekezet letezik, Vannak kozottuk, amelyek az elmult id?szakban latvanyosan gyarapodtak (Magyarorszag egyik legnagyobb baptista gyulekezete Debrecenben m?kodik), es vannak, amelyek csekely letszamuk ellenere a regio tortenetenek reszesei mint peldaul az izraelita hitkozsegek vagy az Evangelikus Egyhaz. 1945 el?tt a Berettyoujfaluban nagy letszamu izraelita hitkozseg m?kodott, mara csak 1 lakos izraelita, a hitkozseg megsz?nt.

Gazdasag [ szerkesztes ]

A varmegye gazdasagi eleteben a mez?gazdasagnak van vezet? szerepe, hiszen erre a teruletre esik Magyarorszag legnagyobb agrartersege . A varmegye legnagyobb nyereseg? cegei a 2006-os adozott eredmeny szerint (zarojelben az orszagos toplistan elfoglalt helyezes) 1. Friesland Hungaria Kft (40), 2. National Instruments Europe Kft. (43), 3. KITE Mez?gazdasagi Szolgaltato Zrt. ( 174).

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

A mez?gazdasagilag m?velt terulet 544 472 ha , amelyb?l 334 203 ha-os szantoteruletevel a masodik helyet foglalja el az orszagos rangsorban. (A megye osszterulete 621 056 ha.) Ez meghatarozza a varmegye jelent?seget a mez?gazdasagi termeles szempontjabol.

Az okologiai adottsagok szinte minden noveny termesztesenek megfelelnek. A mez?gazdasag atalakulasa a rendszervaltassal kezd?dott meg. A struktura atalakitasra jellemz?, hogy mig 1990-ben 41 allami gazdasag es gazdasagi tarsulas, valamint 82 mez?gazdasagi termel?szovetkezet volt, addig 2001-ben mar osszesen 2546 vallalkozas (ebb?l 930 tarsas vallalkozas) m?kodott a mez?gazdasag, erd?gazdalkodas es halaszati nemzetgazdasagi agban. A szervezetek szamanak gyarapodasa mellett csokkent az alkalmazasban allok szama. 1990-ben a nagyuzemi gazdasagokban 38500 f? dolgozott, 2001-ben pedig a negy f?nel tobbet foglalkoztato szervezeteknel csak 10 000 f? allt munkaviszonyban.

A mez?gazdasagi szervezetek tarsas formai mellett fontos tenyez?kent jelentkeznek az egyeni, valamint a csaladi gazdasagok. A varmegye foldteruletenek fele az egyeni gazdasagok hasznalataban van.

A szervezeti atalakulas a foldterulet m?velesi agak szerinti megoszlasat kisebb mertekben befolyasolta. A foldteruletnek 14,3%-a a m?veles alol kivett terulet. A novenytermesztesen belul kukorica, buza, napraforgo, cukorrepa es burgonya a meghatarozo.

Az allattenyesztes a varmegye mez?gazdasagi termelesenek legnagyobb erteket ado agazata, az alaptevekenysegen beluli reszaranya tobb mint 45%. A szarvasmarha-tenyesztesi agazat a megye allattenyesztesenek meghatarozo resze. A 2002. december 30-i KSH-adatok szerint a megyeben 86 900 db szarvasmarha volt, mely jelent?sen meghaladja az el?z? evi letszamadatokat.

A sertesagazatrol az elmult 10-15 evben a termel?k tobbnyire panasszal szoltak, hiszen alig volt egy-egy rovid id?szak amikor megterultek a koltsegeik, tobbnyire veszteseget termeltek.

A varmegye sertesallomanya a 2002. december 1-jei KSH-adat szerint 546 900 db volt.

Az allatallomanyi adatok emelked? tendenciat mutatnak, kiveve a tyukfeleket, melyek szama 2002-ben csokkent a korabbi evekhez kepest.

Banyaszat [ szerkesztes ]

Asvanykincsekben szegeny a varmegye, bar banyasznak itt foldgazt es k?olajat .

Ipar [ szerkesztes ]

Az ipar teljesitmenye a 80-as evek vegen el?szor kisebb, majd novekv? aranyban csokkent. A gazdasagi ag teljesitmenyeben az 1992-es ev bizonyult a melypontnak, az 1988-at kovet? negy ev alatt a termeles volumene mintegy 30%-kal csokkent. Ebben az id?szakban a terseg gazdasagat kulonosen erzekenyen erintette a KGST osszeomlasa, a kelet-europai orszagok gazdasagi helyzetenek romlasa. Az import liberalizalasaval egyre inkabb kielez?dtek a korszer?tlen, a nemzetkozi piacokon kevesbe versenykepes termekstrukturabol ered? problemak. A csokkenes 1993-ban allt meg, s indult el egy fokozatos novekedes, ami tartosnak bizonyult es jelenleg is tart. 1993 es 2002 kozott a kereskedelmi kapcsolatok ujraalakulasa, szamos kis es kozepes vallalkozas piacnyerese es tobb kulfoldi nagybefektet? beruhazasa zajlott a megyeben.

