A
Hair
(eredeti cim:
Hair)
1979
-ben bemutatott amerikai zenes vigjatek-drama, melyet az 1967-as
azonos cim?
musical
alapjan
Milo? Forman
rendezett,
Michael Weller
forgatokonyveb?l. A f?bb szerepekben
John Savage
,
Treat Williams
,
Beverly D’Angelo
,
Annie Golden
,
Dorsey Wright
es
Don Dacus
lathato.
Az 1979. marcius 14-en bemutatott filmet pozitivan fogadtak a kritikusok. Jeloltek a
legjobb kulfoldi filmnek
jaro
Cesar-dijra
, valamint a
37. Golden Globe-galan
ket jelolest kapott: maga a film a
legjobb filmmusicalnek vagy vigjatek
, mig a f?szerepl? Treat Williams
az ev szinesz felfedezettje
kategoriaban. A
Hair
emellett ket
David di Donatello-dijat
is megnyert (legjobb kulfoldi rendez?, legjobb kulfoldi zene).
A tortenet f?h?se a
vietnami haboru
idejen besorozott Claude, aki osszebaratkozik egy
hippicsapattal
, megismerkedik a tudatmodosito szerek es a haboruellenesseg vilagaval, valamint a kotottsegek nelkuli, szabad eletmod eszmejevel.
(zarojelben a film betetdalainak cime feltuntetve)
A film az
1960-as evek
masodik feleben, a
vietnami haboru
idejen jatszodik. Claude Hooper Bukowski, egy naiv
oklahomai
fiatal ferfi megkapja behivojat a hadseregbe, ezert
New Yorkba
utazik
("Age Of Aquarius")
. Bevonulasa el?tt szeretne vegignezni a nagyvaros nevezetessegeit. A
Central Parkban
talalkozik a
hajlektalankent
el? es penzt kereget? George Bergerrel es annak
hippi
barataival ? a fekete LaFayette "Hud" Johnsonnal, Woof Dacshunddal es az egyik ferfitol gyermeket varo (de az apa kiletet nem ismer?) Jeannie Ryannel. Claude megpillantja a parkban lovaglo
arisztokrata
szarmazasu Sheila Franklint, akin azonnal megakad a tekintete
("Sodomy", "Donna")
. Bergerek felajanljak a fiunak, hogy megmutatjak neki New Yorkot.
Aznap este Claude ujdonsult barataival drogozik es megismeri a korszak amerikai tarsadalmanak szocialis es faji problemait
("Hashish", "Colored Spade", "Manchester", "I'm Black/Ain't Got No")
. Masnap reggel Berger veletlenul meglat egy ujsagcikket Sheilarol. A cikk segitsegevel eljutnak a lany lakcimere es hivatlanul betornek egy el?kel? partira, bemutatni Claude-ot Sheilanak. Itt Berger az asztalon tancolva botranyt okoz
("I Got Life")
, a merev es konzervativ kozegben el? Sheila legnagyobb oromere. A hippi ferfit tarsaival egyutt letartoztatjak a rendzavarasert. Claude a felretett 50 dollarjabol leteszi Bergerert az ovadekot, aki ? mikozben Woof a bortonben megtagadja hosszu haja levagasat
("Hair")
? el?szor Sheilatol probal penzt szerezni, sikertelenul. Ezutan az edesanyjatol kapott penzen Berger kijuttatja baratait a bortonb?l.
A hippik a Central Parkba mennek egy beketuntetesre
("LBJ")
, Claude kiprobalja az
LSD
-t. Sheila megjelenik a rendezvenyen bocsanatot kerni, Claude a kabitoszeres
tripje
soran szembesul bels? konfliktusaival
("Electric Blues/Old Fashioned Melody", "Hare Krishna")
. Miutan elmulik a szer hatasa, Claude osszeszolalkozik Bergerrel es tarsaival: reszben egy buta trefa (a hippik pucer furd?zesuk kozben elrejtik Sheila ruhait, aki igy felmeztelenul kenytelen hazamenni), reszben pedig a vietnami haborurol vallott, elter? nezeteik miatt. Claude felkeresi a sorozoirodat
("Where Do I Go?")
