Hennegaui grofsag Hainaut-i grofsag
Graafschap Henegouwen Comte de Hainaut i. sz. 9. sz. ? 1794
Hainaut-i grofsag cimere Hainaut-i grofsag zaszlaja
Namur es Hainaut grofsagok terulete 1477-ben
Altalanos adatok
F?varosa	Mons
Hivatalos nyelvek	francia, holland,
Vallas	kereszteny
Kormanyzat
Allamforma	Orokletes grofsag
Dinasztia	Hainaut grofjai
El?dallam Utodallam ←     →
A Wikimedia Commons tartalmaz Hennegaui grofsag Hainaut-i grofsag temaju mediaallomanyokat.

Az Hainaut-i grofsag ( Hainaut kiejtese kb.?eno”) vagy Hennegaui grofsag ( franciaul: Comte de Hainaut , hollandul: Graafschap Henegouwen ) a tortenelmi Nemetalfold teruleten talalhato feudalis allam volt. A grofsag a Flamand grofsagtol es a Brabanti grofsagoktol delre helyezkedett el, nagyjabol a mai belga Hainaut tartomany es a francia Nord departement teruleten. A grofsag legfontosabb varosai Mons (Bergen) (a grofsag szekhelye), Cambrai (Kamerijk) es Charleroi varosok voltak.

Tortenelme [ szerkesztes ]

A Frank Birodalom idejen [ szerkesztes ]

A grofsag elnevezese a Frank Birodalom egyik tartomanyi korzetenek, a pagus Hainoensis -nek a neveb?l ered, amelyet a Haine folyorol neveztek el, amely a pagus nyugati hatarat jelolte ki. A grofsagot delen a Cambrai-i grofsag, keleten a pagus Lommensis hatarolta, amely utobbi kes?bb a Namuri ?rgrofsagga fejl?dott.

A romai uralom idejen (i. sz. 1?5. szazad) a grofsag terulete ket romai provincia , Gallia Belgica es Germania Inferior kozott volt felosztva. A terseget kelta torzsek nepesitettek be egeszen a nepvandorlas koraig, amikor az ide erkez? german torzsek kiszoritottak a keltakat es egyszersmint veget vetettek a romai kornak. A terulet vegul a Frank Birodalom resze lett, majd Nagy Karoly oroksegenek felosztasakor a 843 -as verduni szerz?des ertelmeben a Lotaringiai Kiralysag resze lett. Utobbi kiralysag teruleteinek felosztasakor 870. augusztus 8-an II. (Nemet) Lajos nemet kiraly es II. (Kopasz) Karoly , a nyugati frank uralkodo megegyeztek, hogy a ?…comitatum…Hainoum…” terulete Karoly birodalmahoz tartozik. ^[1]

A felosztas kovetkezteben, illetve a foldrajzi elhelyezkedesnek koszonhet?en a grofsag tortenelmeben meglehet?sen dominans volt a francia befolyas, mind a politikai eletben, mind a kultura es a nyelvhasznalat teruleten. Ennek ellenere, a szomszedos Flandriahoz hasonloan, id?nkent vita kerekedett a francia kiralyok es a nemet-romai csaszarok kozott abban a tekintetben, hogy a hainaut-i grofok melyik birodalom fennhatosaga ala tartoznak. Ennek feltehet?en az oka, hogy az els? grofi csalad, a Reginarok nemet nemesek voltak, akiknek el?szor I. Lothar nemet kiraly juttatott teruleteket a Maas folyo kozeps? folyasa menten. Egyhazi szempontbol a grofsag terulete a cambrai-i puspokseghez es a reimsi ersekseghez tartozott, bar feltehet?en az eszaki teruletek a kolni ersekseghez tartozo Liege-i Puspokseg ala tartoztak.

A Reginarok meglehet?sen befolyasos nemet nemesi csalad volt, akik el?szor Maasgau teruleten szereztek befolyast, majd megszereztek maguknak Hainaut-t is (mindkett? Also-Lotaringia teruleten volt). A csalad leszarmazottai uraltak a 12. szazadban kialakulo brabanti grofsagot is. A maasgaui grofsagon (?…comitatum…Masau subterior…[et] Masau superior…”) a lotaringiai teruletek felosztasa soran Lajos es Karoly osztozott. Az els? maasgaui grof, Giselbert fia volt Reginar, aki kes?bb megszerezte maganak a hainaut-i grofi cimet.

Mons grofjai [ szerkesztes ]

IV. Reginar grofot es utodait a korabeli forrasok meg inkabb Mons grofja ikent emlitettek, ami jol tukrozi a csalad altal birtokol kastely jelent?seget. A csalad 998-ban foglalta el Mons kastelyat, ^[2] ami egyben a csalad befolyasanak nyugatra tolodasat is jelezte, viszont feszultseget teremtett Reginar batyjaval, Lamberttel , aki eddigre a leuveni grof cimet viselte. A konfliktus hamarosan fegyveres kuzdelemme fokozodott, amely az 1015 -ben vivott florennesi csataban erte el csucspontjat: Reginar fia, V. Reginar hainaut-i grof es nagybatyja, Lambert hadai csaptak ossze es utobbi holtan maradt a csatateren.