A varmegye iparanak teljesitmenye 2002-ben az orszagos atlagot meghalado mertekben emelkedett. A hajdu-bihari telephely?, kisebb ipari vallalkozasok produktuma egy ev alatt 7%-kal, a kozepes es nagy meret? vallalkozasok termelese 6%-kal b?vult, a termeles erteke 415 milliard forint volt.

A termeles b?vulese els?sorban a 21%-os dinamikat mutato kivitelnek koszonhet?, a belfoldi ertekesites mindossze 2%-kal n?tt.

A termelesi ertek legnagyobb hanyadat (37%-at) el?allito elelmiszeriparban altalanosan kisebb termelescsokkenes mutatkozott, az agazat egeszenek termelese es ertekesitese teruleten bekovetkezett novekedese mogott els?sorban a dohanyipar kedvez?bb ? kapacitasfejlesztese reven ? eredmenyei allnak.

A foglalkoztatasban jelent?s szerepet betolt? textilia, textilaru, b?rtermekek gyartasa teruleten fokozodott a kereslet sz?kulese. Ennek kovetkezmenyekent Hajdu-Biharban kozel 20%-os termeles csokkenes kovetkezett be, ami az agazatban dolgozok letszamanak mintegy 15%-os leepitesevel jart.

A vegyipar termelekenysege az el?z? evhez kepest novekedett, a termektobblet teljes egeszeben kulpiacokon kerult ertekesitesre. Az agazat termelesenek tobb mint 80%-at a gyogyszeripar, a fennmarado reszt m?anyagtermekek gyartasa teszi ki.

A gepipar teljesitmenye kiemelked? mertekben novekedett, a termeles egy ev alatt 60%-os b?vulest produkalt, amit a kivitel mennyisegenek megketszerez?dese tett lehet?ve.

Ezzel a teljesitmennyel az agazat korabbi 7%-os reszesedese 10%-ra emelkedett. Kedvez? valtozast hozott az elektronikai alkatreszgyartas meghonosodasa a megyeben (National Instruments ? debreceni ipari park).

Az elmult ev sikeragazatanak tekinthet? az epit?ipar. A megyei szekhely? vallalkozasok az ev folyaman 51,3 milliard forint termelesi erteket hoztak letre, ami az el?z? evhez kepest mintegy 29%-os novekedest jelent. A 2002. evben kotott 72,4 milliard forint ertek? uj epitesi szerz?des 23%-kal haladta meg az el?z? evit, az ev vegen ervenyben lev? szerz?desallomany pedig meg er?teljesebben, 85%-kal emelkedett. A lakaspiac elenkulesere pozitivan hatott az allami es banki finanszirozasu kedvez? hitelkonstrukciok kialakitasa.

Napjainkban az iparfejlesztes egyik fontos es lehetseges eszkozenek min?sulnek az ipari parkok, amelyek az intenzivebb t?kebevonassal el?segitik a termekek es a technologiak szempontjabol egyarant korszer? termel?tevekenyseg megvalositasat, a valtozo piaci igenyekhez valo rugalmasabb alkalmazkodast, igy nagymertekben hozzajarulnak az ipari struktura atalakulasahoz.

Kulkereskedelem [ szerkesztes ]

A 2002. evi kivitel erteke 694,3 millio euro volt, amely a 2001. evhez viszonyitva 4%-os novekedest mutat. A megye behozatali tevekenysege 482,8 millio eurot tett ki, amely az el?z? evhez kepest 12,5%-ot emelkedett. A megye kulkereskedelmi szaldo 2002. evben pozitiv volt, 211,5 millio euro.

2002. evben a varmegyei export 63,6%-a EU-tagallamokba, 10,7%-a a CEFTA, 4,6%-a a FAK orszagaiba iranyult. Az export orszagok szerinti megoszlasat a kovetkez? grafikon szemlelteti:

A kivitel aruosztalyok szerinti osszeteteleben a vegyipar es rokon termekek allnak az els? helyen, masodik helyen a gepek es berendezesek szerepelnek. A behozatalban az EU allamok reszesedese, 62,4%, a CEFTA orszagok 13,1%, a FAK orszagok reszesedese 6,3% volt 2002. evben. Az import orszagok szerinti megoszlasat a kovetkez? abra szemlelteti:

A behozatalt arucsoportok szerint vizsgalva a gepek, berendezesek a listavezet?k 24,3%-os reszarannyal, ezt a vegyipari termekek (14,5%), a textilipari alapanyagok (11,5%), es a jarm?vek (7,9%) kovetik.