, alkalmasnak nyilvanitjak
("Black Boys/White Boys")
es
Nevadaban
megkezdi alapkikepzeset. New Yorkban mar tel van, amikor Claude levelet ir Sheilanak
("Walking In Space")
. A lany ezt megmutatja hippi baratainak is, Berger pedig kitalalja, hogy latogassak meg Claude-ot. El?tte meg felbukkan Hud menyasszonya a ferfi kisfiaval es kerd?re vonja v?legenyet, amiert nem vallal felel?sseget kozos gyermekukert es kapcsolatukert
("Easy To Be Hard")
. A hippik "kolcsonveszik" Sheila testverenek, Steve-nek az autojat es Nevadaba indulnak.
Megerkeznek Claude kikepz?kozpontjaba
("Three-Five-Zero-Zero", "Good Morning Starshine")
, de a bazisra nem engedik be a katonak a kulonc latogatokat. Sheila megismerkedik egy Fenton nev? ?rmesterrel a helyi barban, elcsabitja es ellopja az egyenruhajat, valamint az autojat. Berger levagatja hajat, magara olti az uniformist es onmagat magas rangu katonanak kiadva, az ?rmester autojaval a bazisra hajt. A vonakodo Claude nem akar kiszokni a kozpontbol, ezert Berger ruhat cserel vele. Claude igy felt?nes nelkul elt?nhet egy kis id?re es meg egyszer talalkozhat a kozelben piknikez? barataival, elbucsuzva Sheilatol.
Claude tavolleteben riadokeszultseget hirdetnek ki a bazison es az ujoncokat azonnal
Vietnamba
vezenylik. Szamtalan sorstarsaval egyutt Bergert is egy csapatszallito repul?gepre terelik. A visszaerkez? Claude elborzadva latja a kiurult barakkokat es Berger repul?gepe utan fut, de mindhiaba
("The Flesh Failures")
. Honapokkal kes?bb Claude, Sheila es a tobbi bandatag az
Arlingtoni Nemzeti Temet?ben
gyaszol a Vietnamban elhunyt Berger sirjanal. A film vegen egy hatalmas beketuntetes veszi kezdetet
Washingtonban
("Let the Sunshine In")
.
Az osszes dalszoveg szerz?je
Gerome Ragni
es
James Rado
; az osszes szam szerz?je
Galt MacDermot
.
1.
|
Aquarius
(
Ren Woods
)
|
4:47
|
2.
|
Sodomy
(
Don Dacus
)
|
1:30
|
3.
|
Donna/Hashish
(
Treat Williams
)
|
4:19
|
4.
|
Colored Spade
(
Dorsey Wright
)
|
1:34
|
5.
|
Manchester
(
John Savage
)
|
1:58
|
6.
|
Abie Baby/Fourscore
(
Nell Carter
)
|
2:43
|
7.
|
I'm Black/Ain't Got No
|
2:24
|
8.
|
Air
|
1:27
|
9.
|
Party Music
|
3:26
|
10.
|
My Conviction
|
1:46
|
11.
|
I Got Life
(Treat Williams)
|
2:16
|
12.
|
Frank Mills
|
2:39
|
13.
|
Hair
|
2:43
|
14.
|
L.B.J.
|
1:09
|
15.
|
Electric Blues/Old Fashioned Melody
|
3:50
|
16.
|
Hare Krishna
|
3:20
|
1.
|
Where Do I Go?
(John Savage)
|
2:50
|
2.
|
Black Boys
(Ellen Foley)
|
1:12
|
3.
|
White Boys
(Nell Carter)
|
2:36
|
4.
|
Walking in Space (My Body)
|
6:12
|
5.
|
Easy to Be Hard
(Cheryl Barnes)
|
3:39
|
6.
|
Three-Five-Zero-Zero
|
3:49
|
7.
|
Good Morning Starshine
(
Beverly D’Angelo
)
|
2:24
|
8.
|
What a Piece of Work is Man
|
1:39
|
9.
|
Somebody to Love
|
4:10
|
10.
|
Don't Put It Down
|
2:25
|
11.
|
The Flesh Failures/Let the Sunshine In
|
6:06
|
Dijak es jelolesek
[
szerkesztes
]
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Hair (film)
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]