A francia es a nemet uralkodok kozotti konfliktus miatt a nemet uralkodok ?rgrofsagok lancolatat hoztak letre a Schelde/Escaut folyo menten, delen Valenciennest?l egeszen Antwerpenig. A valenciennesi ?rgrofsag terulete a hainaut-i grofsagon belul helyezkedett el, ezert egy id?ben ket grof is igenyt tartott ezekre a teruletekre.

Flamand befolyas [ szerkesztes ]

V. Reginar halala utan a hainaut-i grofsag Hermann grofra szallt, akir?l igen keves informacio maradt fenn, tobbek kozott a Hermann es Reginar kozotti rokoni kapcsolat sem tisztazott. Hermann ozvegye, Richilde viszont els? ferje halala utan a grofsagot masodik ferjere, a kes?bbi VI. Balduin flamand grofra hagyomanyozta, akivel az 1050-es evekben kotott hazassagot. A grofsag sorsat azonban ez nem dontotte el veglegesen, mert IV. Henrik nemet-romai csaszar 1071-ben ismet megprobalta csaszari befolyas ala vonni a grofsagot es h?bereseve tenni a grofot. ^[3] Henrik csaszari vednokseg ala helyezte a grofsagot es garantalta a kiskoru III. Balduin orokleset, amelyet atyai nagybatyja, a nagyhatalmu I. Robert flamand grof veszelyeztetett, aki eddigre mar megszerezte a holland grofsagot maganak.

Hainaut grofsaga vegul az 1190-es evek vegeig meg?rizte onallosagat, amikor a ket grofsagot dinasztikus hazassag kototte ossze: a kes?bbi V. Balduin hainaut-i grof 1169 -ben vette felesegul a kes?bbi I. Margit flamand grofn?t , es 1191 -ben felesege jogan vette fel a flamand grofi cimet VIII. Balduin neven. Kozel fel evszazados kozos uralom utan Hainaut ismet fuggetlen grofsag lett, II. Margit flamand grofn? viharos hazaseletenek koszonhet?en: Hainaut-t els?, Bouchard d'Avesnes-nel kotott hazassagabol szarmazo gyermekei orokoltek, mig Flandria grofsagat masodik ferjet?l, Guy de Dampierre-t?l szarmazo utodai orokoltek. Az el?bbi csaladbol szarmazo II. Janos hainaut-i grof 1299 -ben orokolte anyja reven Hollandia grofsagat es kozvetlen leszarmazottai mindket grofsagot uraltak 1345 -ig. Ekkor az utolso grof, IV. Guy halala utan a grofsagokat n?vere, Margit orokolte, akinek masodik ferje, IV. Lajos bajor herceg kes?bb nemet kiraly es nemet-romai csaszar lett. A grofsagok a bajor Wittelsbach csalad tulajdonaban maradtak 1433 -ig.

Burgundi hoditas [ szerkesztes ]

A 15. sz. elejen a burgundi grofok sikerrel terjesztettek ki uralmukat a legtobb nemetalfoldi kisallamra, dinasztikus hazassagok vagy egyeb megallapodasok reven. 1428 -ban Jo Fulop burgundi herceg regensse nevezte ki magat Hainaut es Holland grofsagaban, az utolso Wittelsbach uralkodo, Jacqueline neveben, akit 1433 -ban lemondatott es magat helyezte a grofi tronra. A ket grofsagot ekkor bekebelezte a novekv? burgundi hercegseg, amely viszont a Habsburg csalad tulajdonaba kerult 1477 -ben Burgundi Maria es a kes?bbi I. Miksa nemet-romai csaszar hazassaga reven.

Jo Fulopot fia, IV. Fulop kovette a burgundi es a hainaut-i tronon. Utobbi fia, Meresz Karoly herceg halala utan azonban nem volt fiu utod a burgundi tronra es lanya, Burgundi Maria hazassaga reven a teljes tartomany a Habsburg-hazra szallt. A Habsburg-hazi V. Karoly a politikailag szetdarabolt Nemetalfoldet egyesitette es letrehozta a Hainaut-t is magaban foglalo Tizenhet Tartomanyt . Ezt a birtokot Karoly halala utan a spanyol Habsburgok orokoltek es az eszaki tartomanyok felkelese utan is megtartottak. A spanyol orokosodesi haboru soran a grofsag teruletere angol es holland csapatok vonultak be es a varost Oraniai Vilmos herceg katonai elfoglaltak. A holland korszak nem tartott sokaig, mert 1713 -tol ismet a Habsburg-csalad birtokaba kerult Nemetalfold deli resze . A Hainaut-i grofsagnak 1794-ben a francia koztarsasag csapatai vetettek veget, akik a grofsag teruletet a francia koztarsasagba olvasztottak.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Hainaut grofjainak listaja
• Belgium tortenelme

Forrasok [ szerkesztes ]

• Charles Cawley: Medieval Lands . Online valtozata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalan [1] elerhet?