Idegenforgalom [ szerkesztes ]

A varmegyeben az idegenforgalom kulonos jelent?seg?, adottsagai, vendegforgalma orszagos szinten is kiemelked? ebben az agazatban. A megye sajatos ertekei komoly vonzer?t jelentenek a kulfoldiek szamara is. Az idegenforgalmi haromszogkent emlegetett Debrecen-Hajduszoboszlo-Hortobagy mellett ujabb tersegek is egyre intenzivebben kapcsolodnak be a megye idegenforgalmaba. (Lasd meg a Turizmus fejezetet!)

Kozlekedes [ szerkesztes ]

A megye fontos kozvetit? terulet a keleti es nyugati nemzetkozi kapcsolatokban. A tranzitszerep meghatarozo a kozuti es vasuti kozlekedesben.

Kozuti kozlekedes [ szerkesztes ]

A megye kozuton a 4, 33, 35, 42, 47-es f? kozlekedesi utakon erhet? el, az M3-as autopalyan Gorbehazaig , valamint az M35-os autopalyan Berettyoujfaluig . Atadas el?tt all az M4 autopalya 26,7 km-es orszaghatarig tarto szakasza. A megye 1511 km-es allami kozuthalozataban az I. es II. rend? utak hossza 396 km, az osszekot?-, bekot?-, vasutallomasi-, es egyeb utake 1115 km. Az utakon 122 db hid talalhato, amelyek hossza az orszagos atlagtol tobb, a szerkezeti hosszak, az athidalasok nagyok. Leghosszabb hidja az M4-es autopalyan Nagykereki mellett letesult a 376,40 m hosszu Dusnok-patak feletti feluljaro neven. Kozuti hataratkel?k Romania fele Artandon , Letavertesen es Nyirabranyban talalhatok.

Vasuti kozlekedes [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegye vasuton a 100-as Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyiregyhaza - Zahony f?vonalon erhet? el. Debrecen vasuti halozattal az egyik legjobban ellatott csomopont az orszagban, a f?-, es mellekvonalak halozata a megye teruletet jol lefedik. A megyeszekhelyet 8 vasutvonal koti ossze a megye telepuleseivel, amelyek kozul ot egyben a szomszedos orszagok elerhet?seget biztositja. A vasutvonalak sok helyutt kozel parhozamosak a kiagazo kozutak nyomvonalaval.

A MAV a f?vonalakon IC, gyors-, sebes- es szemelyvonatokat kozlekedtet, a mellekvonalakon szemelyvonatok kozlekednek. A kozuti-vasuti szintbeni keresztez?desek szama a megyeben 333, amelyb?l 269 orszagos kozforgalmu vonalon, mig 64 iparvaganyon talalhato. 130 keresztezes feny-, teljes-, ill. feny/fel sorompoval biztositott.

A megye ket nemzetkozi vasuti hatarallomasa Biharkeresztes es Nyirabrany . Biharkeresztesen noveny-, es allategeszsegugyi kirendeltseg is m?kodik, mig Nyirabranyban csak korlatozott noveny-egeszsegugyi forgalom engedelyezett. Mindket hataratkel?n vamkezelesi es egyeb szallitmanyozasi tevekenyseg lehetseges.

Legi kozlekedes [ szerkesztes ]

A Debreceni nemzetkozi repul?ter tulajdonosa a Debrecen Megyei Jogu Varos Onkormanyzata, uzemeltet?je a Debrecen-Airport Kft. A repul?ter fontos beruhazasokat igenyel, amelyek kozul az ILS rendszer kiepitesere 2003. evben kerul sor. A repul?ter m?kodese fontos katalizatorkent hat Debrecen es a megye fejl?desere, az igenyes turizmus, valamint a regio gyogy-idegenforgalmanak novekedesere.

Vizi kozlekedes [ szerkesztes ]

A varmegyet a Tisza folyo, mint termeszetes megyehatar ket rovid szakaszon erinti. Egyreszt Polgarnal , ahol vasuti es kozuti hid biztositja az atmen? forgalmat, masreszt Tiszacsegenel , ahol menetrendszer? kompjarat kozlekedik Tiszacsege es Arokt? kozott. A tobbi folyo- es allovizunk eseteben csak ? a hajozasi el?irasok mellett ? magancelu hajozasrol, valamint a Tisza-tavon vizi sport-eszkozok hasznalatarol beszelhetunk.

Kultura [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegye, s azon belul is kiemelten Debrecen varos az orszagnak azok koze a tajegysegei koze tartozik, amelyek kivetelesen gazdagok ertekes kulturalis, m?veszeti, szellemi hagyomanyokban. Ezek mindenekel?tt a videk sajatos tortenelmi multjabol, a tarsadalmi es szellemi progresszio iranti fogekonysagbol szulettek.

A szellemi kulturalis elet egeszet tekintve kiemelkedik a ?Tiszantul f?varosa”, Debrecen, amely nem egyszer?en csak regionalis, hanem makroregionalis szerepkorrel bir evszazadok ota. A civis varos az ?si Reformatus Kollegium 1538 -ban tortent megalapitasa ota nemcsak az ?orszag iskolaja”, hanem olyan tudomanyos, kulturalis, szellemi kozpont es m?hely is volt, amely tamogatta a m?veszetek es az irodalom fejl?deset, Debrecen szellemi-kulturalis kisugarzo ereje messzefoldon hatott. Ki kell meg emelni a megye jo nehany gazdag hagyomanyokkal rendelkez? kozepvarosat, hiszen Hajduboszormeny , Hajduszoboszlo , Hajdunanas , Balmazujvaros vagy eppen Berettyoujfalu kulturalis elete napjainkban is kiemelked?.

Nephagyomanyok, nepm?veszet [ szerkesztes ]

Az evszazadok soran kikristalyosodott nepi kultura meg?rzesenek, apolasanak Hajdu-Bihar varmegyeben szep hagyomanyai vannak. Elnek meg olyan id?s mesterek, akik ?rzik az egykori kezm?ves hagyomanyokat es tovabbadjak azokat. A szijgyarto mestersegek kulonosen a hajduboszormenyi mesterek kezen fejl?dott m?veszive. Mai is el? mesterseg a fazekassag, az ?si fekete keramia keszitese Nadudvaron es a mezeskalacsos mesterseg Debrecenben, Hajduboszormenyben. A sz?rhimzes, sz?rratet (applikacio) m?veszetet sokan gyakoroljak Debrecen, Derecske, Nadudvar tersegeben. Uj eletre kelt a nagy- es kissarreti feherhimzes Furtan, Komadiban es a kulacsos mesterseg is. F?leg a csikob?ros kulacsokat keszitik m?veszi fokon. Reszben a turizmus tartja eletben a ?pasztorm?veszet” neven ismert b?rmegmunkalo, karcolo, berakasos technikat. Keszitenek karikas ostorokat, b?r bicskatartokat, dobozokat. A regi kezm?ves es nepi mestersegek mai m?vel?i termekeiket nagy valasztekban kinaljak a nagyvasarokon (Debrecen, Hortobagy).

A nepm?veszeti hagyomanyok ujraelesztesenek es apolasanak, illet?leg a nepi iparm?veszet elsajatitasanak es m?velesenek fontos alkotom?helyei jottek letre az elmult evekben Debrecenben, ugymint a Nepm?veszeti Alkotohaz, a Timarhaz. A hagyomanyos nepi elet eredeti nyomai f?kent ma mar csak a reszben turisztikai-idegenforgalmi attraktiv celokat, reszben pedig a tudomanyos kutatast szolgalo hortobagyi pasztorkodo pusztai eletmodban a Hortobagyi Nemzeti Park teruleten talalhatok meg. Masutt a neprajzi ertekek meg?rzese dont?en a muzeumok, tajhazak, hagyomanyapolo tanc- es enekkorok, kezimunkakorok, mindenekel?tt pedig a neprajztudomany feladata.

Tudomany [ szerkesztes ]

Debrecen egyetemvaros, ahol szamtalan konferenciat, kongresszust tartanak. Ezek lebonyolitasara egyre nagyobb az igeny. Minden evben megrendezik a Debreceni Nyari es Teli Egyetemet .

Kepz?m?veszet [ szerkesztes ]

A kulonboz? kepz?m?veszeti agak gazdag multra tekintenek vissza Hajdu-Bihar varmegyeben, s kulonosen Debrecenben, ma is pezsg? kepz?m?veszeti elet zajlik. Az ?si Reformatus Kollegium nem csak a tudomanyos elet, de a m?veszetek fejl?deseben is meghatarozo szerepet jatszott. A debreceni rezmetsz? diakok alkotasai, a helyi nyomdaszat, konyvkoteszet, konyvm?veszet remekei, a diszit?m?veszet egyeb megjelenesi formai, valamint a kezm?vesek egy reszenek, a hasznossagot a m?veszi szepseggel otvoz? termekei mar az elmult szazadok soran messze foldon ismertte tettek a varost.

Az alkotom?veszetek ipari felviragzasa a 20. szazadban kovetkezett be. Az 1927 -ben letrejott Ady Tarsasag nagy hatasu szellemi m?hellye valt, amelyen belul kulon m?veszeti osztaly alakult. Az osztaly munkajaba olyan neves m?veszek is bekapcsolodtak, mint Kaplar Miklos , Toroczkai Oszvald , Felegyhazi Laszlo , vagy a Debrecenben emlekmuzeummal is rendelkez? Hollo Laszlo fest?- es Medgyessy Ferenc szobraszm?vesz. A II. vilaghaboru utan Debrecenben kepz?m?veszeti szabadiskola alakult, amelynek tagjai kozul tobb m?vesz ? Felegyhazi Laszlo, Veress Geza , Dienes Janos , Hollo Laszlo ? kapott Munkacsy-dijat .

Regt?l fogva fontos feladatot lat el a tehetsegek felkarolasaban, a m?veszpalantak kepzeseben a Medgyessy Kepz?m?veszeti Kor es Studio a m?veszi munkara valo felkeszites, a kepz?m?veszeti neveles, izlesformalas reven. Bazisszerepe van e teren az amat?r kepz?m?veszeti mozgalmaknak, amelyeken belul korok, studiok, alkototaborok m?kodnek.

A megye kepz?m?veszei ma is rendszeresen, sikeresen szerepelnek helyi, orszagos es kulfoldi tarlatokon is. Hajdu-Bihar varmegye tobb orszagos jelent?seg? tarlatnak is otthont ad. A tavaszi rendezvenyek els?sorban a Debreceni Orszagos Nyari Tarlatra valo el?keszuletek jegyeben kerulnek megrendezesre. Az amat?r es profi kepz?m?veszek egyuttes bemutatkozasanak a felteteleit biztositja az ugyancsak folottebb rangos Megyei ?szi Tarlat.

A kepz?m?veszek munkassagat szamottev?en segitik a m?vesztelepek, alkototaborok. Kozuluk a legjelent?sebb a tobb mint harom evtizede m?kod? Hajdusagi Nemzetkozi M?vesztelep Hajduboszormenyben, amely arra vallalkozott, hogy megujitja az alfoldi festeszet klasszikus hagyomanyait, kozelitve az abrazolasi modot modern korunk szellemehez. Mar tobb mint ket evtizedre multra tekint vissza a Hortobagyi Teli M?vesztelep (Alkototabor) is. A tarsmegyei es -varosi kapcsolatok reven a megye m?veszei bekapcsolodhatnak kulfoldi m?vesztelepek munkajaba is ( Potsdam , Kazimierz , Vilnius , Jyvaskyla ). Fatyol Zoltan fest?m?vesz hozta letre a Vamospercsi M?vesztelepet , tobbnyire ma mar Debrecenben el?, de onnan elszarmazott m?veszek es uj, tehetseges jelentkez?k reszvetelevel. Az 1992 -t?l evente augusztusban megrendezend? Kepz?m?veszeti Alkotom?hely M?vesztelep mellett 1997 -t?l Grafikai Alkotom?helynek is otthont ad a telepules.

Irodalom [ szerkesztes ]

Kulonosen gazdag Hajdu-Bihar irodalmi es m?veszeti oroksege. Az elmult szazadokban a magyar irodalom olyan neves kolt?i es iroi alkottak itt tobbek kozott, mint Fazekas Mihaly , Csokonai Vitez Mihaly , Toth Arpad , Bessenyei Gyorgy , Kolcsey Ferenc , Nadanyi Zoltan , vagy Veres Peter . Emellett szamos irodalmi szemely tanult (peldaul Arany Janos , Moricz Zsigmond , Ady Endre , Szabo L?rinc , Szep Ern? ), Wass Albert , vagy hosszabb-rovidebb ideig dolgozott (peldaul Pet?fi Sandor , Jokai Mor , Krudy Gyula ) a megyeben.
Ezek mellett itt szuletett Sarkadi Imre .

Szinhaz es zene [ szerkesztes ]

A korus- es a zenei elet igazi csucsat termeszetesen az olyan, az orszag koncerteleteben es nemzetkozileg is elismert profi korusok es zenekarok jelentik, mint a Gulyas Gyorgy alapitotta, nemzetkozi hir? Debreceni Kodaly Korus , vagy az ugyancsak jol ismert es nepszer? MAV Filharmonikusok Zenekara .

A megye kulturalis, m?veszeti es m?vel?desi eletenek kiemelked? terulete a szinhazi elet, amely tulajdonkeppen Debrecenre koncentralodik. A kozelmultban kuls? felujitason atesett Csokonai Szinhaz impozans epuleteben magas szinvonalu el?adasok varjak a szinhazkedvel? kozonseget. A neptancegyuttesek kozul a Debreceni Nepi Egyuttes es a Hajdu Tancegyuttes az orszag legjobbjai koze tartoznak.

A megye orszagszerte jol ismert rendezvenyei kozul az immar tobb mint 40 alkalommal megrendezett Bartok Bela Nemzetkozi Korusversenyt es a tobb mint harom evtizedes multra visszatekint? Nemzetkozi Katonazenekari Fesztival es Debreceni Dzsessz Napok (a debreceni viragkarneval kiser?rendezvenyei).

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A varmegye jellegzetes fogasai a hajdusagi orjaleves , a marhahusbol, zoldsegekb?l es burgonyabol keszult gulyasleves , el?etelkent a hortobagyi husos palacsinta , f?etelkent pedig a debreceni toltott kaposzta , a hortobagyi pecsenye es a valtozatos modon keszitett pulykahusok. A gazdagon f?szerezett helyi etelkulonlegessegekhez a szilva- es a barackpalinkat, kiser?italnak pedig a szaraz alfoldi borok b? valasztekat fogyasztjak. Igazi etelspecialitasok a szabadt?zon, bogracsban f?zott pasztoretelek: a slambuc , a birkaporkolt es a bogracsgulyas. Debrecen es kornyekenek finomsaga a dubbencs ( juhturoval toltott kapros lepeny).

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Hajdu-Bihar varmegyei muzeumok listaja
• Hajdu-Bihar varmegyei kulturalis programok listaja

Turizmus [ szerkesztes ]

A megye termeszeti adottsagai b?seges kinalatot nyujtanak a zoldturizmus , lovaglas , horgaszat es kerekparozas kedvel?inek. A kedvez? eghajlat, a rovid tavasz es a hosszu, napsuteses ?sz a termeszetjarasnak nyujt lehet?seget. A megye termeszeti adottsagai viszonylag keves kornyezeti karosodassal terheltek.

A varmegye szamos m?emlekkel rendelkezik (203 orszagosan vedett m?emlek, amelyb?l 72 Debrecenben talalhato), melyek a torteneti ertekuk mellett fontos reszei a terseg turisztikai vonzerejenek. A Hortobagy termeszeti ertekei, neprajzi emlekei es pasztorhagyomanyai reven nemzetkozileg is ismert.

A megye legnagyobb vonzerejet ezenkivul a gazdag termal- es gyogyvizkincsre telepult strandok es gyogyfurd?k , ( Hajduszoboszlo , Debrecen , Hajdunanas ) es termalfurd?k ( Puspokladany , Hajduboszormeny , Hajdudorog , Nadudvar , Berettyoujfalu , Balmazujvaros , Foldes , Kaba , Komadi , Polgar , Tiszacsege ) adjak.

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

A m?ert?k es a laikusok szamara egyarant erdekesek es ertekesek a kurganok , a regi temetkez? helyek, az Arpad-kori templomromok ( herpalyi , zelemeri , guti ). Orszagos es kulfoldi ismertseg?ek Debrecenben a Reformatus Nagytemplom , az egyhazi epuletek, a Megyehaza, a Varoshaza, a Ravatalozo, az Aranybika Szalloda, az Egyetem , a Deri Muzeum , a Hortobagyon a kilenclyuku hid , a Nagycsarda, a Pasztormuzeum, Monostorpalyiban a tubusmagtarak, Nagykerekiben a Bocskai-var, Nyiracsadon a reformatus templom, Puspokladanyban a Szent Agota hid.

Rendezvenyek [ szerkesztes ]

Kiemelked? latnivalot jelentenek az evenkent megrendezett hagyomanyos nagyrendezvenyek: a Hortobagyi Lovasnapok es a Hidivasar , valamint a Debreceni viragkarneval es ennek kiser?rendezvenyei, a Nemzetkozi Katonazenekari Fesztival es a Debreceni Dzsessz Napok.

Lasd meg:

• Hajdu-Bihar varmegye turisztikai latnivaloinak listaja
• Eszak-Alfold turisztikai regio , Tisza-to turisztikai regio

• 
  Debrecen , a megyeszekhely
• 
  Furd? Hajduszoboszlon
• 
  Hajdudororgi szekesegyhaz
• 
  Bocskai-var Nagykerekiben
• 
  Hagyomanyos paraszthaz Biharnagybajomon
• 
  Magyar szurke szarvasmarha a Hortobagyon
• 
  Debreceni Egyetem

Sport [ szerkesztes ]

Az ezredfordulohoz kozeledve, a sportelet fellenditesenek celjabol jelent?s beruhazasok segitettek a megfelel? sportletesitmenyek letrehozasat. A varmegye s annak szekhelye igy a sportolok es sportot kedvel?k szamara is jelent?s celallomas lett. 2001-ben Debrecen adott otthont az ifjusagi atletikai vilagbajnoksagnak. Ehhez hasonlo rangos esemeny volt a 2002-es tornasz vilagbajnoksag is, amelyet az esemenyre epitett varosi sportcsarnokban, a F?nix sportcsarnokban rendeztek meg. A varmegyet es Debrecent egyre inkabb ugy ismeri meg a nemzetkozi kozvelemeny, mint a sportnak elkotelezett vendegszeret? varost, ami sokban hozzajarul a sportturizmus elenkitesehez is.

A Hajdu-Bihar Varmegyei Onkormanyzat a sporttorveny rendelkezesei szerint kotelez? feladatkent gondoskodik a varmegye testnevelesi, sportszervezesi feladatairol. A kotelez? feladatok kozott a legfontosabb es legnagyobb terulet a sportagi szakszovetsegek terulete oleli fel. A varmegyeben 29 sportagi szakszovetseg m?kodik. Az onkormanyzat a szakszovetsegeket 2001. oktober 1-jet?l a debreceni Olah Gabor utcai sportletesitmenyeben helyezte el. A szakszovetsegek m?kodesenek segitese, tamogatasa anyagi es egyeb kedvezmenyek nyujtasaban nyilvanul meg.

2001 februarjatol sportosztondij segitsegevel a varmegyeben sportolo versenyz?k, illetve tanulmanyaikat itt folytato fiatalok anyagi tamogatast kapnak. A sportosztondijasok kozott varmegyenk kimagaslo elsportoloi kulonboz? sportagakban ? atletika, triatlon , tollaslabda, cselgancs, gyorskorcsolya ? megtalalhatok.

Az MLSZ minden evben megszervezi Hajdu-Bihar varmegye focicsapatai kozt a megye 1, a megye 2, es a megye 3 osztalyu labdarugo bajnoksagot.

Telepulesei [ szerkesztes ]

Hajdu-Bihar varmegyeben az atlagosnal kevesebb a telepulesszam, hiszen itt mindossze 82 telepules talalhato, melyb?l a megyeszekhely, Debrecen megyei jogu varos, 20 varos, 10 nagykozseg, 51 pedig kozseg (2007-ben). A megye negy legnepesebb es legnagyobb kiterjedes? varosa Debrecen, Hajduboszormeny, Hajdunanas, Hajduszoboszlo. A telepulesek atlagos nepessegszama mintegy 7000 f?, ami a videki atlag tobb mint ketszerese. Ez egyreszt Debrecennek a maga 200 ezer feletti lakos szamaval, valamint a megye eszaki felen talalhato nagy hataru es nagy nepessegszamu telepuleseknek koszonhet?.

A Hajdusagban es a Hortobagy peremen egymas szomszedsagaban kozep- es kisvarosok megszakitatlan telepuleset figyelhetjuk meg, ahol a varosi ellato funkciok csak a sajat kozigazgatasi hatarig ervenyesulnek. Ezzel szemben a varmegye keleti reszen, a Del-Nyirsegben es kulonosen Biharban joval s?r?bb a telepuleshalozat, itt kisebb hataru es alacsonyabb nepesseg? kozsegek dominalnak. A megye varosai ? Debrecen kivetelevel ? nehany evtizeddel ezel?tt tipikus mez?varosok voltak. Sajatos szint kepviselnek kozottuk a Hajduvarosok.

A megyeben a varosokat Debrecen mellett hosszu id?n at csak a hajduvarosok kepviseltek (Hajduboszormeny, Hajdunanas es Hajduszoboszlo). E varosok a megye kozeps? es eszaki reszen, foldrajzilag egymashoz kozel, mas telepulesekt?l tavol helyezkednek el. A megye deli es delkeleti reszenek varosnelkulisege tudatos telepulesfejlesztesi politikat igenyelt. Ennek eredmenyekent az Elnoki Tanacs 1979. januar 1-jevel Berettyoujfalu nagykozseget, 1986. januar 1-jevel Puspokladany nagykozseget varossa nyilvanitotta. Az 1980-as evek veget?l azonban felgyorsult a varossa nyilvanitas folyamata, Balmazujvaros, Biharkeresztes, Derecske, Hajdudorog, Hajduhadhazteglas (szetvalasuk utan Hajduhadhaz es Teglas), Letavertes, Nadudvar, Nyiradony, Polgar es Tiszacsege varossa valasa utan pedig 2002-ben Komadi es Vamospercs, 2003-ban pedig Kaba is bekerult a varosok soraba.

A varosok sorabol kiemelked? jelent?seg? a megyeszekhely Debrecen, amelynek tortenetehez a legszorosabb szalakkal kapcsolodik a megye fejl?dese. A megyeszekhely 200 ezer f?t meghalado lakossagszamaval a legnepesebb videki varos az orszagban, itt koncentralodik a megye nepessegenek kozel 40%-a. A varosok sorabol ki kell meg emelni a masodik legnepesebb Hajduboszormenyt, a Hajdu kerulet egykori szekhelyet, valamint az Europa-szerte hires furd?varost, Hajduszoboszlot, amely amellett, hogy a varmegye egyik legkorabbi telepulese, egyszersmind a harmadik legnepesebb is. Ugyancsak meg kell emliteni Berettyoujfalut, amely a bihari resz sokoldalu varosi kozpontja.

Varosok [ szerkesztes ]

Nepesseg szerinti sorrendben, a KSH adatai alapjan: ^[2]

Sorsz.	Telepules	Lakonepesseg	Jaras
1.	Debrecen	202 214 f? (2018. jan 1.) [3] +/-	Debreceni jaras
2.	Hajduboszormeny	30 437 f? (2018. jan 1.) [4] +/-	Hajduboszormenyi jaras
3.	Hajduszoboszlo	23 873 f? (2018. jan 1.) [5] +/-	Hajduszoboszloi jaras
4.	Balmazujvaros	17 109 f? (2018. jan 1.) [6] +/-	Balmazujvarosi jaras
5.	Hajdunanas	16 828 f? (2018. jan 1.) [7] +/-	Hajdunanasi jaras
6.	Berettyoujfalu	14 690 f? (2018. jan 1.) [8] +/-	Berettyoujfalui jaras
7.	Puspokladany	14 154 f? (2018. jan 1.) [9] +/-	Puspokladanyi jaras
8.	Hajdusamson	13 148 f? (2018. jan 1.) [10] +/-	Debreceni jaras
9.	Hajduhadhaz	12 669 f? (2018. jan 1.) [11] +/-	Hajduhadhazi jaras
10.	Derecske	8403 f? (2018. jan 1.) [12] +/-	Derecskei jaras
11.	Nadudvar	8542 f? (2018. jan 1.) [13] +/-	Hajduszoboszloi jaras
12.	Hajdudorog	8549 f? (2018. jan 1.) [14] +/-	Hajduboszormenyi jaras
13.	Polgar	7937 f? (2018. jan 1.) [15] +/-	Hajdunanasi jaras
14.	Nyiradony	7677 f? (2018. jan 1.) [16] +/-	Nyiradonyi jaras
15.	Letavertes	7070 f? (2018. jan 1.) [17] +/-	Derecskei jaras
16.	Teglas	6272 f? (2018. jan 1.) [18] +/-	Hajduhadhazi jaras
17.	Kaba	5584 f? (2018. jan 1.) [19] +/-	Puspokladanyi jaras
18.	Komadi	5188 f? (2018. jan 1.) [20] +/-	Berettyoujfalui jaras
19.	Vamospercs	5258 f? (2018. jan 1.) [21] +/-	Nyiradonyi jaras
20.	Tiszacsege	4616 f? (2018. jan 1.) [22] +/-	Balmazujvarosi jaras
21.	Biharkeresztes	4046 f? (2018. jan 1.) [23] +/-	Berettyoujfalui jaras

Nagykozsegek, Kozsegek [ szerkesztes ]

Almosd Artand Bagamer Bakonszeg Barand Bed? Berekboszormeny Bihardancshaza Biharnagybajom Bihartorda Bocskaikert Bojt Csokm?

Darvas Ebes Egyek Esztar Folyas Foldes Furta Fulop Gaborjan Gorbehaza Hajdubagos Hajduszovat Hencida

Hortobagy Hosszupalyi Kismarja Kokad Konyar Korosszakal Korosszegapati Magyarhomorog Mez?peterd Mez?sas Mikepercs Monostorpalyi Nagyhegyes

Nagykereki Nagyrabe Nyiracsad Nyirabrany Nyirmartonfalva Pocsaj Sap Sarand Sarretudvari Szentpeterszeg Szerep Tepe Tetetlen

Tiszagyulahaza Told Ujiraz Ujleta Ujszentmargita Ujtikos Vancsod Vekerd Zsaka

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Kisokos (Magyarorszag els? szamu informacios es reklamkiadvanya) ? Orszagos Turisztikai Melleklet. Budapest, Tourinform, 2006
• Az 500 legnagyobb nyereseg? hazai ceg, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html ^{[ halott link ]} (2007-es nepszamlalas adatai)

Borsod-Abauj-Zemplen varmegye	Szabolcs-Szatmar-Bereg varmegye
Jasz-Nagykun-Szolnok varmegye	Hajdu-Bihar varmegye	Bihar megye
	Bekes varmegye